Két kongresszus

Egy ezer fős részvétellel zajló team building, ahol a cég vendégei sorra beárazzák a házigazdák jelentőségét. Valahogy így foglalható össze mindaz, ami a csíkszeredai sportcsarnokban történt múlt szombaton, az RMDSZ kongresszusán. Szűcs László vezércikke.

Igazából két esemény zajlott, közel egy időben. Az első rész az előadóművészeké, azoké a meghívott politikusoké, akik különböző csomagolásban átadták üzeneteiket a vendéglátóknak. Érdemit, jelentés nélkülit, őszintét, őszintének látszót egyaránt. Komoly dolgokat humorral, lényegteleneket humortalanul. Akikre érdemben volt érdemes figyelni, az a román miniszterelnök és a nagyobbik magyar kormánypárt képviselője. Ponta szavainak értelmezésekor két hibába lehet beleesni: minden szavát, gesztusát komolyan véve arra a következtetésre jutni, hogy a kapcsolatok javítására törekszik, illetve egy mozdulattal leseperni minden szavát, az egészet a politikai marketing számlájára írni, s menni tovább. Néhány hónap múlva választ tudunk adni arra, hogy hány pénzt érnek a miniszterelnök Csíkszeredában tett kijelentései. Õszig látni fogjuk, hogy az alkotmány módosítása során mi az, ami a végső szövegváltozatokba bekerül a romániai magyarokat kiemelten foglalkoztató témák közül. Milyen kompromisszumot lehet elérni a nemzetállam fogalmával, a magyarnak regionális nyelvként való elismerésével, a kisebbségek államalkotó szerepének a kodifikálásával kapcsolatban? Még egyszerűbb Ponta szavainak megítélése az adminisztratív régiók kialakításával kapcsolatban. Ha a jelenlegi fejlesztési régiókat nevezik át minden érdemi változtatás nélkül közigazgatásiakká, úgy a kormányfő mostani mosolyoffenzívája egyszerű porhintés. Ne felejtsük, a koalíciónak kétharmados többsége van a parlament mindkét házában.
Más miatt volt érdekes Rogán Antal fideszes frakcióvezető beszéde. Konkrétumokban nem dúskált, nem tett Pontához hasonló ígéretet, de legalább nem is fenyegetett, mint két éve Pelczné Gáll Ildikó Váradon. Viszont az RMDSZ-t a helyén kezelte, a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének nevezte. E tényközlés fontos gesztus, s talán máris hatást gyakorolt: a versenypártok, az EMNP és az MPP vezetői óvatos optimizmussal értékelik a csíkszeredai történéseket. Mindez már annak is szólhat, hogy az egy éven belül sorra kerülő EP-választás összefogásra kényszerítheti a ma szemben álló feleket. Hiszen az érdek a legnagyobb politikai távolságokat is képes pillanatokon belül áthidalni. Pláne Romániában.
És aztán volt egy másik kongresszus délután, kevés médiafigyelemmel, fáradtan, szürkén, kicsit vitázva. S ez nem tett mást, mint hogy a szervezet működőképességén dolgozzon, hogy Ponta, Rogán s a többiek legközelebb is a fontos partnerhez hozzák el mondandójukat. Az RMDSZ sikerei e második részben rejlenek. Ezért maradt meg annak, ami a délelőtti vendégeket Csíkba szólította.