Időutazás a Károlyi-kastélyban

Az ország egyik legszebben felújított műemlék épülete a Károlyi-család várkastélya Nagykároly központjában. Az épület ma nem csupán látnivalót kínál felkeresőinek, hanem gazdag kulturális programokat is a helybelieknek. D. Mészáros Elek riportja.

Matuzsálemi korú fák őrzik a többszázados múltat, ellenállva hónak, fagynak, mint megannyi katonája az emlékezetnek. Egykor történelmi ősök sétáltak a platánok, hársak, japánakácok árnyékában, II. Rákóczi Ferenc is vendégeskedett e helyen, itt fontolgatták a szatmári béke lehetőségeit. Hol vannak már a vesztes harcra, az évszázados magyar tragédia nyitányára, a mohácsi csatára készülő károlyi katonák? Odavesztek. Ahogy sok minden más is, aminek okait firtatni lehet, a következményeit csak elviselni. Túlélni, ahogyan túlélték a fák is a jégesőt, a villámcsapást, bízva, hogy eljön a tavasz, a mindenkori március. A harcosok odalettek minden dicsőséggel együtt, csak a fák maradtak őrhelyükön. A fák sosem mennek el, még halálukban is éltető meleget adnak.
Körbejárom a tízhektárnyi kastélyparkot, a kerítés mögött a téglákra meztelenített cselédházsor. A megomlott falak közül egy-egy kéménycsonk ujjhegyként mutat az ég felé, mintha a lombok rejtekéből felröppenő madarakat akarná megszámolni. Kötélhossznyi távolságra füves tisztást követelve magának, az egykori lovarda áll, az évek nyomását még keményen állja. Ide csak tompítva jut el az utcazaj, a Szatmárról jövő és arra igyekvő gépjárművek a Károlyi-család kastélya mellett haladnak el. A fák alatti sétány már őrzi a modern kor „vívmányát”, aszfalton lépkedve jutunk el a nagykárolyiak büszkeségéig. Meseszép, fut ki önkéntelenül a számon. Aki látta felújítás előtti állapotában a grófi rezidenciát, az nem is reagálhat másként.

Kultúrélet a falak közt Bogdan Georgescu, a Szatmár megyei művelődési igazgatóság által működtetett, a kulturális turisztikát népszerűsíteni hivatott központ igazgatója tökéletes magyarsággal köszönt, majd az udvarias parolázást követően rá is térünk a kastély jelenével való ismerkedésre. A főbejárat az épület legnagyobb helyiségébe, a lovagterembe vezet, ahol még állnak a korabeli kandallók, eredeti a padozat, akárcsak a festett mennyezet. Innen lépcső visz az emeletre. Komolyzenei hangversenyek helyszínéül szolgál a lovagterem. Ezekre az alkalmakra mintegy százan szoktak eljárni, előadókat Bukarestből és Magyarországról is fogadtak már.
A látványos terem szemléje után a kastély felújításának a körülményeiről ejtünk szót. A munkálatok tavasszal fejeződtek be, a restaurálást finanszírozó pályázat részeként az erdődi kastély is megszépült. Azóta úgy harmincezren csodálták meg az épületet. Az igazgató elmondja, nemcsak mint látványt kívánják mutogatni a kastélyt, és ezáltal a turisztika vérkeringésébe bekapcsolni, hanem élettel szándékoznak megtölteni a falakat. Ez már sikerült is, az épület kulturális fészekké avanzsált az eltelt hónapok alatt. Kéthetente képzőművészeti kiállítások váltják egymást, eleinte helyi alkotók képei kerültek a falakra, újabban külföldi művészek is megmutatkoznak errefelé.
Az emeleti rész egyik szegletében a művelődési ház programjai zajlanak, míg a szaklétesítmény felújítási munkálatai be nem fejeződnek. Szintén itt kapnak helyet az időszaki kiállítások, de gondolnak vendégszobák kialakítására is. A művelődési ház tevékenységein több mint ötszáz fiatal vesz részt, magyar, román és német nyelvű hagyományőrzés és egyéb tevékenység zajlik kilenc szakirányító segédletével. Foglalkoznak néptáncoktatással, könnyűzenével, van fotó szakkörük, médiakör, színjátszó csoport is működik. Az ő nevelésük a magyarországi X-Faktor televíziós tehetségkutató döntőse, Csobot Adél is. Budapesti segédlettel elkészültek a tervei annak a panoptikumnak, amely a térség nevezetes eseményeit, hírességeit örökíti majd meg. Nyakukon az első Hubertus-napok, ezeken a vadászhagyományokat elevenítik fel, kiállításokat, angol falkavadászatot szerveznek.

Hitelesen az eredetit Az emeleti rész jobb szárnyának a bebarangolása után Georgescu „átad” a múzeum vezetőjének, Hágó Nándornak, s ő a 19. század második felének főúri világába kalauzol. A bemutatott tárgyakat pályázat útján vásárolták, itt kapott helyet a helytörténeti kiállítás is, valamint a magyarországi társpályázó által igényelt szabolcsi kúria bútorai. A könyvtárterem több mint kétezer, különböző nyelveken írott kötetet tartalmaz. A legrégebbi az 1590-ben latinul írt egyházjogi könyv, de vannak első kiadású Gárdonyi-, Jókai-, Mikszáth-műveik is. A Károlyi-család hagyatékából egy festmény és egy neoreneszánsz asztal székekkel maradt meg. A festmény az 1680-as években készült, Károlyi Lászlót ábrázolja családja körében. Az ismeretlen mester munkáját sokáig a római katolikus egyház „bújtatta”, a bútordarabok pedig egykor a grófi család szolgálatában lévő idős hölgy révén kerültek a múzeumba. A többi berendezési tárgyat a korszakot jól ismerő szakemberek véleményezése alapján jobbára külföldről vásárolták. Igyekeztek a tárgyak összeválogatásánál hitelesen rekonstruálni a korabeli kastélyberendezést, megteremtve a látogatók számára azt az illúziót, hogy a Károlyiaknál „vendégeskednek”.
A könyvtár után egy kisebb fogadószoba kapott helyet, mivel a kor etikettje szerint bebocsáttatás előtt illett megvárakoztatni a látogatót. Női budoár is van a kínálatban, és a férfiak számára kialakított dohányzó is. Jellemző volt a rendszeres zenehallgatás, no meg a tánc. Feljegyzések említik a reformkorban élt Fátyol Károly neves gordonkaművészt, aki gyakran szórakoztatta a kastély lakóit és vendégeit. Az ebédlő fontos helyszíne volt a családi együttlétnek, a közös étkezés tradicionális jellegű volt. A szemlélődés során a hálószoba, a fürdőszoba, a dolgozószoba is megnyílik előttünk. A hitvesi ágy fölött két festmény Károlyi Antal grófot és feleségét ábrázolja. A gróf Az aranygyapjas lovagrend tagja cím mellett A magyar testőrség parancsnoka titulust is magáénak mondhatta. Templomépítőként, iskolaalapítóként is jegyzik. A pazar bútorok feletti elcsodálkozásom láttán Hágó Nándor elmondja, a Károlyi-család megengedhette magának, hogy külföldről rendeljen értékes lakberendezési tárgyakat.
A helytörténeti részleg több tematikára oszlik. Az egyik a Mesterségek utcája, amely régi foglalatosságok eszközeivel kecsegtet. Egy másik teremben a várostörténet követhető nyomon dokumentumok és tárgyi bizonyítékok segítségével. Helyet kaptak a történelmi egyházak ismertetői is. A régészeti részlegen egy bronzkori ház rekonstrukciója látható több más értékes érdekesség között.

Károly kihívásai Kovács Jenő polgármesterrel szintén a kastélyban váltunk szót. Leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy ha a jelenlegihez hasonló iramban növekszik a kastély iránt érdeklődők száma, képesek lesznek-e szálláshelyet és egyéb szolgáltatást nyújtani az ideérkezőknek. „Jelenleg kevés a vendéglő és a szálláslehetőség a városban, de már elindultak olyan kezdeményezések, amelyek élni fognak az új helyzet adta lehetőségekkel. Városunkban strand is működik, és folytatódik a patinás épületek felújítása, ezek szintén turistacsalogatók lehet. Igyekszünk Nagykároly régi varázsát visszahozni, hisz ne feledjük, egykor megyeszékhely voltunk. További nyertes pályázataink vannak, az egyik révén a kastélyparkot tesszük rendbe, sétányokat alakítunk ki; most épül egy filagória. Felújítjuk a lovardát is. Vállalkozókat várunk a cselédházak koncesszióba vételére, szállodává való átalakítására.
Az külön kihívás, hogy turisztikai szempontból Magyarország »átmegy« rajtunk, ki kell harcoljuk tisztes helyünket, nekünk partiumiaknak. Ezért kell különösképpen egymásra figyelnie Nagyváradnak, Nagykárolynak, hiszen van Ady Endrénk, Kölcseynk, számtalan más értékünk” – sorolja az elöljáró.
Mintha tavaszt hozó őszbe léptünk volna, zsibong a kastélykert, gereblyés emberek fűmagot szórnak, az egyik hárs ágait létráról nyesegetik. Gyermekcsoport érkezik kastélyt látni. A kapun kívül hamar benzingőzbe fullad a bent töltött fertályórányi idill. Az időutazás véget ér.