Hagyjuk már Laurát

„Laurával a fasz kivan. Ez az obszcén címe a magyar állam által 150 millió forinttal támogatott tehetséggondozó költészeti felelős, Orbán János Dénes egyik versének” – kezdte kicsit botladozva a Magyar Nemzet névtelen szerzője január 22-i cikkét, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Tasnádi-Sáhy Péter jegyzete.

Gondolom, már a felvezetőből is kiderül, az idézett szerző nehezményezi, hogy egy olyan eretnek, aki a férfi nemi szerv vulgáris megnevezéséből lírát farag (illetve az inkriminált versben később a Laura névre hallgató hölgy orális szex iránti fogékonyságáról is szemérmetlenül nyilatkozik), fiatal irodalmárok útját egyengetheti a határokon átívelő nemzettestben. A cikket jegyző hölgy, avagy úr burkoltan azt is felrója a „brassói születésű polgár”-nak (ez OJD), hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. mellett jelenleg a Magyar Idők kulturális rovatát vezeti. Ha valaki nem érti, miért meríti ez ki az ősbűn fogalmát, olvasson utána az Orbán-Simicska háborúnak, így legalább azon sem fog meglepődni, hogy a hajdan szebb napokat látott Magyar Nemzetben az ATV Híradó (!) megkérdőjelezhetetlen referenciaalap lehet.
Remélem, senkinek sem fordult meg a fejében, hogy a fenti ironizálgatással OJD személyét szeretném védeni, esetleg állást akarok foglalni a hajdani és a jelenlegi kormányzati propagandalap háborújában, netalántán szándékom lenne belekotyogni a kultúrpolitikának csúfolt húsosfazék körüli ügyletekbe. Szó sincs erről.
Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy egy vers értékét nem befolyásolják a csúnya szavak, főleg úgy nem, hogy a haver-költő csúnya szavai nem is annyira csúnyák, az árok másik oldalán firkálóé pedig százszorta azok. Ha éppen nagyobb koncot cincálhatnak mint mi, akkor ezerszer. Meg vagyok róla győződve, hogy káromkodva is be lehet lépni a szentek szentjébe, és a legnagyobb pátoszban tetszelegve is lehet fényévnyi távolságban vakon kutatni utána.
Talán azt is hozzátenném, hogy a kormányzati propagandától hányok, mint ahogy az egész jelenlegi magyarországi suskus rezsimtől is, és szomorúsággal tölt el, hogy tehetséges emberek ennek szolgálatába állnak. Ha hittel teszik, még szomorúbb vagyok, ha opportunizmusból, annál is inkább.
Ettől viszont a Laurával a fasz kivan egy jó vers marad, pont mint OJD nagyon sok más alkotása. Gondolom én ma, a többit pedig úgyis eldöntik az évszázadok.