Mint a mesében

A múlt hét végén rövid idő alatt ötszáznyian csatlakoztak az egyik közösségi oldalon ahhoz a kezdeményezéshez, melynek célja, hogy közösen tiltakozzanak az egyik legnagyobb kábeltelevíziós társaság döntése ellen, mellyel minden előzetes figyelmeztetés nélkül kivette a kínálatából a közkedvelt tudománynépszerűsítő csatornákat. Az igazán érdekes az, hogy a Discovery műsorokat visszakövetelő Facebook csoport kommentjei között azonnal markáns magyarellenesség lett úrrá, aminek oka, hogy a kínálatát valóban meglehetősen önkényesen és kiszámíthatatlanul változtatgató cég alapító tulajdonosa magyar. Mintha ez utóbbi ténynek bármi köze is lenne a kábelszolgáltatás minőségéhez. Vagy mintha arról lenne szó, hogy a romániai magyarok jobb műsorok közül válogathatnának, az ő lakásaikba titkos kábeleken sokkalta érdekesebb kanálisok hoznák a kulturált szórakoztatást.
Indulatos magyarellenesség nem csupán a virtuális térben borzolja a kedélyeket, hiszen a legutóbbi kolozsvári helyi fociderbin az egyetemi csapat stadionjába látogató, tartalékosan is győzni tudó vasutasokat az U több ezer szimpatizánsa – erős eufemizmussal: a sportkedvelő egyetemi ifjúság – biztatta arra torkaszakadtából, hogy takarodjanak az országból. Magyar minőségükben persze, hiszen az RDS&RCS-hez hasonlóan a CFR futballklub tulajdonosa is magyar nemzetiségű, igaz, csapatának látványos sikereit elsősorban az aranylábú portugál futballisták szállítják. Olyat pedig nem hallottunk eddig, hogy: húngaro portugues dois amigos. Mindez persze már annyira megszokott a két csapat összecsapásai alkalmával, hogy a legutóbbi rangadó után maguk a játékosok nyilatkozták megkönnyebbülten, hogy nem történt semmiféle rendbontás a Szamos-parti arénában. A magyargyűlölő kórus előadása a román média ingerküszöbét sem érte el.
Annál inkább feltűnt egy másik, a kolozsvári meccsnél jóval kevesebb érdeklődőt vonzó esemény, a sepsiszentgyörgyi autonómiatüntetés, ahol több tévéstáb beszámolója szerint az Avram Iancu bábu felakasztásával elhíresült félkegyelmű Csibi Barna egy „Viszlát, Románia!” felirattal igyekezett ismét felhívni magára a közfigyelmet.
Egy nagy rakás értelmetlenség mindaz, amiről eddig szóltam. Értelmetlen egy magáncég piaci döntése mögött etnikai vonatkozást feltételezni éppúgy, mint az ugyancsak a piaci viszonyok közt működő futballklub működtetése mögött. Ahogy értelmetlen a magányos tüntetői provokáció is. S döntsük el, mennyi értelme van a nagy összefogás ellenére sem túl sok embert megmozgató demonstrációnak akkor, amikor ennek szervezői pénzt, időt és energiát nem kímélve dolgoznak azon, hogy a hazai magyarság parlamenti képviselete meggyöngüljön. Milyen eszközzel lehet akkor bármiféle önrendelkezést elérni, bármiféle szerzett jogot akárcsak meg is tartani, mikor a magyar–magyar verseny a jelenlegi koalíció abszolút parlamenti többségének elérését könnyíti meg?
Félő, hogy a dupla vagy semmi játék keserű tapasztalatokkal jár, hiszen a verseny utáni erősebb képviselet ígéretét csak a mesék kedvelői hiszik el. Aki a mesékben hisz, nézzen inkább a kábeltévén rajzfilmeket.

Szűcs László