Verespatak: fű alatt kap engedélyt a bánya?

Parlamenti politikai nyilatkozatban hívta fel Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter a közvélemény figyelmét arra, hogy a kormány gyakorlatilag már meghozta döntését a ciános technológiát használó verespataki aranybánya megnyitására. A politikus információját megerősítették zöld szervezetek is, ám a bejelentése még várat magára. CSEKE PÉTER TAMÁS összefoglalója.

Két volt környezetvédelmi miniszter, Korodi Attila és Borbély László, illetve több civil szervezet is kész tényként tálalta a múlt héten, hogy a kormány már kimondta a szakértői igent a verespataki aranybánya megnyitására. Korodi Attila képviselő ezt az információt a május 20-án felolvasott politikai nyilatkozatában a parlamenttel is tudatta. A volt környezetvédelmi miniszter, akárcsak Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke még azt is tudni vélte: a befektetés jóváhagyásáról illetékes minisztériumok május 23-ig hivatalosan is bejelentik a döntést. A bejelentés azonban elmaradt.
Korodi Attilának nem okozott meglepetést az elmaradt bejelentés. Az Erdélyi Riportnak elmondta, a parlamentben felolvasott politikai nyilatkozatával éppen az volt a célja, hogy a hírveréssel – a közvélemény nyomása révén – meghátrálásra kényszerítse a kormányt. A politikus nem részletezte lapunknak, hogy honnan szerezte információit a bányanyitás jóváhagyásáról. Annyit árult csak el: kormányzati körökből és civil szervezetektől úgy értesült, hogy május 10-én született meg a tárcaközi bizottság szakértői döntése, amit utólag az illetékes minisztériumok államtitkári testületének kell hivatalosan is megerősítenie. Az engedélyezési folyamat további szakaszáról elmondta: a környezetvédelmi minisztériumnak kell felterjesztenie kormányhatározat formájában a tárcaközi bizottság döntését a kabinet elé, amelynek testületileg kell határoznia arról, hogy megadja-e a beruházás környezetvédelmi engedélyét.
„Amit a leginkább sérelmezek, az az, hogy így, suttyomban készítik elő a döntést, úgy, hogy senki nem tud róla” – mondta lapunknak a képviselő. Szerinte a kormány mesterséges módon a palagáz-kitermelés irányába szeretné terelni a vitát, miközben a verespataki beruházás engedélyeztetésére készül. „Olyan események zajlottak le gyors egymásutánban igen rövid idő alatt, hogy számomra egyértelmű: hamarosan megszületik a jóváhagyásról szóló kormányhatározat” – fogalmazott a politikus.
Május 20-i parlamenti felszólalásában Korodi emlékeztetett arra, hogy környezetvédelmi miniszterként felfüggesztette a bányaberuházás engedélyeztetését. „Nem adhattam zöld utat egy olyan beruházásnak, amely még procedurális szempontból sem felelt meg a törvényes előírásoknak, a technikai elemekről nem is beszélve. Utóbbiak a beruházás leggyengébb pontjai, amelyeken ha nem javítanak, nagyon sokat árthatnak a környezetnek” – fogalmazott a képviselő. Politikai nyilatkozatában azzal vádolta a kormányt, hogy átláthatatlan módon készíti elő a verespataki beruházásról szóló döntését. Úgy fogalmazott, „a beruházás gazdasági szempontból akár értékes is lehetne, ha Erdély lakatlan lenne”, és a befektető be tudná tartani az ígéreteit. „De sajnos a társaság ígéretei csak elméletben léteznek. Gyakorlati bizonyítékok arra, hogy valóban be is lehet tartani őket, nincsenek” – jelentette ki.
Korodi után egy nappal megszólalt az ügyben Borbély László is. „A környezetvédelmi minisztérium elhamarkodta azon döntését, hogy szakértői szinten rábólintott a verespataki bányaberuházásra, mert ez a tanulmány nincs olyan stádiumban, hogy a kormány kormányhatározattal ezt felelősséget felvállalja. Engem nagyon aggaszt ennek az engedélyezésnek már csak a híre is, mert azért azt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a minisztérium részéről még nem érkezett hivatalos megerősítés” – jelentette ki a volt környezetvédelmi miniszter. Az RMDSZ politikai alelnöke elmondta: amikor környezetvédelmi miniszterként még maga felelt ezért a beruházásért, világosan kifejtette, hogy csak akkor ad engedélyt a kitermelésre, ha 101 százalékban meg lesz győződve arról, hogy a befektető román-kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányászati technológiája nem lesz romboló hatással a környezetre. „Sajnos az alatt a több mint két év alatt, amíg miniszter voltam, nem győztek meg arról, hogy minden feltétel adott arra, hogy a kitermelésnek ne legyen egy esetleges negatív hatása a környezetre. Hogy csak egy példát említsek, a beruházási tervek szerint egy folyómedret is el kellett volna terelni, amire külön kormányhatározat kell” – fogalmazott sajtónyilatkozatában Borbély.

A kétharmad bármit megtehet A beruházás várható engedélyezéséről már Korodi Attila parlamenti felszólalása előtt keringtek információk a világhálón. Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke május 14-én azt az üzenetet posztolta ki Facebook-oldalára, hogy a román kormány meghozta döntését a verespataki bányaprojektről, és ezt május 22-23-án jelentik be. Kovács Csongor az Erdélyi Riportnak elmondta, bukaresti kormányzati körökből értesült arról, hogy az RMGC gyakorlatilag a kitermelés elkezdéséhez szükséges összes engedélyt megkapja. Információ szerint a kormány „fű alatt” készítette elő a szükséges dokumentumokat, melyeket egyszerre készül nyilvánosságra hozni. „Azért járnak ilyen hirtelen, mert akkor a beruházást ellenző szervezeteknek nincs idejük tiltakozó akciókat szervezni. Legfennebb ismét megtámadják a bíróságon az engedélyeket, de addig is a jóváhagyások alapján a beruházás elkezdhető” – magyarázta Kovács Csongor.
A Zöld Erdély Egyesület elnöke elmondta, a környezetvédelmi engedély mellett a beruházás elkezdésének feltétele, hogy a tervezett legnagyobb aranykitermelési helyszín, a Kirnyik hegység lekerüljön az országos műemlékvédelmi listáról. „A Kirnyik a régészeti mentesítési bizonylatot már 2011-ben megkapta, ám addig nem lehet hozzányúlni, amíg A kategóriás műemléknek számít a hely gyomrában rejlő római kori leletek miatt. A hegység azonban ezen a héten lekerül a listáról” – magyarázta. Kovács emlékeztetett arra, hogy a szociálliberálisoknak kétharmados többségük van a parlamentben, ezért bármit megtehetnek. Nagyon veszélyes jelzésnek nevezte, hogy Victor Ponta az alkotmánymódosítás kapcsán a magántulajdon elkobázásnak lehetőségét is felvetette. Arra a kérdésünkre, mit tehetnek a civil szervezetek, ha a kormány valóban engedélyezi a beruházást, kijelentette: jogi lépéseket tesznek, illetve utcai tiltakozó akciókat szerveznek.
Megkerestük az ügyben Eugen Davidot, a beruházást ellenző verespataki civil szervezet, az Alburnus Maior elnökét is. „Korodi Attila környezetvédelmi miniszter volt, megvannak az információs csatornái. Ha ő azt mondta, hogy napok kérdése az engedély megadása, akkor tudta, miről beszél. Szerintem is már csak az aláírásokra várnak a jóváhagyások, de lehet, hogy a kormány az utolsó pillanatban meghátrált” – mondta az Erdélyi Riportnak.

Árulkodó jelek Korodiék értesüléseit alátámasztani látszik, hogy a miniszterelnök nemrégiben az évek óta jóváhagyásra váró nagy gazdasági beruházások engedélyezését szorgalmazta. Victor Ponta kijelentette, hogy a kormány a bányatervek jóváhagyására készül, és ehhez a parlament támogatását kérte. A kormányfő az engedélyre váró beruházások között elsősorban a palagáz-kitermelést említette. Szerinte a kitermelés jóváhagyásával Romániának többé nem kell földgázt importálnia az orosz gázóriástól, a Gazpromtól.
Sokatmondó tény, hogy a kormány nemrégiben a Minvest Déva társaság részleges felosztásáról, a verespataki részvények önálló cégbe szervezéséről határozott. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a kormány azért választotta le a több állami bányát működtető dévai társaságról a verespataki bányaprojekttel kapcsolatos tevékenységeket, hogy az állam könnyebben részt vehessen az RMGC tőkeemeléseiben. A román állam 19,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a verespataki aranytartalékok kibányászására létrehozott kanadai többségi tulajdonban levő RMGC-ben. Az állami részvényeket eddig a Minvest Déva kezelte. „A román állam az infrastrukturális projektekért és külföldi beruházásokért felelős hivatalon (DPIIS) keresztül válik közvetlen részvényesévé az újonnan létrehozandó társaságnak” – idézte az Agerpres a kormány közleményét. A Mediafax hírügynökség egy birtokába jutott kormányzati dokumentum alapján már a múlt héten jelezte a Minvest Rosia Montana társaság létrehozására irányuló kormányzati szándékot.
A dokumentumban rögzített érvek mellett szól, hogy a Verespatak környéki színesfémek kitermelése több milliárd dollárra becsült bevételt hozna a költségvetésnek, nagymértékben hozzájárulhatna a romániai bányászat fellendítéséhez, és sok munkahelyet teremtene egy olyan térségben, amelyet ma munkanélküliség sújt. A dokumentum azzal is érvelt az új társaság létrehozása mellett, hogy a kormány közvetlenül tudja felügyelni az RMGC tevékenységét, biztosítani tudja a haszon részarányos befizetését a román költségvetésbe, és függetleníteni tudja a projektet a Minvest Déva gazdasági kilátásaitól.