Választás, főszereplők nélkül

2016. 10. 10. 22:36

A decemberi romániai parlamenti választás egyik tétje, hogy a következő kormány mennyire tudja közelíteni az országot az EU-hoz, Bukarest hogyan tudja pozícionálni magát a változó Unióban. Simon Judit jegyzete.

 

Jó dolog a közvélemény-kutatás, még akkor is, ha esetenként messze nem „találja el” mit hozhatnak a választások. Megnyerni utóbbit kell. A legújabb felmérést a Nemzeti Liberális Párt rendelte meg. Meglepetésükre vagy sem, a megkérdezettek többsége úgy véli, a Szociáldemokrata Párt (PSD) mintegy nyolc százalékkal megelőzi a nemzeti liberálisokat. (Amit más rendelt, ott ennél is nagyobb a különbség.) A közvéleményt azt megelőzően kérdezték, hogy a társelnök, Vasile Blaga színről való dicstelen távozása után, Alina Gorghiut megválasztották a párt egyetlen és teljhatalmú elnökének. Az alakulat népszerűségi indexének vélhetően nem tesz jót ez sem, s nem azért, mert egy nő elnököl, hanem mert a hölgy se nem elég erős, se nem elég okos, se nem elég rutinos ahhoz, hogy a választások előtti alkukkal kellőképpen boldoguljon.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy a megkérdezettek kit látnának szívesen a kormány élén, illetve kiben bíznak meg a legjobban.

Miniszterelnöknek még mindig Pontát akarják a legtöbben, és akár a polgármesterek megválasztásakor, úgy most sem zavar senkit, hogy az exkormányfő ellen vizsgálat folyik. Dacian Cioloșt, a szakemberek alkotta kabinet jelenlegi vezetőjét is sokan megtartanák, a harmadik helyen a Szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu végzett, mint lehetséges kormányfő. Szembetűnően magas a száma azoknak, akik erre a kérdésre nem akartak válaszolni (33 százalék). Vélhetően ők kivárják, kit jelölnek a szocdemek, illetve a nemzeti liberálisok a tisztségre, és aztán mondanak véleményt. Vicces ugyanis, hogy a két vezető párnak pontosan két hónappal a választás előtt nincs kormányfőjelöltje. A PSD elnöke, Liviu Dragnea felfüggesztett börtönbüntetését „tölti”, de ha decemberig ez le is jár, nem a legjobb választás a büntetett előéletű politikus. S mintha Dragnea nem is nagyon ambicionálná a dolgot.

A humor műfaját súrolná, ha a rengeteg politikai baki után, amit elkövetett, a PNL Gorghiut jelölné miniszterelnöknek. Ebből a szempontból érthető, hogy a lakosság a legkevésbé bízik a politikai pártokban, de parlamentre sem bízná a vagyonát. Ezért sem meglepő, hogy a mai adatok rekord alacsony decemberi részvételt jósolnak. Ugyanakkor a nagy többség bizalmát élvezi a hadsereg és az egyház. S miközben a válaszadók nagy többsége szerint rossz irányba megy az ország, a borúlátóknál sokkal többen, a lakosság 71 százaléka feltétlenül bízik az Európai Unióban és a NATO-ban. Itt érdemes megállni egy pillanatra.

Az országban számos népszerűtlen intézkedés történt, az egészségügy romokban, a tanügy sincs jobb helyzetben, drága az élelmiszer és az ingatlan, a választási ígéreteknek már senki sem dől be, hiszen nem bíznak a pártokban, akik kolbászból fonnának kerítést, ha nyernek. Továbbá nagy nézettséggel rendelkező televíziós csatornák segédletével nacionalista politikai és civil szervezetek, illetve hangadók próbálnak minden, a lakosságot rosszul érintő intézkedést rátolni az EU-ra és a NATO-ra, a lakosság mégis mintha ezektől a nemzetközi szervezetektől várná élete jobbra fordulását. A romániaiak többsége nem hiszi el a nacionalistáknak, hogy a bankok, a külföldi cégek, a bevándorlók, brüsszeli vagy washingtoni intézkedések miatt szegényednek el, miattuk halad rossz irányba az ország. Sőt. Sokan dolgoznak, tanulnak, tanultak külföldön, megtapasztalták a működő demokráciát és a piacgazdaságot, nem lehet velük elhitetni, hogy a fránya Nyugat, a „világhatalmat bitorló” Amerika a hibás az ország rossz állapotáért. Ezzel szemben a nagy többség a kormányt, a törvényhozókat teszi felelőssé.

Románia lakossága – legalábbis jelentős része – pontosan tudja, vagy legalábbis érzi, hogy ha a hangos nacionalisták irányítanának, az ország elszigetelődne, se pénz, se befektetők nem jönnének, kevesebb lenne a munkahely és még kevesebb a kereset. (Sokat mondó, hogy a Diaconu-féle szélsőségesen nacionalista alakulat egy százalék körül mozog, a Munteanu féle mozgalom pedig nem ér el mérhető eredményt.)

Amúgy a decemberi választások nagy tétje, hogy a következő kormány mennyire tudja közelíteni az országot az EU-hoz, Bukarest hogyan tudja pozícionálni magát a változó Unióban. Az bizonyos, hogy a politikailag lejáratott Ponta, vagy a gyenge kezű Gorghiu erre nem alkalmas. Kérdés, kit tartogatnak a pártok a fiókban, és mikor mutatják be a választóknak a most még rejtegetett nyerő lapjaikat. Egyes elemzők szerint az sem kizárt, hogy a két nagy párt jobb híján csendben támogatja azt az elképzelést, hogy Cioloș függetlenként, de a törvényhozásba bekerült pártok támogatásával alakítson kormányt a választások után. Valamilyen többség csak kialakul. A megoldás tetszene a Ciolost politikai színvallásra hasztalanul rávenni igyekvő Iohannis államfőnek is, és a közvélemény-kutatási eredmények alapján a nép sem vonulna az utcára tüntetni, ha a kormányfő a helyén maradna.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!