„Parlamentibb” rendszerű lesz Románia

Jelentős mértékben a parlament irányába tolódik az erőegyensúly az alaptörvény módosítása után körvonalazódó politikai rendszerben – jelentette ki az Erdélyi Riport kérdésére Varga Attila alkotmányjogász. Cseke Péter Tamás alkotmányismertetője.

Õsszel kerül a két ház plénuma elé a módosított román alkotmány, melynek szövegtervezetét a múlt héten – tíz munkaülés után – véglegesítette a parlamenti különbizottság: a jogszabályt 17 szavazattal, az RMDSZ képviselőjének tartózkodása mellett fogadta el a testület. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt és a Dan Diaconescu Néppárt honatyái bojkottálták az ülést.
A bizottság RMDSZ-es tagja, Máté András képviselőházi frakcióvezető az Erdélyi Riportnak elmondta: azért tartózkodott a szavazáson, mert a testület több RMDSZ-javaslatot elfogadott ugyan (lásd múlt heti írásunkat), ám nem került be a tervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége. „Azt sem tudjuk elfogadni, hogy az alkotmánytervezetbe bekerült a közigazgatási régiók megalakításának lehetősége” – magyarázta. A pozitívumok közt említette, hogy az alkotmánymódosítás szövegtervezete elismeri a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, lehetővé teszi számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, valamint saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozását az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel.
Máté András elmondta: az RMDSZ az őszi parlamenti vita során még megpróbálja elfogadtatni a bizottságban visszautasított módosító indítványait, és ha az alaptörvény végső formája megfelel majd a magyarságnak, akkor támogatni fogja az alkotmánymódosításról megtartandó népszavazást. „Amíg ezek nem fognak szövegszerű alkotmányos előírássá változni, addig, finoman fogalmazva, tartózkodni fogunk bármilyen mozgósítástól, ami szükséges a referendumhoz” – magyarázta a frakcióvezető.

Bekerült a közigazgatási régió fogalma Már a bizottság első munkanapján, az első cikkely vitáján eldőlt, hogy nem változik Románia nemzetállamként való meghatározása. A hatályos alkotmány szerint „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”. Az ország nemzetállamként való meghatározásának törlésére tett javaslatot csak Máté András támogatta. A többi tag egyebek közt azzal indokolta elutasító álláspontját, hogy az alkotmány 152. cikkelye korlátokat szab az alaptörvény utólagos módosításának, és a nemzetállami meghatározás megváltoztatását is tiltja. Bekerült ugyanakkor az ortodox egyház ás más felekezetek, a Királyi Ház és a nemzeti kisebbségek történelmi szerepének elismerése a modern román állam létrejöttében.
Elemzők az egyik legfontosabb módosításnak tartják, hogy bekerült a közigazgatási régiók fogalma az alaptörvénybe. A 3. cikkely új változata szerint „közigazgatási szempontból az ország területe községek, városok, megyék és régiók szerint szerveződik”. Ez az előírás teszi lehetővé a kormánypártok számára a beharangozott közigazgatási reform kivitelezését.
Módosult Románia zászlaja is: a bizottságban eldőlt, hogy visszakerül a nemzeti lobogóba az ország címere. A 30. cikkely megőrizte a nemzetgyalázásra vonatkozó tiltást, amely kiegészült a román zászló meggyalázására vonatkozó tiltással. A nemzetgyalázás tilalmának megőrzése Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint korlátozza a szólásszabadságot. „A gyalázás és uszítás nehezen körülhatárolható fogalmak. Nehezen dönthető el, hogy a cikkely hatálya alá esik-e, ha például valaki nem ért egyet az ország közigazgatási felosztásával vagy autonómiát kér a Székelyföldnek” – jelentette ki.
A módosított alkotmány szerint a parlament kétkamarás marad, ám az alsóháznak a nemzeti kisebbségek képviselőin kívül legfennebb 300 tagja lehet. Romániában 18 elismert nemzeti kisebbség van, így a képviselőház legtöbb 318 fős lehet a jelenlegi 409 helyett. A testület elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy Románia térjen át az egykamarás törvényhozásra. Ez a döntés késztette az államfőt arra, hogy ismét referendumot írjon ki az egykamarás parlamentre való áttérésre, és ez volt az oka annak is, hogy a PDL honatyái a továbbiakban bojkottálták az alkotmánymódosító bizottság üléseit. A bizottság elfogadta azt a módosító javaslatot is, hogy egy parlamenti ciklus ideje alatt nem alakulhatnak új frakciók, és elveszíti mandátumát az a honatya, aki kilép abból a pártból, amelynek jelöltjeként a parlamentbe került.

Megnyirbálták az elnök hatásköreit A testület alaposan megnyirbálta az államfő jogköreit. Ha a módosított alaptörvény életbe lép, az elnökre jobbára dekoratív szerep hárul Romániában, annak ellenére, hogy továbbra is közvetlen módon választják meg. Az elfogadott szövegtervezet az eddigi előírásoknál jóval szigorúbban szabályozza a miniszterelnök kinevezését. E szerint az államfőnek kötelező módon a választásokon győztes párt vagy pártszövetség jelöltjét kell felkérnie kormányalakításra. Ha a jelöltnek ez nem sikerül, akkor a választásokon második helyezést elérő párt javasol miniszterelnököt. Ha az újabb kormányalakítási próbálkozás is kudarcba fullad, akkor ez a feladat „a parlamentben abszolút többséget élvező koalíció” jelöltjére hárul. Ha nem jár sikerrel, akkor az államfő feloszlatja a parlamentet.
A jelenlegi alkotmány csak arra kötelezi az elnököt, hogy konzultáljon a választásokon abszolút többséget szerzett párttal a miniszterelnök kinevezése előtt. Az államfő nem volt köteles elfogadni a győztes alakulat jelöltjét. További korlátozás, hogy az államfő többé nem utasíthatja vissza a kormányfő által javasolt miniszterjelöltek kinevezését vagy a tárcavezetők leváltását. Az elnök ugyanakkor többé nem kérhet bűnvádi eljárást a miniszterek ellen és bűnvádi eljárás esetén nem függesztheti fel tisztségükből a kormány tagjait, mint eddig. Erre a módosított alkotmány szerint a parlamentnek lesz kizárólagos joga. A módosítást a HotNews szerint az RMDSZ javasolta. Az államfő nem írhat ki ezentúl referendumot a parlament jóváhagyása nélkül. A jelenlegi elnök, Traian Bãsescu ezt megtehette, és élt is a jogával 2009-ben, amikor az egykamarás parlamentről hirdetett népszavazást. Ugyancsak a jogkörök korlátozásának tekinthető, hogy a szövegtervezet szerint az államfő az Európai Tanácsnak csak azokon az ülésein képviseli Romániát, amelyen külpolitikai és biztonságpolitikai kérdések, illetve az EU-szerződése módosítása szerepelnek napirenden.

Eltolódik a politikai rendszer Varga Attila alkotmányjogász a legfontosabb változásnak azt tartja, hogy a módosítások után körvonalazódó politikai rendszer jelentős mértékben eltolódik a parlamenti rendszer irányába. „Megnő a törvényhozói hatalom szerepe, a parlament két házának hatásköre jobban elkülönült, ezzel egy időben pedig az államfő hatásköre csökkent” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. A módosításoknak azonban szerinte ebben a vonatkozásban van egy szépséghibája: a módosított alkotmány szerint is az állampolgárok választják meg közvetlen módon a köztársasági elnököt, pedig a parlamenti rendszer felé való eltolódás logikája szerint az elnököt a törvényhozói testületnek kellene megválasztania. „Akkor már logikusabb lett volna, ha az állampolgárok a miniszterelnököt választhatják meg közvetlenül. Az alkotmánynak ez az inkoherenciája emberi és politikusi frusztrációt okoz a mindenkori államfőnek, hiszen a rendkívül nagy legitimitása mellett igen korlátozott hatásköre van” – állapította meg az alkotmányjogász, aki szerint a honatyák nem mertek szembemenni azzal a vélt közvélekedéssel, hogy az emberek ragaszkodnak az államfő közvetlen megválasztásához. „Csak hát éppen ez lesz a furcsa, hogy az emberek továbbra is nagyon sok mindent fognak elvárni az elnöktől, akit ők szavaztak meg, miközben alig lesz hatásköre” – tette hozzá.
Varga nagyon fontosnak tartja, hogy az alapvető emberi jogok vonatkozásában a módosított alkotmány kimondja: az emberi méltóság a forrása valamennyi alapjognak, ezt a hatóságoknak is tiszteletben kell tartani és védeniük kell. „Az alkotmánybíróságnak a továbbiakban abban nagy szerepe lehet, hogy hogyan lehet ezt a gondolatot a gyakorlatban továbbfejleszteni” – magyarázta. Kifogásolja ugyanakkor, hogy a módosított alkotmány tiltja a politikai szervezetek számára a területi szeparatizmus pártprogramba foglalását. „Eddig sikerült kivédenünk, hogy az alkotmányba ilyen megfogalmazás kerüljön, de most átment a bizottságon. Így most, ha nagyon akarják, az RMDSZ autonómiatörekvéseire rá lehet sütni, hogy ez területi szeparatizmus” – véli az alkotmányjogász.
Varga nem tartja jó megoldásnak a közigazgatási régiók fogalmának bevezetését sem. „Különösen így nem, hogy a módosítások szerint a régiótanácsok és régióelnökök feladata a megyei tanácsok tevékenységének koordinációja lesz. Ez ugyanis centralizációt jelent, hiszen a régiók ahelyett, hogy a központtól vennének át hatásköröket, rátelepednek az alsóbb közigazgatási szintekre. Előbb a hatásköröket kellett volna tisztázni” – fogalmazott a volt parlamenti képviselő. Szerinte ezek után a régiósítás megvalósítása elkerülhetetlen lesz. „Ha meglesz az alkotmánymódosítás, annak rendje és módja szerint népszavazással is megerősítve, akkor valószínűleg törvényt is hoznak a régiósításról. Ezt kötelező szabályozni, hiszen szerepel az alkotmányban” – szögezte le. Felvetésünkre ugyanakkor elmondta: határidő a szabályozásra nincs, és néha hatalmas késések vannak új intézmények alkotmányban rögzítése és törvényi szabályozása között. Felidézte, hogy a nép ügyvédje például már az 1991-es alkotmányba bekerült, az intézményt magát azonban csak hét-nyolc évre rá hozták létre.
Varga Attila nem tudja megjósolni, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányos mulasztásnak minősíti-e majd a 2009-es referendum eredményének semmibevételét. Mint ismert, négy éve a lakosság döntő többsége az egykamarás parlamentre való áttérésre szavazott, a taláros testület pedig egy korábbi határozatában megszabta: a referendum eredményét figyelembe kell venniük a törvényhozóknak. „Nem lenne meglepő, ha az alkotmánybíróság nem lenne következetes, és most nem tenné szóvá ezt a kérdést” – jelentette ki.