Részek viadala

2015. 08. 31. 16:52

Érmihályfalva már harmadik éve bizonyítja, Playback-művészek és lacikonyha nélkül is remekül működhet egy kisvárosi rendezvény. Sőt! Az Érmihályfalva város és az Érmihályfalváért Egyesület által szervezett Részek viadala csodás formátum, mely mind a kerületek, mind a település szintjén hosszan ható, rendkívüli közösségi élményt nyújt. Tasnádi-Sáhy Péter képriportja.

 

Érmihályfalva hét városrésze – Nagyújváros, Százhold, Dihenes, Bank utca, Derik, Kisújváros, Morgó-tábla – hetek óta készülődtek, hogy megmérettessék magukat az augusztus utolsó hétvégéjére szervezett Részek viadalának sokféle versenyszámában. Jómagam meghívott zsűritagként keveredtem bele ebbe a csodás kavalkádba, de az ítészkedés közepette is jutott időm, hogy a feledhetetlen pillanatok közül néhányat megörökítsek.

 

 

A csapatok - első feladatként a Mester-mustrában - be kellett rendezzenek a strand területén felállított sátrakban egy-egy, a városrészük területén található múltbéli vagy jelenlegi műhelyt, majd rigmusokba szedve bemutatni azt. Volt kerékpárjavító, borospince, asztalos, szövöde, tévészerelő, de a legfotogénebbre a kisújvárosiak kosárfonodája sikeredett, melyet Attila, a fűzfapoéta méltatott, talpig hunként.

 

 

Békebeli hangulat Jóska bácsi műhelyében: ügyes kezek, nád, hímzett falvédő és távolba révedő asszonyszemek.

 

 

A gyerekeknek is jutott feladat bőven: a Keresd a magadét! játékban, a strand üres medencéjében kellett minél rövidebb idő alatt szalmaboglyákból kitúrniuk saját csapatuk zászlóit.

 

 

Az egyik leglátványosabb műsorszám a Flúgos futam volt, ahol a csapatoknak saját készítésű járművekkel kellett minél hosszabb távot megtenniük a strand előtti enyhén lejtős utcában. A zsűri a teljesítmény mellett a konstrukció ötletességét is díjazta. A derikiek rohamkocsija inkább utóbbiban jeleskedett.

 

 

A kisújvárosiak bőgője lakodalmak másnapjának vidám reggelét idézte.

 

 

Személyes kedvencem a százholdiak vécés konstrukciója, mely dudálni is tudott, illetve menet közben zöld csíkot húzott maga után.

 


 

A párosan szép az ének versenyszámban duettek mérték össze tudásukat szabadon választott dallal.

 

 

A zsűri számára legnagyobb kihívást jelentő versenyszám a főzőverseny volt, hiszen hétféle töltött káposztát végigkóstolni 35 fok melegben igencsak embert próbáló feladat.

 

 

Igen, kérem szépen, Érmihályfalva egyértelműen Európa fejlett részéhez tartozik. A női kórusok versengésén, a Szirénszerenádban, a kisújvárosi csapatnak jelnyelven éneklő tagja is akadt.

 

 

A legkisebbek anya-nagymama témakörben alkotott rajzaikkal támogathatták csapataikat a Gyermekszemmel szekcióban.

 

 

A férfiak hősiesen tartották a petrencés rudat, miközben én már tikkadt szöcskenyájként kóvályogtam a kopár szik sarján.

 

 

A délutáni kvíz a csapatok helyismeretét tesztelte.

 

 

Estefelé, emelkedett hangulatban, egyre pajzánabb játékok következtek, gondolom a képből is sejthető, mi a feladat.

 

 

Az est fénypontja, a mindent eldöntő Micsoda nő ez a férfi táncverseny. A pároknak nemet cserélve kellett táncolniuk, megint csak Európára jellemző módon, obszcén viccek nélkül, remek hangulatban.

 

A rendezvény szellemiségét tükrözi, hogy mire a zsűri összesítette a pontokat, már senkit nem érdekelt az eredmény, az emberek a városrészek közötti határokat feloldva önfeledten mulattak együtt, most már ismét mind érmihályfalviként.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!