Visszatérés a Victoria-palotába

A koalíciós szerződés aláírása előtt az nem volt kétséges, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállal a liberálisok ellenzékbe vonulása miatt, csak az volt a kérdés, milyen feltételekkel. Cseke Péter Tamás és Kustán Magyari Attila ott volt szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén.

Kevesebb mint két év ellenzékben töltött időszak után ismét kormányra került az RMDSZ. Az csak az Erdélyi Riport lapzártája után derült ki, hogy milyen feltételek mellett és hány miniszterrel, államtitkárral vesz részt a harmadik Ponta-kabinetben, de tény, hogy a szövetségben még a koalíciós szerződés aláírása előtt konszenzus alakult ki: nem szabad elszalasztani azt az érdekérvényesítési lehetőséget, amit a liberálisok ellenzékbe vonulása jelentett. Az eddig kormányzó, hetven százalékos támogatottságú Szociál-Liberális Szövetség felbomlása után az RMDSZ ismét a mérleg nyelve lett a parlamenti döntéshozatalban, és kis szerencsével ez az állapot akár a 2016-os választásokig fennmaradhat.

Kelemen adta meg az alaphangot A kormányra lépést övező konszenzus a Szövetségi Képviselők Tanácsának azon ülésén is megmutatkozott, amelyen a testület felhatalmazta a szövetségi elnököt a koalíciós tárgyalásokra Victor Ponta miniszterelnökkel és a mögé sorakozó két törpepárt (Románia Haladásáért Országos Szövetség és Konzervatív Párt) vezetőivel. Igaz, abban is konszenzus mutatkozott, hogy az RMDSZ ne vigye olcsón vásárra a bőrét éppen az európai parlamenti választások előtt, hanem szabjon kemény feltételeket a kormányzati szerepvállaláshoz. Az SZKT-ülésen tapasztalt nagy egyetértés azért is meglepő, mert a koalíciós szerződés aláírását megelőző napokban kiszivárogtak információk arról, hogy az RMDSZ több mérvadó politikusa ellenzi a kormányra lépést, vagy legalábbis ennek a pillanatát.
Az SZKT-ülés alaphangját Kelemen Hunor megadta az elnöki beszámolójában, amelyben az RMDSZ kormányra lépése melletti érvek voltak túlsúlyban. A politikus három forgatókönyvet vázolt: az RMDSZ ellenzékben marad, parlamenti támogatást nyújt a kormánynak, illetve vállalja a kormányzást. Megjegyezte, mindhárom válasznak megvannak a kockázatai. „Elmaszatolt megoldásnak” vélte a kormány esetleges parlamenti támogatását, de azt is elmondta, nem mindenáron kell vállalni a kormányzást. Az RMDSZ elnöke fontosnak tartotta az ország stabilitásának a biztosítását, olyan körülmények között, amikor „forrong körülöttünk a világ” – utalt az ukrajnai eseményekre. Azt is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok biztonságérzete erősebb volt, amikor az RMDSZ kormányon volt. „Amióta nem vagyunk kormányon, őrültebbnél őrültebb tervezetek jelennek meg, amelyek visszafordítanák azt, amit eddig elértünk” – magyarázta az elnök.Kelemen a majdani tárgyalópartnereinek is üzent, amikor elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok romániai helyzetéről szóló értékelésében nemcsak az első és az utolsó oldalt kell elolvasni, hanem a 27-28. oldalt is, amelyeken a székely zászlóról, a közösségi jogokról, az oktatási kérdésekről és a moldvai csángókról is szó esik. „Ez jelzés kell, hogy legyen a román politika számára is. Romániában a kisebbségi jogok kérdése nincs teljes mértékben rendezve” – jelentette ki. Kelemen Hunor kormányzás mellett szóló érvei visszaköszöntek a többi felszólaló beszédében is. Olyannyira, hogy Markó Béla megjegyezte: nem volt, min felmérgelődnie…

Antal óvatosan fogalmazott A felszólalók közül Antal Árpád szinte egyedüliként fogalmazott árnyaltabban a kormányra lépésről. „Egyértelmű, hogy minden politikai szervezet vagy párt, már a definícióját tekintve is arra törekszik, hogy a hatalmat gyakorolja, hiszen akkor tud fellépni saját közössége érdekében, ha ott van, ahol a döntéseket meghozzák. Ettől függetlenül nem gondolom azt, hogy minden áron ott kell lenni, csak akkor kell vállalni a kormányzást, ha biztosítva vannak bizonyos feltételek” – mondta az ülés után az Erdélyi Riportnak Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években ellenzékben volt az RMDSZ, de az élet nem állt meg. Sok területen nehezebbé vált a közigazgatásban dolgozók dolga, így nekem is. Azt tapasztaltam: háromszor annyi ellenőrző szervet kapunk a nyakunkba és ötször kevesebb pénzt” – fogalmazott. Ám szerinte előnye az ellenzékben maradásnak, hogy az elmúlt időszakban elindult egy erős közösségépítési folyamat, és ha kormányra lép az RMDSZ, a szerveződésnek ezt a részét nem szabad hanyagolnia. „Arra is volt példa ugyanis az elmúlt években, hogy kormányon voltunk, a magyar miniszterek jól teljesítettek, bebizonyították, hogy jobbak, mint más pártok emberei. De nem elegendő, ha az RMDSZ megoldja a galaciak vagy sloboziaiak problémáit, amíg a specifikus magyar kérdéseket nem sikerül pontra tenni” – hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy az erős civil jelenlétet, amely néha hisztériát kelt a román közösségekben, lehet-e egyszerre művelni a parlamenti politizálással, Antal elmondta, idén lesz tíz éve, hogy a politika pályára lépett, és azóta vallja, hogy az értelmes és hasznos munkamegosztás rendkívül fontos. „Attól, hogy az RMDSZ kormányra kerül, nem jelenti azt, hogy a Székely Nemzeti Tanácsnak nem kell folytatnia a munkáját, vagy hogy abban az RMDSZ nem lesz benne valamilyen módon. A lényeg, hogy mindenki a lehető legprofibb munkát végezze a saját területén” – mondta a polgármester.

Melyik erdélyi magyarnak nem kell sztráda? Borbély László politikai alelnök szerint azért nem voltak a kormányra lépést ellenző hangzok az SZKT ülésén, mert ezt a kérdést előzőleg alaposan átbeszélték az RMDSZ illetékes fórumain, elsősorban Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésén. „Az SZKT ülését megelőző héten sok RMDSZ-es tisztségviselővel beszéltünk, és egyértelmű volt számukra, hogy megfelelő feltételek mellett kormányra kell lépnünk. Egyébként engem is meglepett, hogy mennyire pozitívan viszonyultak ehhez a kérdéshez” – mondta az ülés után az Erdélyi Riportnak a politikus, aki szerint az elmúlt másfél évben rosszul kormányozta az országot az időközben felbomlott Szociál-Liberális Szövetség (USL).
Borbély László az SZKT-ülés előtt is egyike volt azoknak a hangadó RMDSZ-es politikusoknak, akik szorgalmazták a kormányzati szerepvállalást. „Ha ki tudunk alkudni egy feltételrendszert, nem csak a közösségi jogok területén, hanem gazdasági és szociális kérdésekben is, akkor én nem látom akadályát a koalíciós szerződés aláírásának” – fogalmazott a politikai alelnök. Arra a kérdésünkre, hogy személyesen melyik feltétel teljesítéséhez ragaszkodna a leginkább, Borbély nem tudott válaszolni. „Azért nem tudok disztingválni, mert akár a közvélemény-kutatásokra támaszkodva, akár az emberek hangulatából ítélve a társadalmat elsősorban a munkahelyek kérdése, a napi betevő biztosítása, a szociális kérdések foglalkoztatják. Emellett az erdélyi magyaroknak természetesen fontosak a közösségi jogokhoz kapcsolódó követeléseink is. Ezért is terjed ki a feltételcsomagunk három területre: közösségi jogokra, gazdasági-szociális, illetve infrastruktúra-fejlesztési kérdésekre” – magyarázta. Az infrastrukturális beruházásokat Borbély különösen fontosnak nevezte. „Minden erdélyi embernek fontos, hogy például Marosvásárhelytől Gyaluig autópályán juthasson el. Persze az sem mindegy számukra, hogy megszólalhatnak-e magyarul, ha belépnek valamelyik hivatalba” – tette hozzá.