Amit szabad Jupiternek?

2011. 10. 30. 18:02Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága elõtt mutatta be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetõje az új magyar választójogi törvény tervezetét; nagy meglepetést nem okozott vele, hiszen pár nappal korábban a sajtó a tervezett intézkedések lényegét már kiszivárogtatta. Legfeljebb az szúrhat szemet, hogy bár a kormányzat hónapok óta azt sulykolja, hogy nincs A és B kategóriás állampolgárság, a készülõ jogszabály mégis másképpen rendelkezik. A külhoni magyar állampolgárok kizárólag az országos pártlistákra szavazhatnak, nem lesznek külhoni szavazókörzetek, s a határon túliak nem delegálhatnak saját képviselõket a magyar törvényhozásba. Ezen már meg sem lepõdünk, mint ahogy azon sem, hogy az ígéretek ellenére a külhoni magyar szervezetek és vezetõk megkérdezése, mindenféle egyeztetés nélkül döntött a nemzeti együttmûködés kormánya, a szavazás lebonyolításának tervezett mechanizmusa mellett mégsem lehet szó nélkül elmenni. Ha eredeti formájában fogadják el a koncepciót, akkor az katasztrofális következményekkel járhat a romániai magyar politikai képviseletre.
Az állampolgársági törvény elfogadása óta tudjuk, hogy Budapest nem hajlandó a különbözõ nemzetrészek aktuális politikai érdekeihez igazítani a nemzetpolitikáját, még akkor sem, ha az nyilvánvalóan kárt okoz az állítólagos kedvezményezettnek. Ugyebár süket fülekre talált a felvidéki magyarság egészének, vagyis nemcsak a nem magyarnak tartott Híd–Mostnak, hanem a Fidesz-szövetséges Magyar Koalíció Pártjának is az a kérése, hogy a magyar állampolgársági törvény elfogadását halasszák a szlovák parlamenti választások utánra. A jól ismert következményeket azóta is a felvidéki magyarság viseli. Most a választójogi törvény módosításával ugyanazt a hibát – hogy ne mondjunk vétket – követi el Orbán Viktor kormánya. Számukra sem titok, hogy Románia is tobzódik az ilyen irányú ötletekben, többek között a külhoni románok levél útján való szavazását erõlteti a PD-L és még inkább az államfõ. Az RMDSZ nyilvánvalóan tiltakozik, hiszen ha a több millió külföldön élõ román vendégmunkás és a több százezer, román állampolgársággal is rendelkezõ határon túli román a könnyítés révén bekapcsolódik a voksolásba, akkor fölöslegessé válik minden magyar erõfeszítés, a matematikát a legtökéletesebb magyar összefogás sem tudja majd legyûrni. Az új magyar választási törvénytervezet pedig kihúzza a talajt az RMDSZ alól azzal, hogy úgyszintén levél útján engedélyezné a külhoni voksolást. Budapest számára kétségtelenül ez a módszer lenne a leghatékonyabb, ez hozna a legtöbb hála-voksot a Fidesz listájára, hiszen a Magyarországnál nagyobb Erdélyben hányan vállalnák majd az utazást, sorban állást a legközelebbi magyar külképviseleten, még akkor is, ha valaki fedezné a vele járó anyagi költségeket?
Érdekes és tanulságos, hogy a tiltakozni annyira szeretõ Tõkés László és pártja hallgat a román választójogi módosításokról, egyetlen szavuk nem volt a külhoni románok levélben való szavazása kapcsán sem. Kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy õk ismerték a tervezett magyar módosításokat, ezért nem emeltek és emel(het)nek szót a romániai magyarság parlamenti képviseletére nézve végzetes román javaslat ellen. Sõt, a HVG-nek nyilatkozó EMNP-s szakpolitikus úgy vélekedett, hogy bár nem ideális helyzet, hogy csak pártlistára szavazhat a határon túli magyar, mindenképpen elõrelépés a korábbi állapothoz képest, de õ sem kifogásolta a szavazás módját. Az elkövetkezõ napokban azonban még bizonyíthatja az újdonsült párt, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem rendeli alá a Fidesz és Orbán Viktor érdekeinek, tényleg a magyar összefogás és a romániai magyar parlamenti képviselet megtartásáért jött létre. Még figyelmeztetheti Budapestet a veszélyre, és mindenekelõtt elmagyarázhatja a romániai magyar választónak, hogy miért nem támogatható az internetes vagy levélben való szavazás. Gyakorolhatja az összefogást, és az RMDSZ-szel együtt léphet fel a közös ügy érdekében.

Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!