„Nem szabad hátradőlnünk”

KOVÁCS PÉTER kicsit tart attól, hogy a kormányra kerüléssel és ellenjelöltek hiányában lanyhulni fog a mozgósítási kedv az RMDSZ-ben az európai parlamenti választási kampányban. „Nekem az a feladatom, hogy ne hagyjam őket hátradőlni” – mondta Cseke Péter Tamás interjújában a Szövetség kampányfőnöke.

A Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén az európai parlamenti választások ügye másodrangú kérdés volt. Legalábbis a felszólalásokból ítélve eltörpült a jelentősége a kormányra lépésre való készülődés mellett. Jól érzékeltem?

Számomra ez nem másodrangú kérdés. Az SZKT-n mondott beszédemben és a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának zárt ülésén elhangzott elemzésemben éppen arra kértem a kollégáimat, hogy az európai parlamenti választások kérdését legalább olyan súllyal kezeljék, mint a kormányra lépés ügyét. Számomra május 25-e a prioritás, és erre próbáltam felhívni a TEKT és az SZKT figyelmét is. Bízom abban, hogy csak azért esett szó többnyire a kormányra lépésről az SZKT-ülésen, mert erről nagyon gyors döntést kellett hozni az RMDSZ-ben. Remélem, a kormányra lépés nem üríti ki az RMDSZ-székházakat azáltal, hogy egyik részünk Bukarestben vállal tisztséget, másik részünk pedig a kormánynak alárendelt megyei intézményekben.

Az EP-választások szempontjából melyek az előnyei és a hátrányai az RMDSZ kormányra kerülésének?

Hátrányt jelenthet az, hogy az ismert és népszerű politikusaink fél lábbal a kormányban vannak, kevesebb idejük jut a kampányra. Alapállásban azonban én úgy gondolom, hogy a potenciális szavazóink nagyon nagy többsége üdvözli a kormányra lépésünket. Optimizmusomat alátámasztja egy tavaly novemberi felmérés, amely szerint a választóink 84 százaléka támogatja az RMDSZ kormányra kerülését. Ezért úgy gondolom, hogy a választási kampányunk üzenetileg, technikai lebonyolítás szempontjából nem függ össze a kormányra kerülésünkkel.

Befolyásolja a kampányt az Erdélyi Magyar Néppártnak az a döntése, hogy nem indít jelöltlistát az EP-választásokon, és Tőkés László sem száll versenybe függetlenként az RMDSZ jelöltjeivel. Nem áll fenn az a lehetőség, hogy ennek hatására sokan hátradőlnek az RMDSZ-ben, mondván, hogy ezeket a választásokat már megnyertük?

Nekem kampányfőnökként és főtitkárként az a feladatom, hogy ne hagyjak hátradőlni senkit.

A kampány nem arról szól, hogy ha Winkler Gyula és Sógor Csaba jól dolgozik, akkor jó eredményeket érünk el. Kelemen Hunor szövetségi elnöktől kezdve képviselőkön és szenátorokon keresztül megyei elnökökig és önkormányzati vezetőkig úgy kell mindenkinek dolgoznia, mintha parlamenti vagy önkormányzati választásokon kampányolnának. Az RMDSZ és a magyar közösség szempontjából ugyanolyan nagy tétje van az EP-választásoknak, még akkor is, ha a hangsúlyok egy kicsit mások.

Az SZKT-nak véglegesítenie kellett volna az RMDSZ EP-jelöltlistáját. Kicsit furcsa helyzet állt elő azáltal, hogy a jelöltek neve és sorrendje végleges is, meg nem is, ugyanis az RMDSZ folytatja a tárgyalásokat az MPP-vel, tehát új jelölt is felkerülhet a listára. Milyen forgatókönyvek lehetségesek a lista módosulására az MPP-vel való egyeztetések függvényében?

Valóban furcsa, hogy elfogadtuk ugyan a végleges listát, de egy kis csillaggal az SZKT-határozat végén. A kitétel lényege: ha az RMDSZ megállapodik az MPP-vel és ebbe a megállapodásban bekerül az is, hogy az MPP jelöltet vagy jelölteket szerepeltet az RMDSZ listáján, akkor ez a lista módosulhat. Az SZKT a szövetségi elnököt hatalmazta fel az esetleges módosításra. Az RMDSZ alapszabálya szempontjából az SZKT szuverén, joga van ezt a döntés meghozni. Az már biztos, hogy az első két hely sorsa nem fog változni. Folytatjuk a tárgyalásokat az MPP-vel. Abban maradtunk a legutolsó egyeztetésen, hogy mivel március 24-én fogjuk leadni a jelöltlistánkat, legkésőbb egy héttel a határidő előtt le kell ülnünk egy utolsó tárgyalási fordulóra, amikor a listáról újból beszélhetünk. Ám én minden alkalommal hangsúlyozom, és az MPP vezetői is ezt hangsúlyozzák: tárgyalásaink nem elsősorban az EP-jelöltlistáról szólnak. Ez az egyik pont a sok közül. Ha netán nem jutunk egyezségre a jelöltlistáról, attól még aláírhatjuk az együttműködési megállapodást. Erre én ebben a pillanatban nagyon nagy esélyt látok.

Az RMDSZ vezetői ezen a héten Dublinba utaznak az Európai Néppárt (EPP) kongresszusára. Milyen lesz a fogadtatása annak, hogy az RMDSZ éppen az EP-választási kampány küszöbén Victor Ponta szocialistáival készül kormányozni?

Pontosan olyan fogadtatása lesz ennek a hírnek az EPP-ben, mint amikor Angela Merkel az SPD-vel lépett nagykoalícióra.

Azt azért el kell ismernünk, hogy az európai politikában Angela Merkelnek nagyobb szava van, mint az RMDSZ vezetőinek.

Tehát ha Merkel miatt nem dőlt össze a világ, akkor a mi esetünkben sem fog. Mi tájékoztattuk az EPP vezetőségét a kormányra lépési szándékunkról. Erről korábban is egyeztettünk velük. Amikor a demokrata liberálisokkal voltunk kormányon, akkor nyilván egészen más volt a képlet. De az EPP vezetői megértik, hogy egy olyan politikai szervezet, amely nem tudja növelni a szavazóinak a táborát és arányát, mert elsősorban egy jól meghatározott etnika közösséget képvisel, nem teheti meg azt, hogy folyamatosan ellenzékben ücsörög, és várja, mikor jön egy néppárti tagpárt kormányra, amellyel esetleg koalícióra léphet. Ahhoz, hogy a közösségi érdekeket tudjuk képviselni, minden alkalmat meg kell ragadni a kormányra lépésre, ha erre adottak a feltételek. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez nem ideológiai kérdés, hanem az RMDSZ programjának megvalósítására szolgáló eszköz.

A most ellenzékbe került Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői bejelentették, hogy kilépnének az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségéből (ALDE), és tagfelvételi kérelemmel fordulnak az Európai Néppárthoz. Ám az EPP szabályzata szerint felvételt csak akkor nyernek, ha ezt a romániai tagpártok, vagyis az RMDSZ is támogatja. Mire számíthatnak a liberálisok az RMDSZ részéről?

Ami biztos, hogy a liberálisok tagfelvételi kérelméről csak május 25-e után alakítjuk ki az álláspontunkat. Ameddig ez a kérdés élesben nem vetődik fel, addig az RMDSZ nem foglal állást. Itt azonban egy kicsit visszakanyarodnék az előző kérdéshez. Ilyen esetekben látszik egyértelműen, hogy Romániában a klasszikus értelemben vett politikai-ideológiai megosztás nem létezik. Nézzük meg, hogy milyen utat járt be a jelenlegi Demokrata Liberális Párt (PDL). A jelenlegi Szociáldemokrata Pártból (PSD) váltak le, hosszú ideig a Szocialista Internacionálé tagja voltak, azután beléptek az EPP-be. A liberálisokkal ugyanez a helyzet. Az ALDE tagjai voltak, és most úgy döntöttek, hogy egy kereszténydemokrata pártcsalád tagja kívánnak lenni. Ebben a lépésben számunkra inkább az a fontos, hogy ezek a klasszikus ideológiák nem léteznek, és ezt azt erősíti meg, hogy az RMDSZ-nek sem kell ideológiai alapon politizálnia vagy partnereket választania.

Időközben az RMDSZ elkezdte az EP-jelöltek indulásához szükséges támogató aláírások összegyűjtését. Hány aláírás a cél?

Mi 225 ezer aláírás elnyerését tűztük ki a területi szervezeteknél. Õk pedig elosztották a rájuk eső adagot a települések, sok helyen akár az utcák vagy lakónegyedek között. Ez egy jól megszervezett, Erdély tizenhat megyéjére leosztott folyamat. Meggyőződésem, hogy össze tudjuk gyűjteni ezt az aláírás-számot. Ha csak azt tekintjük, hogy tavaly ősszel három hét alatt össze tudtunk gyűjteni 200 ezret a népszavazási kezdeményezésünkre, akkor most 16 megyében nem lesz ez probléma. Ezt az akciót a kampány szerves részeként képzeljük el. Felkészítettük a legfontosabb üzeneteinkkel azokat az embereket, akik ajtótól ajtóra menve, az utcai standokon, akár a rendezvényeken vagy az irodáinkban gyűjtik az aláírásokat az RMDSZ-nek. Március 20-22-én zárjuk az akciót, Kolozsváron összesítjük, átnézzük az aláírásokat, kiszűrjük az esetleges formai hibákat, és március 24-én Bukarestben leadjuk a támogatási íveket.