Ha van ész, haszonnal lehet lapozgatni
2012. 11. 26. 12:49Kolozsváron mutatta be az Európai Unió 2014–2020-as költségvetési ciklusához igazított gazdaságfejlesztési stratégiáját az RMDSZ. Az Erdély 2020 című programjavaslat azokat a fejlesztési prioritásokat fogalmazza meg, melyeknek haszonélvezői az erdélyi – ezen belül a magyar – adófizetők. CSUTAK ISTVÁN, az anyag szerzőjét Cseke Péter Tamás kérdezte.
Az Erdély 2020 negyvenoldalas, sok-sok diagramot és táblázatot tartalmazó kiadvány. Mi ez a sok számadat?
Ez a dokumentum az RMDSZ gazdasági programjának egy szelete: az RMDSZ javaslata Románia 2014–2020 közötti fejlesztési stratégiájára és programjára. Egy EU-konform fejlesztési terv alapján elkészült operatív programjavaslat. Az operatív programok lényege: leírják, hogy mennyi pénzből mit lehet megvalósítani, mi lesz a mérhető eredmény. Ez az anyag azt mondja: számításaink szerint az erdélyi magyar közösség másfél milliárd eurót tudna megszerezni uniós forrásokból a 2014–2020-as időszakban. Nem adócsökkentésről, kívánatos szociális intézkedésekről szól, hanem arról, hogy ha te (önkormányzat, vállalkozó, mezőgazdasági termelő) dolgozol, akkor erre meg erre ennyi és ennyi pénzt kapsz az EU-tól. Ezeket az adatokat tartalmazza az a sok diagram és táblázat. Ez a programjavaslat nem egy választási ígérethalmaz. Az RMDSZ költségvetési és adópolitikájának kidolgozása már nem az én szakterületem.
A dokumentum címe is azt mutatja, hogy a javaslat Erdélyre vonatkozik. Hogyan lehet elfogadtatni a romániai döntéshozókkal?
Ez egy EU-konform javaslat, megfelel a módszertani követelményeknek, így beépíthető az országos stratégiába. Erdélyben három fejlesztési régió van: az 5-ös, a 6-os és a 7-es. Az EU a következő költségvetési ciklusban várhatóan 55 intézkedést ajánl fel négy forrásra (regionális fejlesztési alap, mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap, szociális alap és kohéziós alap) lebontva. Ezekből 13 intézkedés tűnik igazán fontosnak Erdély három fejlesztési régiója számára.
A programjavaslat bevezetőjében megjelenik több kulcsfogalom, amelyek a dokumentum alapfilozófiáját képezik: az egyik az inkluzív fejlesztés. Kifejtené ezt a fogalmat?
Az inkluzív fejlesztés az EU 2020 stratégia magyarra nehezen lefordítható fogalma. A befogadó, az integráló fejlesztést jelenti. Ez a fajta fejlesztéspolitika a felzárkóztatásra irányul: a forrásokat a hátrányos helyzetű régiókhoz, a felzárkóztatásra szorulókhoz irányítja. Megjegyezném: a mi esetünkben azonban még csak nem is felzárkózásról beszélhetünk: Románia számára az lenne az eredmény, hogyha a leszakadás sebességét sikerülne csökkenteni. Az inkluzív fejlesztés tömören azt jelenti, hogy ne csak a gazdagok tudjanak forrásokhoz jutni, ne csak a gazdagok fejlődjenek, a társadalom rétegei közötti jövedelmi, életminőségi ollók ne nyíljanak tovább. Az inkluzív vonatkozik mindenkire, aki esetleg vesztese lehet a fejlődésnek, nem jut forrásokhoz, hátrányos helyzetű közösségekben él. Ez nem csak a romákra vonatkozik, hiszen vannak hátrányos helyzetű vidéki területek, az északi államok esetében például elszigetelt térségek. Az „inkluzív” azt az alapvető uniós értéket képviseli, ami a legköltségesebb, és ami alapvetően megkülönbözteti az EU-t az összes többi globális versenytársától: a szociális érzékenységet, a szolidaritást.
A másik kulcsfogalom a glokalizáció. Mit értünk ezen?
A glokalizáció (gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan) a mi esetünkben helyi közösség által irányított fejlesztést (is) jelent. Mondok egy példát. Globálisan: baj van az ózonréteggel. Lokálisan: az ózonréteg károsodása nem fog azon múlni, ha még 100-200 hektár erdőt kiirtok. Azaz a globális problémák csak lokálisan jó döntésekkel előzhetők meg.
Hogyan kapcsolódnak ezek az alapfogalmak Románia fejlesztési tervéhez?
Romániába a globalizáció az Európai Unióhoz való közeledéssel érkezett meg. A globalizáció számomra például azt jelenti, hogy utazásaim során Csíkszeredától Nagyváradig azért álltam meg mindig a MOL-kutaknál, mert tudtam, hogy tiszták a mellékhelyiségei, a polcokról mindig ugyanazt a jó minőségű árut vehetem le, figyelmesen kiszolgálnak stb. A globalizáció előnye az, hogy egy sor civilizációs vívmányt hozott be az országba, és aki ezeknek a vívmányoknak nem tesz eleget, az kimarad a versenyből. Romániában a probléma nem azzal van, hogy az EU követelményei szerint a csobánnak kezet kell mosnia fejés előtt, hanem azzal, hogy nem mondtuk meg mi a csobánnak: Ioane (vagy János bácsi), fejés előtt moss kezet, és vezesd be a meleg vizet a hegy tetejére. Nem tettünk semmit azért, hogy tudatosodjon benne: nem rossz, ha tiszta kézzel nyúl a tiszta állathoz. Ehelyett az történt, hogy amikor az EU követelményei érvényesek lettek Romániára is, ejnyebejnyézni kezdtünk, hogy Brüsszel mire kényszerít bennünket, mert ez kényelmesebb volt az átállásnál.
A programjavaslat bevezetőjében azt írja: az erdélyi fejlesztés finanszírozásának szükségleteit 30 százalékban uniós forrásokból lehet biztosítani. Mire alapul ez az adat?
A számításánál figyelembe vettük Románia frenetikus uniós forrásbevonási kudarcát. Az ország számára biztosított uniós források Románia költségvetésének legjobb esetben is a 30 százalékát teszik ki. Ez az arány lehetne ennél több is, de a gyakorlat azt mutatja, e fölé nem tud emelkedni.
Maradjunk az uniós alapok lehívásának hatékonyságánál. A programjavaslatot bemutató sajtótájékoztatón Winkler Gyula arról beszélt, hogy a 2007-től 2013-ig terjedő költségvetési keret megtervezése strukturálisan elhibázott volt a Románia számára felajánlott EU-pályázatok szempontjából, ez is egy oka a lehívások kudarcának. Hol volt a hiba?
Mondok egy példát. A jelenlegi regionális fejlesztési operatív program kiemelten támogatja minigolfpályák létesítését. Hát viszonylag kevés pénzt igényeltek Romániában az elmúlt években minigolfpályákra, sokkal többet igényeltek volna iskolafelújításra, közművesítésre, épület-karbantartásra. Az a 13 prioritás, amit az Erdély 2020-ban megjelentettünk, a meglévő palettából ezekre az alapvető gondokra kíván válaszolni. Ugyanis Erdélyben a magyar közösség esetében vélhetően kevesebb pénzt próbálnak majd lehívni kutatóközpont-hálózatok kialakítására, mint szennyvízhálózat kiépítésére. Egy nyugati ember, aki jó pár éve idejött szétnézni, azt mondta nekem: gyerekek, nagy bajban lesztek, mert mobiltelefonotok lesz, internetetek lesz, de angolvécétek, az nem lesz. Mert ez macerásabb, nektek kell megcsinálnotok.
Visszatérnék egy korábbi kérdésemre: mi az esélye annak, hogy az Erdély 2020-ban szereplő 13 prioritás az országos fejlesztési stratégiában is prioritás maradjon?
Ennek megvan az útja, csak éppen akarni kell. Már zajlanak az országos irányító hatóságok alárendeltségében lévő ügynökségek által megszervezett úgynevezett társadalmi konzultációk. Ezek során megkérdezik a megyei tanácsokat, a városokat, a községeket, a vállalkozókat a fejlesztési prioritásaikról. Ha a magyar önkormányzatok, a magyar érdekeltségű vállalkozói egyesületek, orvosi kamarák, különböző szakmai szervezetek azt mondják: ha regionális fejlesztésről van szó, ezek és ezek a prioritásaink, akkor erre az országos politikai szint csak rárímelhet. Mondok egy példát. Az infrastrukturális fejlesztések fő forrása a 322-es számú intézkedés, ez a szám Kelet-Európában ezért mindenütt nagyon jól cseng. A lengyelek meg tudták azt tenni, hogy sokkal több pénzt ütemeztek be a 322-es intézkedésre, mint bármi másra. Romániában nem így történt, mert senki nem csapott az asztalra, hanem az irányító hatóság túl jól megfizetett emberei, akik soha semmiért nem felelnek, önhatalmúlag határozták meg a prioritásokat. Például high-tech fejlesztésekre ütemeztek be pénzeket, amikor az országban nagyon gyenge az infrastruktúra. Így Romániában a 322-es intézkedésre kis keret volt előirányozva, a pénz pedig hamar elfogyott. Csupán az autópályákra előirányzott keret nem fogyott el, mert abban nagy összegek szerepelnek, és a nagy összegeket nehezebb ellopni. Ezek tehát a nagy strukturális tervezési gondok Romániában, s ezeket a legegyszerűbben így lehetne megfogalmazni: több pénzt kérjünk angolvécére, mint körömlakkra.
A dokumentumban szerepel a következő tervidőszakban pályázati úton bevonható források nagysága is. Honnan vannak ezek a számadatok, hiszen még nem ismeretes az EU következő hétéves költségvetése?
Egyrészt az arányok a lényegesek: milyen forrásból mennyit lehet bevonni erdélyi fejlesztésekbe. Másrészt ezek a számadatok az Erdélyben élő magyar emberekre, közösségekre, vállalkozókra vonatkoznak. Függetlenül attól, hogy Románia 25 milliárd vagy 70 milliárd eurót kap az EU-tól a következő költségvetési ciklusban, ez a 1,5 milliárd eurós összeg elérhető. Ez az az összeg, amit a magyar közösség, sok munkával, reálisan be tud vonni a fejlesztésbe. A Székelyföld EU-forrásokra alapozó fejlesztése című korábbi munkámban egyébként részletes számításokkal le is vezettem, hogy ennek a régiónak 800 millió euróra lenne szüksége. Ezeket az adatokat sokan látták, és senki nem cáfolta.
Bevezetőjében azt írja: nem szerepelnek a dokumentumban olyan intézkedések, amelyek végrehajtása központi kormányzati hatáskörbe tartozik. Melyek ezek?
Ezek az országos stratégiához kapcsolódnak. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke például semmilyen módon nem tud beleszólni az országos vasútfejlesztésbe, a Gyergyócsomafalva és Csíkszereda közötti vasútvonal korszerűsítésébe sem. Az országos stratégiához kapcsolódik minden, ami szállításfejlesztés, kivéve a megyei és községi utak helyzetét. Az autópálya- és vasútfejlesztés országos hatáskörbe tartozik.
Az operatív programjavaslat közvetlenül a választási kampány előtt készült el. Ám elvont, sok számadatot tartalmazó dokumentum, széles szavazói tömegek előtt kampányolni nehézkes lenne vele. Kiknek szól az Erdély 2020?
Egykulcsos vagy progresszív adórendszer?Az Erdély 2020-at bemutató kolozsvári sajtótájékoztatón Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: a Gazdasági Tanács a későbbiekben készíti el az RMDSZ költségvetési és adópolitikára vonatkozó stratégiáját. „Tudjuk, hogy szükség lesz költségvetési reformra a következő esztendőben ahhoz, hogy tartani lehessen a költségvetési egyensúlyt. Az már most körvonalazódik, hogy több forrást kell biztosítani az önkormányzatoknak, mint eddig, ezért többet kell meghagyni számukra az adóbevételeikből” – jelentette ki. Közlése szerint az RMDSZ-nek azt kell eldöntenie, hogy továbbra is az egykulcsos adórendszert, vagy inkább a progresszív adóztatást támogatja-e. „Jómagam azt gondolom, hogy ha az egykulcsos adórendszert jónak tartottuk hét éven keresztül, akkor nincs miért változtatnunk az álláspontunkon. Ám előbb meghallgatjuk a szakembereinket arról, mi lesz jó Románia számára” – magyarázta a politikus. |
A jelenleg kormányzó pártszövetség már korábban kilátásba helyezte, átszervezné a fejlesztési régiókat, ha decemberben ismét hatalomra kerül. Milyen régiókkal számol az Erdély 2020?
Ez a dokumentum technikailag úgy van kidolgozva, hogy a régiók jelenlegi és más konfigurációjára is alkalmazható.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
