Túszként viszik csalásba a külhoniakat

A politika iránt érdeklődő magyar közvéleményt egyre inkább foglalkoztatja, lesz-e ellenzéki együttműködés, amely eséllyel célozhatja meg a választók többségét. A kedélyeket a határon túli magyarok választójoga borzolja. KARÁCSONY GERGELY, a Párbeszéd Magyarországért képviselője ezekről a kérdésekről beszélt Gál Mária interjújában.

Hogy látja ma visszatekintve, tényleg lehet más a politika, vagy ez a harmadik utas lehetőség mégsem létezik?

Nem gondolom, hogy a Lehet Más a Politika valamiféle harmadik utasságot jelentett volna eredetileg. Legalábbis számomra ez arról szólt, hogy a magyar politikát meg kell újítani, és ezt annak ellenére tartjuk, hogy már nem egy olyan pártban ülünk, amelynek ez a neve. Ennek első lépése, hogy azt a kormányt, amely a legrosszabb gyakorlatokból csinált rendszert, le kell váltani. De ezzel együtt nem kell, és nem lehet szőnyeg alá söpörni azokat a problémákat, amelyek lehetővé tették ennek a kormánynak a hatalomra jutását. Úgyhogy én továbbra is azt gondolom, lehet más a politika, még ha az LMP politikai stratégiája nem is volt eléggé hatékony e cél elérésére.

Ellenzéki összefogás is lehet, mert így kívülről szemlélve egyre inkább kezdünk kételkedni benne?

Ellenzéki együttműködés biztos, hogy lesz, ugyanakkor ez egy nagyon nehéz folyamat. Ne felejtsük el, hogy ha a régi vagy egyáltalán egy demokratikus választási rendszer lenne Magyarországon, akkor a szavazók dönthetnék el, milyen mértékben kívánnak mandátumhoz juttatni pártokat. Erre azonban az új választási törvény miatt nincs mód. Csak egy nagyon bonyolult folyamat adott, amelynek keretében létrejön az a program, az a politikai ajánlat, amit szembe lehet szegezni az Orbán-kormánnyal. Én úgy gondolom, a jó munkához idő kell, nem siettetném ezt a folyamatot. Bajnai Gordon tett egy ajánlatot, hogy nyáron kezdődjenek el a tárgyalások és október 23-ig záruljanak le. Korábban szocialista politikusok is hasonló módon nyilatkoztak, szerintem ez az az időzítés, ami kellő alaposságot, nyugodt felkészülést biztosít ahhoz, hogy az ellenzéki együttműködés jól működő politikai kínálattá váljon.

Tényleg úgy látja, van akkora a politikai kényszer, hogy képes legyen létrehozni ezt az együttműködést?

Nem látom akadályát annak, hogy létrejöjjön. Kell egy csomó idő és türelem, de az együttműködésnek nincs alternatívája, nem lehet nem együttműködni.

2002 után a magyar politikában mindenféle kényszer-együttműködések voltak, amelyeket elsősorban az Orbán Viktor-ellenesség határozott meg és tartott össze. Ilyen volt az MSZP–SZDSZ koalíció és a mögöttük álló választó együttműködés is, ilyesmi körvonalazódik most is. Ennyire meghatározó személyiség Orbán Viktor a magyar politikában?

Éppen erről van szó, örülök, hogy Ön mondta ki, nem nekem kellett. Ez is egy kényszer-együttműködés, mert tényleg van egy ilyen kényszer. A választási rendszer és az a dúlás, amit a demokratikus jogállami szerkezetben az Orbán-kormány elkövetett, szükségessé teszi az együttműködést. Ahhoz, hogy ez a kényszer egy jól működő együttműködést eredményezzen, egy sor feladatot még meg kell oldani. Nekünk például világossá kell tennünk a választók felé, hogy a mi politikai kínálatunk miről szól. Azt látom, hogy a szocialisták az elmúlt három évben stabilizálták helyzetüket, ami végül is politikai sikerként könyvelhető el, tekintettel arra, hogy egy nagyon súlyos választási vereségből kellett felállniuk. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a választók nem indultak el feléjük, bizonyos választói csoportokat, például a fiatalokat, az elbizonytalanodókat az MSZP továbbra sem tudja megszólítani. Azért, hogy ez az együttműködés ne csak egy kényszer maradjon, és egy erős ellenzék üljön le a tárgyalóasztalhoz, szükséges még idő. Ha most ülnénk le, befagyna az ellenzéki oldal, a mostani erőviszonyok érvényesülnének, és ez szerintem a biztos bukást eredményezné a választáson.

Említette a fiatalokat, akik nagy valószínűséggel ezúttal sem követik majd az MSZP-t. Önök viszont, LMP-ként népes fiatal választói tábort tudhattak maguk mögött. Ám ugyanez elmondható a Jobbikról is. Hogy látja, tudják-e így, PM-ként magukkal vinni azokat a fiatalokat, akik az LMP által megjelenített eszme mellé szegődtek, vagy az ifjúság még inkább a Jobbik felé fog sodródni?

Sok múlik azon, hogy tudunk-e érdemi választ adni azokra a problémákra, amelyek a fiatalokat feszítik. Magyarországon is, mint Európában mindenhol, nagyon magas a pályakezdők körében a munkanélküliség, náluk nagyon magas az elvándorlás is. Azt látjuk, hogy a fiatalok már nem itthon maradásban gondolkodnak, márpedig ha egy generáció kilép a magyar társadalomból, az hosszú távon komoly problémákat okozhat. A Jobbiknak azért van vonzása a fiatalokra, mert még akkor is, ha egy borzasztó és lejárt szavatosságú eszmét képvisel, képes egy világos víziót felmutatni számukra. Azt gondolom, hogy a magyar baloldal már nagyon régen nem talál vissza ahhoz a nyelvhez, amelyen a fiatalokhoz szólni kell, a Fidesz pedig elfelejtette ezt a nyelvet.

És Önök?

Én úgy érzékelem, a saját aktivistáinkat látva, hogy az egyetemisták körében van vonzása a mi politikánknak, ezért bízom abban, hogy mi meg tudjuk nyerni a fiatalokat a kormányváltásnak. Kiemelt politikai törekvésünk a pártszövetségen és az ellenzéki oldalon belül, hogy nem populista módon, de egy nagyon világos társadalmi víziót felmutatva nyerjük meg a fiatalokat. Épp az elkövetkező hetekben szeretnénk több olyan közpolitikai javaslatot letenni az asztalra, amely megpróbálja ezeket a valós problémákat orvosolni. Azt gondolom, a felsőoktatás kiemelt témája lesz a választási kampánynak.

És ez elég lesz ahhoz, hogy az ifjúság eltántorodjon attól az eszmétől, amit a Jobbik képvisel? Hogyan látja, valóban annyira fertőzött a magyar társadalom, amennyire a szélsőjobb különböző nyúlványainak rendezvényei, megnyilvánulásai alapján kirajzolódik a világsajtóban és idehaza?

Nem, ez messze nem annyira riasztó, amilyennek látszik. A fiatalok túlnyomó többségével kapcsolatosan nem az az aggasztó, hogy a Jobbikkal szimpatizál, hanem az, hogy nem szimpatizál senkivel, hogy nem is nagyon akar részt venni a választásokon. Nekünk ezért kell kiemelten odafigyelni a problémáira. Szerintem az a fajta erős támogatás, ami a Jobbiknál van, megfordítható, mert valójában nem a Jobbik erős, hanem az összes többi párt gyenge.

A Jobbik megkezdte a tagtoborzást Erdélyben. Mit gondol, szép lassan minden párt kivonul a határon túlra, legalábbis Erdélybe, és elkezdi a toborzást, a választási kampányt?

Sajnos úgy alakult az elmúlt időszakban, hogy a magyarországi jobboldali pártok úgy érzik, csak az ő felségterületük a határon túli magyarokkal való foglalkozás. És ennek nagyon szomorú eredménye az, hogy a magyarországi belpolitikai kampányt exportáljuk a szomszédos országokba, főképp Romániába. Nehéz és kényes kérdés ez. Mi korábban LMP-ként, most PM-ként is támogattuk például a kettős állampolgárságot, vagy azt, hogy legyen intenzívebb a párbeszéd a határ két oldalán élő magyarok között. A választójoggal kapcsolatosan a mi álláspontunk nem az volt, hogy nem szabad megadni, hanem olyan megoldásokban gondolkodtunk, amelyek pontosan ezt a problémát küszöbölték volna ki. Azt, hogy a magyar politika összes feszültségével és problémájával ne öntsük nyakon a határon túli magyarságot. Ha már kialakult egy határon kívüli verseny, nyilván az Együtt2014–PM-nek is lépnie kell valamit. De mi nagyon nem szeretnénk beavatkozni a romániai magyar politikai folyamatokba. Károsnak értékelem azt, amit a Fidesz művel, hogy a legitim politikai képviseletet biztosító szervezetekkel nyílt háborút vív és a magyar adófizetők pénzéből építi a maga lerakatait Erdélyben. Ugyanakkor rendkívül veszélyesnek tartom a Jobbik ostoba irredenta retorikáját is, amivel megnehezíti a romániai magyarság életét, a magyar-román együttélést.

Van konkrét elképzelésük, vagy egyelőre annyi biztos, hogy a jelenlegi megoldás rossz?

Olyan javaslatban gondolkodnánk, amely megőrizve a választójogot, mentesítené a határon túli magyar politikát a magyar pártok kártéteményeitől. Nekem volt egy olyan módosító indítványom a választási törvény vitájában, amely a külhoni állampolgárok számára lehetővé tette volna, hogy maguk állítsanak jelölteket, akikre szavazhassanak. Eszerint minden, nem Magyarországon élő magyar választópolgár egy speciális választókerülethez tartozna, amely több mandátumot jelentene. Minden olyan jelölt, aki megkapná a magyarországi mandátumot érő legkevesebb szavazat felét, maga is mandátumot nyerhetne. Ez is egy lehetőség, de sok egyéb nemzetközi példa létezik, technikai megoldás is többféle van. Ha akarnánk, meg tudnánk oldani azt, hogy a külhoniaknak legyen választójoga és mégis egy sokkal egészségesebb választási együttélés alakuljon ki a határon túli magyarok és a magyarországiak között úgy, hogy ne exportáljuk a megosztottságot, ne szóljunk bele az életükbe és ne kelljen elszenvedniük a Jobbik fröcsögő propagandáját.

Ellenzéki körökben és a sajtóban is megfogalmazódott a csalás veszélye, amihez a külhoniakat használná fel a kormány. Ön is tart ettől?

Ez egy reális probléma. Egy jogállamban nem azért nincs választási csalás, mert olyan sziklaszilárd jellemek a pártok képviselői, hogy eszükbe nem jut elkövetni, hanem mert erre nincs lehetőség. Két intézményes garancia lehet a választási csalás ellen. Egyik az, hogy pontosan tudjuk, kik szavazhatnak és tudjuk ellenőrizni, tényleg azok szavaztak-e, akik erre jogosultak. A másik, hogy ezt az egyébként rivalizáló felek együtt tudják ellenőrizni. A külhoni szavazatok kapcsán egyik feltétel sem teljesül, hiszen a névjegyzék nem lesz nyilvános és a levélben beérkező szavazatok felbontásakor nem lesznek ott a pártok delegáltjai. A legtöbben levélben fognak szavazni, a szavazatok érvényességét a Nemzeti Választási Iroda fogja ellenőrizni. Itt elvileg pártsemleges közigazgatási alkalmazottak dolgoznak, de láttuk az elmúlt időszakban, hogy az elvileg semleges közigazgatás fideszes pártállami nyúlványokat jelent. És itt a pártok által delegált választási bizottságnak nincsen semmilyen jogosultsága. Ugyebár alapelv, hogy demokratikus választást nem lehet titkos névjegyzék mellett rendezni. Márpedig nálunk így lesz. Tudjuk, hogy az ukrán és szlovák állam hozzáállása miatt védeni kell a kettős állampolgárok személyes adatait. Ezzel tudunk azonosulni, de a teljes tilalom, az, hogy a pártok delegáltjai érdemben nem tudják ellenőrizni, hogy a levélben beérkező szavazatok valós személyektől érkeztek-e, ez már felveti a választási csalás lehetőségét. A Fideszben pedig semmilyen szándékot nem látok arra, hogy ezeket a kiskapukat bezárja. Ne felejtsük el, hogy demokratikus jogállamban alapvetően maguknak a folyamatoknak kell biztosítékul szolgálniuk arra, hogy nem fognak visszaélni a joggal.

Egy külhoni magyar le tudja ellenőrizni, hogy a nevében szavaztak-e vagy sem?

A levélben való szavazás önmagában is veszélyforrás, mert könnyű vele visszaélni. Ebben én kicsit azért vagyok megengedőbb, mert azt gondolom, ha már megadtuk a külhoni magyaroknak a választási jogot, akkor azt praktikusan nem lehet másképpen kivitelezni, mint a levélben való szavazással. Lehet egy lépést tenni abba az irányba, hogy a levélben való szavazást beépítsük a magyar jogrendszerbe. De hogy emellett még a névjegyzéket is titkosítsuk és a pártokat kizárjuk az ellenőrzésből.... nos, ez együtt már elég ahhoz, hogy az ember gyanakodjon.

Csak gyanakszik?

Nem csak. Indulatos vagyok, ha a téma szóba jön, mert ebben az a legrosszabb, hogy a határon túli magyarokat viszik túszul ebbe a választási csalásba. Amikor szóvá tettük a csalás lehetőségét, azt kaptuk válaszul, hogy mi a határon túliak ellen vagyunk, és nemzetárulók. Ugye nehéz így vitatkozni? Nemrég Bajnai Gordon világossá tette, hogy az Együtt2014–PM nem kíván semmilyen szerzett jogot visszavenni. Azt viszont visszautasítom, hogy ha valaki ezt a kérdést egyáltalán felveti, akkor azt mondják neki, a külhoniak választójogát kérdőjelezi meg. Ezért mondom, hogy egy nagyon csúnya politikai játszmában túszként viszik magukkal a határon túli magyarokat. Ahogy a bankrabló azért szed túszt, hogy őt ne tudják elkapni, itt a választási csalásról akarják azzal elterelni a figyelmet, hogy az ellenzék nemzeti elkötelezettségét kérdőjelezik meg.