A Holnap első újszerű fesztiválja

Nyolc nap, több tucat közreműködő, egy helyszín, irodalom, fotó, zene, avatásra váró szoboralakok. Egy újszerű kezdeményezés tanúi lehettek azok, akik az első váradi Holnap Fest kínálatába belekóstoltak május 31. és június 7. között az Ady Endre Emlékmúzeumban. Az események összefoglalója az Erdélyi Riport 2012/23. számából.

Szinte semmihez sem hasonlító hangulatú rendezvénysorozat volt Nagyváradon a péntektől péntekig zajló Holnap Fest. Különleges volt a nyár eleji hosszú nagyváradi estékben maga a helyszín is, az Ady Endre Emlékmúzeum, ahol a fesztivál megnyitásakor bemutatták a közönségnek a holnaposoknak a megyei tanács támogatásával és a városi tanács megrendelésére született szoborcsoportját, amelyet Deák Árpád készített. Maga a rendezvénysorozat is a szoborhoz kapcsolódik, mivel az újraválasztásáért aggódó polgármester nem járult hozzá, hogy az alkotás a választás előtt végleges helyére kerüljön, egyfajta kulturális demonstrációként szervezték a hetet a szoboralakok köszöntésére. Maga az alkotás egy üres széket is tartalmaz, amelyre le lehet ülni az asztal mellett ülő Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás, valamint az asztal mellett pipázgatva álló Dutka Ákos társaságába. Az üres bronzszék a fesztivál több költő, író vendége számára vonzónak bizonyult, minden este készült valakivel fénykép a fémből készült, „kemény” holnaposok társaságában. A sorozat estjeinek közönsége kedves és kellemes ajándékokkal térhetett haza minden egyes alkalommal a fesztiválról: a több mint száz éve megjelent A Holnap antológiáknak, illetve azok egyes szerzőinek az Europrint nyomdában készült reprint kiadású füzeteivel. A minden esti – késő délutáni – hangulatok finom hangolását pedig a Tavirózsa Fotóklub fényképeinek kiállításai vállalták magukra, nem túl tolakodóan, de kedves eredményesen, váradi és nem váradi fotográfusok régi és új felvételeivel a holnaposok városáról.

(A jövő fontosabb, mint a múlt.) A fesztivál első pénteki estjének meghívottja Markó Béla költő, volt RMDSZ-elnök, akinek láthatóan jót tett, hogy már több hete nem romániai miniszterelnök-helyettes. Meglepő volt, érdekes és megalapozott az, amiről először is beszélt, mármint hogy Erdélyben általában inkább néznek hátrafelé az emberek, kommunikációjukból inkább a tegnap városai tűnnek elő, holott egészségesebb, hasznosabb volna, ha a holnap városaival törődnének, nem a múlton nosztalgiáznának, hanem inkább a jövő alakításával foglalkoznának, és ezen dolgoznának az erdélyi magyar közösségekben működő emberek.
Üdítő volt a költő Markó Bélát hallgatni ezután, illetve az Erdélyi Riportban is olvasható Delikát című versét, beszámolóját idén megjelenő könyveiről, amelyek közül néhányat a Holnap Festtel egy időben zajló magyarországi Ünnepi Könyvhéten is bemutattak. Hallgatni őt, amint arról is beszámol, hogy most már több ideje van verset írni, költőnek lenni.

(Ötven kilométerről, más országból érkezett vendégek.) A debreceni egyetemisták irodalmi köre, a DEIK tagjai, az Amúgy című internetes irodalmi folyóirat szerkesztői és szerzői mutatkoztak be az Ady-múzeumban összegyűlt közönség előtt szombaton kora este. Különleges, sajátos hangulatot adott megmutatkozásuknak az, hogy a debreceni csapat egy szintetizátort is hozott magával, és egy nagyon jó zenészt, énekesnőt Herczegfalvi Zsanett személyében. A több éve működő Amúgy főszerkesztőjével, Polgár Tóth Tamással beszélgetett Szűcs László, majd a fiatalok felolvastak műveikből, a főszerkesztő és Horváth Imre Olivér verseket, Somogyi Tibor és Tóth Laura, az Amúgy főszerkesztő-helyettese prózát, Zsanett pedig közben megzenésített modern verseket énekelt. Fellépésüket azzal zárták, hogy Kinde Annamária December dal című versének saját maguk által megzenésített változatát hallhatta a közönség.

(Ha vasárnap, akkor Vass Tibor.) A Spanyolnátha internetes művészeti folyóirat főszerkesztőjével már tavaly ősszel, a Könyvmaratonon is találkozhattak a nagyváradiak. Mennyi semenni című új könyvének első bemutatóját élvezhettük Nagyváradon, kérésünkre a szerző több verset felolvasott, sajátos nyelvhasználattal íródott műveit hallgatva valóságos életről és megközelítésekről való beszámolókkal szembesülhetett az Ady-múzeumot megtöltő közönség. Az új számaival a neten kéthavonta jelentkező folyóirat a szerzőivel, olvasóival való személyes kontaktust is fontosnak tartja, amint Vass Nóra elmondta, ezért találták ki és rendezik meg az utóbbi időszakban évente többször is a Spanyolnátha kertfesztiváljait Hernádkakon, ahol a kertben kiállításokat láthatnak a meghívottak, valamint előadásokat, szerző- és kötetbemutatókat, művészi projektekről szóló beszámolókat hallgathatnak végig.

(Új hét egy régi jó polgármesterrel.) A Várad kulturális folyóirat Rimler Károlyról szóló különszámának bemutatójában a szerző, Kupán Árpád vett részt, majd a polgármesterjelölt Cseke Attilát is beszélgetésre szólította Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője. A virágkorát élő, mai arculatát a múlt század első másfél évtizedében elnyerő Nagyváradra emlékezhettek a beszélgetőket hallgatók, valamint elgondolkodhattak annak fontosságán, hogy az új Váradnak is valamilyen magasrendű, értékes kulturális rendezvényekkel kellene magára felhívnia a jövőben a figyelmet, a város európai hírnevének megalapozása még a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésénél is fontosabb, mert egy rangot szerző városban élni biztosan jobb volna a jövőben, mint amilyen mostanában. Az 1902 és 1919 között a város élén álló Rimler stratégiai gondolkodásával, vízióival meglehetősen sok összevetést kínált a jelenkorral, a múltnak egy olyan szeletét, amelynek ma is van hasznosítható várospolitikai üzenete.

(Kedden kötött ki Váradon a Bárka.) A békéscsabai Bárka folyóirat munkatársaival, illetve az Ünnepi Könyvhét alkalmával megjelenő új köteteikkel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Elek Tibor irodalomtörténész, a folyóirat főszerkesztője tapasztalt hajóskapitányként vezényelte a bemutatkozást, szerkesztőtársai, Kiss László, aki az internetes Bárka online-t felügyeli, és Darvasi Ferenc, aki a nyomtatott lapot szerkeszti, igyekeztek hősiesen helytállni, majd saját prózai írásaikból, frissen megjelent köteteikből olvastak fel. Elek Tibor profizmusát dicséri a lap utóbbi számainak részletes ismertetése is, s ezekből a lapszámokból a közönség tagjai is kaptak ajándékba.

(Közönségszolgálatról, őszintén) Az est vendége szerdán a berettyóújfalui Kocsis Csaba író, zenész, fotográfus, művelődésszervező volt, akinek a Könyvhétre új kötete jelent meg az aradi Irodalmi Jelen kiadónál. A műveiről – elsősorban az Osváth Pál alakját megelevenítő regényről – szóló beszélgetés után megzenésített versekből is előadott néhányat, amivel a magyar kultúra magasságába emelte a jelenlevők szívét. Kocsis Csabát, a nagyrábéi kulturális központ vezetőjét a közösségi művelődési rendezvények szervezésének műhelytitkairól is faggatta Szűcs László. A vendég válaszaiból kiderült, hogy a közönséggel való kapcsolat a legfontosabb, hiszen igényeiket is ismerni kell ahhoz, hogy az érdeklődésükre számot tartó rendezvények előkészítésére fordíthassák energiáikat a művelődésszervezők.

(Hepehupás, vén Szilágyból) Pénteken, a Holnap Fest zárónapján a Szilágyság és a Hepehupa kiadványok egyszemélyes szerkesztőségeivel találkozhatott a közönség az immár minden esti otthonos hellyé változott Ady-múzeumban. Józsa László, a Szilágyság főszerkesztője egyebek mellett arra is emlékeztette a jelenlevőket, hogy Ady Endre édesapja is szilágysági származású volt. Fejér László, a negyedévente 500 példányban megjelenő Hepehupa művelődési folyóirat főszerkesztője arról beszélt, hogy a folyóirat munkatársai ingyen dolgoznak, s az interneten azért nem elérhető a kiadvány, mert akkor a print példányokat nem lehetne eladni. Emlékeztetett arra is, hogy a folyóirat nevét a nemrég elhunyt Fodor Sándor író javasolta. Szó esett arról, hogy a megyében a magyarok aránya nem csökkent, mivel a románok is elmennek onnan, mint ahogyan a tanulni elment magyar fiatalok sem térnek vissza. Szilágy megyében összesen majdnem annyi magyar él, mint Nagyváradon.

(Minden este Holnap) A Holnaposokat ünneplő és rájuk emlékeztető Europrint-kiadványok bemutatása végigkísérte a fesztivált, minden este egy-egy kiadvány kapcsán Tóth Jánossal, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatójával beszélgetett ezekről Szűcs László. Az első napokon A Holnap antológiák reprint kiadásait mutatták be, majd szerdán Antal Sándor Ady és Várad című visszaemlékezéséről és szerzőjéről Péter I. Zoltán és Tóth János beszélgetett. A Holnap első, 1908-as antológiájának szerkesztője, előszavának szerzője a húszas években írta meg és publikálta a Felvidéken visszaemlékezéseit. Másnap Adynak A Holnap évében megjelent publicisztikái, az újságíróként is a legjobbak közé tartozó költő munkássága volt a beszélgetés témája. Az utolsó napon Juhász Gyula verseit tartalmazó ajándék kiadvány bemutatásával, a váradi éveiben a viszonzatlan szerelme ellenére is legboldogabb költő alakjának a felidézésével fejeződött be a nyolc napig tartó Holnap-idéző együttlét.

(A zene, a ritmus) Minden este koncertek zárták a fesztiválnapokat: elsőként a nagyváradi Blue Strings zenekart hallgathatták, szombaton Mátyás Zsolt Imre, Florian Chelu Madeva és Alexandrina Chelu előadásában élvezhették a román, magyar, angol, német, jiddis nyelven elénekelt megzenésített szonetteket, elsősorban Shakespeare költeményeit. Vasárnap este a budapesti Wahorn Airport trió free jazz előadása vonzotta a műfaj kedvelőit a múzeum alatti kávézóba. Hétfőtől szabadtéren zajlottak a koncertek, a közönség a múzeum előtti téren ülve hallgathatta a nagyváradi Garden Beat együttest. Másnap ugyan a fenyegető esőfelhők elől ismét a Chanson kávézóba vonult a tapasztalt váradi muzsikusokat felvonultató nagyváradi Red Wine zenekar, a szerdai programot már ismét az emlékmúzeum előtti teraszon felálló Hakeset Klezmer Band koncertje zárta, ekkor már az emlékmúzeum összecsukható székei s a közeli padok is kevésnek bizonyultak. Csütörtökön az oláhcigány világzenét játszó budapesti Vojasa lépett fel, a fesztivál zárónapján pedig a nagykárolyi, szatmári, nagybányai muzsikusokból álló In-jazztenso együttes előadását élvezhette a közönség.

A szervezők folytatást ígérnek, a jövő évi Holnap Fest középpontjába Emőd Tamás, Dutka Ákos és Miklós Jutka alakját állítva.

Fotók: Simon Judit