Mit olvasnak a váradiak?

2015. 11. 06. 15:35

Van egy remek kezdeményezés Nagyváradon: közösségi könyvszekrényeket helyeztek el még nyáron városszerte. Tasnádi-Sáhy Péter utánajárt, hogy a város polgárai milyen mértékben élnek a kínálkozó lehetőséggel.

 

Nem tudom, a nagyváradiak közül hányan vették már észre jártukban-keltükben ezeket a fatönknek álcázott közösségi könyvszekrényeket, amiket az Oradea suntem noi (I love Oradea) Egyesület Copacul cu carti - Deschide-ti mintea (Fa könyvekkel - Nyíló értelem) projektje kezdeményezésére helyeztek ki valamikor nyáron, akkor még viszonylag tele könyvekkel. A lényeg az lenne, hogy bárki elvehessen ezekből – bármilyen nyelvű és témájú – köteteket, mindegyik begyűjtött példányt egy másikkal helyettesítve, hogy a rendszer fenntartható módon működhessen.
Bár csak románul, de kifejezetten szép Eminescu idézet próbálja népszerűsíteni rajtuk az olvasást:
„Jobban szeretem a könyveket, mint bármi mást ezen a világon, és szeretném, ha ez a szeretet rád is átragadna. Olvass! Olvass szakadatlan, és elméd az élet értelmét megmutató eszmék és képek műhelyévé válik.”

 

Az ellenőrző körutat a Bunyitay-ligetben (Brătianu park) kezdem, ahol két oszlop is található, egy a Continental Hotel felőli végében, egy másik pedig az uszoda közelében, a sportpályáknál. Előbbinél érkeztemkor egy magyarul beszélő kislány matat, de az anyukája rászól, így ott kell hagynia. Ha hagyják kibontakozni, kizárólag a fent látható könyvecskét találta volna a hamisított élelmiszerekről.

 


 

A sportpályáknál a fent látható vaskos kötetet találom, úgy látszik, valakinek még fontos, hogy polgártársai (elvtársai?) pontos fogalmakkal rendelkezzenek a politikai gazdaságtannal kapcsolatban.

 


 

Ez már talán eggyel hasznosabb könyv lenne, ha valaki nem csak a borítóját hagyta volna ott. Az is érdekes kérdés, vajon a Romarketing adományozta a projektnek, vagy egy diákjuk, aki nem vitte vissza a tulajdonosnak.

 


 

A December 1. parkban a fellelhető egyetlen könyv mellett (a következő képen), inkább térítő anyagok találhatóak, az Őrtorony román és magyar verzióban is elérhető.

 


 

Mint mondtam, ezen a helyszínen is találtam legalább egy könyvet, egy informatikai szótárat, félő, nem a legfrissebb kifejezésekkel.

 

 

A Körös-parti oszlop kizárólag magyar vonatkozású kincsekkel szolgált. Az egyik dobozka ezt, a népességen belüli részarányunk fenntartása szempontjából rendkívül fontos kiadványt rejtette.

 


 

Végezetül pedig szerény bizonyítéka annak, hogy a nagyváradi magyar mégiscsak kultúrember: egy Szépirodalmi Figyelő 2005-ből.
Messzemenően személyes véleményként itt a végén megjegyezném, számításaim szerint ezekben az oszlopokban sok száz könyv elférne, senki sem kötelez arra, hogy csak 20 százalékuk legyen magyar….



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!