19279

2016. 02. 14. 20:18

Megszólalt a fiatalok többsége, és a maga módján vágott vissza a maradiságnak, a képmutatásnak, a hangoskodásnak, az acsarkodásnak. Meghekkelték a Székely Hírmondó honlapjának a szavazógépét, amely a cenzúráról kérdezett. Simon Judit jegyzete.

 

„Hol van az a kultúrbizottság, amely cenzúrázná, és megkímélne minket, átlag kultúrakedvelőket az ilyen jellegű előadásoktól?”

Ezt a kérdést dr. András Pál tette fel olvasói levélben a Székely Hírmondó honlapján. Merthogy nem tetszett neki az előadás, melyet a sepsiszentgyörgyi színházban látott. Pedig ő „tekintettel arra, hogy kultúrestről volt szó” szépen felöltözött s amint a levélből kiderül, a cipőjét is kipucolta. És erre mi történik a doktor úr szerint: nem olyan előadást látott, mint amire számított. Annyira nem tetszett neki, ami színpadon történt, hogy megbánta a cipőpucolást: „jöhettem volna bátran koszos cipőben is” – írja felháborodva. Dr. András annak a színháznak az előadása kapcsán hördült fel, a mely pillanatnyilag a magyar nyelvterület egyik legjobb és legelismertebb teátruma. Vajon mióta nem jár színházba?

A honlap a levél apropóján szavazólapot tett közzé, amelyben azt kérdezte, hogy: „egyetért azzal a felvetéssel, hogy »cenzúrázni« kell a közpénzből működtetett színházak előadásait?” A válaszlehetőségekre jött szavazatok: Nem, tetszik így a színházunk 68, nem, bár nem járok színházba 10, nem, de lehetne „fogyaszthatóbb” 18, egyetértek 17, egyetértek, bár nem járok színházba 19279. Az utolsó számjegy nem tévedés. A sepsiszentgyörgyi fiatalok meghekkelték a honlap szavazógépét, és a legutolsó válaszlehetőségre voksoltak.

Mert ők tudják, hogy mindig azok a leghangosabbak, akiknek fogalmuk sincs, miről van szó. Azok ágálnak a színház ellen, akik nem járnak színházba, azok szidják az írót, akik sosem olvasták a könyveit, azok kommentelnek, akik nem pontosan tudják, miről szól az eredeti bejegyzés, és még sorolhatnánk jó honfi- és nemzettársainkat, akik annyiszor felháborodnak, ahányszor alkalom adódik. Haragszanak, ha nem elvárásaiknak megfelelően, szájuk íze szerint történik, mondatik, íródik valami, anélkül, hogy megnéznék, elolvasnák, végiggondolnák. Akkor inkább jöjjön a jó kis cenzúra, de csak azokkal szemben, akik, amik nekik nem tetszik.

A fiatalok úgy gondolták, hogy sok munkával (keményen megdolgoztak a rengeteg voksért), sok humorral, dühöngés helyett derűsen szembesíteni lehet a helyzettel a cenzúráért kiáltókat. Másképpen fogalmazva: megszólalt a fiatalok többsége, és a maga módján vágott vissza a maradiságnak, a képmutatásnak, a hangoskodásnak, az acsarkodásnak.

A honlap szerkesztői pedig vették a lapot és levették a szavazógépet.

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!