Új év, új elnök, új kihívások

2014. 12. 14. 12:27

Lesz-e kormányváltás jövőre Romániában? Mire számíthatunk Klaus Iohannis új államfőtől, és mi történik majd a mandátuma után Traian Băsescuval? Cseke Péter Tamás elemzőket kérdezett a 2015-ös politikai évről.


 

A Klaus Iohannis elnökválasztási győzelme utáni általános váltáshangulat ellenére nem várható év végéig jelentős elmozdulás a romániai belpolitikai életben. Victor Ponta miniszterelnök december 10-re ígérte a 2015-ös költségvetés tervezetének parlament elé terjesztését, a büdzsé elfogadása után pedig kormányátalakítást helyezett kilátásba. A megváltozott szerkezetű, új Ponta-kabinetet a parlamentnek is meg kell majd szavaznia. A miniszterelnöknek azonban nem kell aggódnia, egyelőre kényelmes többsége van a törvényhozói testületben, sőt az időközben ellenzékbe vonuló RMDSZ szavazatára is számíthat (lásd interjúnkat Borbély László politikai alelnökkel). Az ellenzék ráadásul csak jövőre, a parlament tavaszi ülésszakra ígéri a kormány megbuktatását. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy mi várható a 2015-ös politikai évben.

 

Székely: az ellenzéknek megérné kivárni

 

Székely István szerint két tényezőn múlik, hogy lesz-e jövőre kormányváltás Romániában. Az egyik az, hogy az ellenzék vállalja-e a kormányzást, a másik, hogy Victor Ponta miniszterelnök tudja-e stabilizálni a Szociáldemokrata Párton belüli helyzetét. A politológus úgy véli: nyilatkozataik ellenére korántsem biztos, hogy a liberálisok át akarnák venni a kormányzást. „Kénytelenek ezt nyilatkozni, mivel Klaus Iohannis győzelme utána ez a választói elvárás. A ráció azonban azt mondatja, hogy biztosabban, és nagyobb arányban tudnak győzni a 2016-os parlamenti választásokon, ha addig ellenzékben maradnak, és hagyják a PSD-kormányt erodálódni” – magyarázta. Szerinte a liberálisok csak abban az esetben próbálják meg kierőszakolni a kormányváltást, ha nem tudják ellenzékből elérni a választási törvény módosítását. Emlékeztetett arra, hogy a közhangulat nyomására összpárti egyeztetés kezdődött a távszavazás lehetővé tételéről a következő választásokra, ami ellenben a PSD-nek nem érdeke. „Ha ezt a liberálisok nem tudják ellenzékből elérni, akkor ezért megéri kormányra menni, egyébként szerintem nem” – mondta Székely.

 

Mi történik Pontával?

 

A politológus szerint Ponta párton belüli helyzete összefügg miniszterelnöki tisztségével. Ha ugyanis a kormányfő bukik, az alkotmány értelmében az államfő nevezi meg az új miniszterelnök-jelöltet. Ha a szocdemek kormányon akarnak maradni, létérdekük, hogy a jelenlegi miniszterelnök helyén maradjon, hiszen, ha megpróbálnak cserélni, mindent elveszíthetnek. „Úgy látom, Ponta éppen a kormányfői tisztséggel zsarolja pártját. Azt mondja: maradok miniszterelnök, még ha ez politikai jövőm felélését is jelentheti, de ehhez kérem a PSD elnöki pozíciójának megtartását, hogy magam mögött tudjam a pártot” – fogalmazott Székely, aki szerint színjáték volt, amikor a miniszterelnök felajánlotta lemondását (lásd keretes írásunkat).
A politológus szerint a kormányváltást a korrupcióellenes ügyészség is előidézheti.

„Azt a forgatókönyvet sem zárom ki, hogy a külföldi választás akadályoztatása ügyében DNA akár Ponta ellen is eljárást indítson, amely óhatatlanul a kormány bukását idézheti elő. Ha pedig az ügyészek nagyon sok, meghatározó politikusra szállnak rá, akkor talán még az előrehozott választásokat sem lehet elkerülni”

– tette hozzá.

 

Két esetben távozna önként Ponta

Az utóbbi napokban Victor Ponta kétszer is meglebegtette a lemondását. Előbb arról beszélt, hogy önként távozik a kormány éléről, azzal a feltétellel, ha Klaus Iohannis megválasztott elnök a jelenlegi kormánykoalícióból bíz meg másvalakit kormányalakítással. „Ha létezne ez a garancia a hivatalban lévő Traian Băsescu államelnök vagy a megválasztott államfő részéről, már holnap benyújtanám lemondásomat” – mondta Ponta. Hozzátette: Romániában a nyugati politikai kultúrával ellentétben még az a hagyomány uralkodik, miszerint egy megválasztott államfő csak a saját politikai táborából akar kinevezni miniszterelnök-jelöltet. Leszögezte, hogy a 2012-es parlamenti választás nyomán hatalomra került jelenlegi kormánykoalíciónak folytatnia kell a kormányzást 2016-ig, hiszen még sok a tennivalója a következő két évben. „Addig, amíg létezik a jelenlegi parlamenti többség, a kormányzásra kell összpontosítanunk” – mondta a miniszterelnök, aki továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a legutóbbi választások eredményét tiszteletben kell tartania a novemberi elnökválasztásból győztesként kikerült jobbközép ellenzéknek. Utóbb meglebegtette azt is: szintén önként távozik, ha a DNA bűnvádi eljárást indít ellene a külföldi szavazás akadályoztatása miatt. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy a külföldön szavazókörökben történtekért elsősorban a kormányát terheli a felelősség.

 

Mit várhatunk Iohannistól?

 

Székely István szerint Klaus Iohannis államfő vezetési stílusa jelentősen eltér majd a hivatalban lévő elnökétől. Indoklásként az utóbbi tíz éves mandátumáról azt mondta: Traian Băsescu nem a pártok és a társadalom különböző alrendszerei közötti közvetítést, egyensúlyteremtést látta feladatának, hanem első pillanattól kijelentette, hogy „játékos elnök” lesz. Világosan megfogalmazta már 2004-ben: a következő választásokra saját pártját olyan helyzetbe kívánja hozni, hogy megnyerje a választásokat, és ne kényszerüljön elvtelen kompromisszumokra. „Ilyet államfő Romániában még nem tett: Traian Băsescu voltaképpen pártja elnöke is volt. Politikai döntéseit meghatározó módon saját pártjának választási érdekei vezérelték” – mondta a politológus. Szerinte Traian Băsescu mandátumainak másik fontos jellemzője az intézményközpontú hatalomfelfogás populista irányba való eltolása volt. „Átlépett a pártokon, és közvetlenül az embereket szólította meg. Ez a dél-amerikai elnöki hatalmak sajátossága, de akár az Egyesült Államokban vagy Magyarországon is megfigyelhető” – magyarázta.
Emlékeztetett arra, hogy a Băsescu felfüggesztéséről szóló népszavazás eredménytelen volt ugyan, de megmutatta, hogy a romániaiak óriási többsége elutasítja ezt a típusú politizálást. „Ezért azt mondom, hogy ez az államfői szerepfelfogás bukott Romániában, ami ráadásul Klaus Iohannis alkatától is idegen. A következő elnöknek vélhetően más szerepfelfogása lesz” – állapította meg a politológus. Hozzátette: az államfő azért erős, mert közvetlen politikai felhatalmazást kap, másrészt pedig, fontos közjogi hatáskörök hiánya miatt, annak a függvényében erős vagy gyenge, hogy a pártjában mennyire erős. Így például Traian Băsescunál és Ion Iliescunál egyértelmű volt, hogy akaratuk érvényesült a kormányban is, mert saját pártjukban meghatározó szerepük volt. Emil Constantinescunál ez nem állt fenn, és Székely úgy véli, Iohannis is inkább ebben a helyzetben lesz. „Iohannis pártonkívüliségének látszata – amely jelentős mértékben hozzájárult győzelméhez – azt is jelenti, hogy a szász politikus nem meghatározó személyiség pártjában. Inkább egy előretolt, kirakatba tett figura. Ezért azt gondolom, Iohannis államfői szerepe inkább egy Constantinescu típusú, nagy legitimitású, de a romániai sajátosságokból kiindulva gyenge elnöki szerep lesz. Ha komolyan vesszük az alkotmányban rögzített államfői hatásköröket, fel sem merül, hogy erős elnöke lenne Romániának” – mondta Székely István.

 

Milyen szerep vár Băsescura?

 

Kérdésünkre a politológus nagy talánynak nevezte, hogy milyen politikai szerepe lesz a továbbiakban a tízéves mandátumát befejező Traian Băsescunak. Emlékeztetett arra, hogy vártnál lényegesen gyengébben szerepelt az elnökválasztáson az a párt, amelyet a még hivatalban lévő államfő próbált felfuttatni, és amelynek élére állva szeretett volna visszatérni a politikai porondra. „Elena Udrea államfőjelöltként szerzett négy százaléka feleannyi, mint amennyi méltó visszatérést biztosított volna Băsescu számára” – vélekedett. Székely István az államfő politikai jövőjét befolyásoló tényezőnek nevezte azt is, hogy közjogi hatalmának elvesztése után mellette marad-e az az intézmények sokaságát magába foglaló hálózat, amelyet személyi döntésein keresztül tíz év alatt kiépített, és amely mindeddig hűséges volt hozzá. „Tetszik, nem tetszik, Romániában ez fontos erőforrás. Például nem mindegy, hogy milyen sorrendben fordul a rabomobil a VIP-negyedben” – jegyezte meg a korrupcióellenes ügyészség utóbbi hónapok felpörgetett tevékenységére utalva.

 

Boda: bajban a büdzsé

 

Boda József bukaresti elemző biztos abban, hogy Victor Ponta nem tudja majd kitölteni a 2016-ig szóló mandátumát a kormány élén. Az Erdélyi Riportnak Boda azt mondta: nem is tenne jót az országnak, ha a kormányfő a helyén marad a következő parlamenti választásokig. Szerinte Pontának nem elsősorban politikai, hanem gazdasági okokból kellene távoznia. „A költségvetés állapota katasztrofális, és ezt a kormányfő idézte elő. Államfőjelöltként több olyan kampányintézkedést hozott, amely jelentősen megterhelte a büdzsét, és nem tudni, hogy a keletkezett hiányt jövőre miből lehet pótolni” – jelentett ki. Boda felidézte, hogy a pedagógusok bíróságokon visszanyert bérhátralékait eredetileg több évre ütemezve folyósította volna az állam, ám Victor Ponta választási megfontolásokból úgy döntött, hogy a tanárok már 2014 végéig, egy összegben kapják meg ezt a pénzt. Hozzátette, a külföldi befektetőket is elriasztja a román gazdaság és üzleti környezet kiszámíthatatlansága. Ennek oka pedig részben az, hogy – bár uniós elvárás – a Ponta-kormány továbbra is adós a több évre szóló költségvetés bemutatásával. „A miniszterelnök most kétségbeesetten próbálja betömni a költségvetési hiányt. Az ígérte, hogy nem lesz adóemelés, ennek ellenére perverz módon növeli jövőre a jövedéki adót egy nem létező, a jelenleginél jóval magasabb euró-árfolyam alkalmazásával” – jegyezte meg.

 

Csak egy jelzés kell Ponta bukásához

 

Mindezeket figyelembe véve Boda szerint nem lesz nehéz Victor Ponta megbuktatása.

„A kormány most olyan, mint egy süllyedő hajó. Csak egy jelzés kell, és mindenki menekülni kezd a fedélzetről” –

fogalmazott, arra utalva, hogy a jelenlegi koalíciót alkotó kisebb pártok bármelyike átállhat az ellenzék oldalára egy új parlamenti többség kialakítása érdekében. Problémának nevezte azonban, hogy a hatalmat átvenni készülő Nemzeti Liberális Pártot (PNL) erodálódott politikusok uralják, a miniszterelnök-jelöltjük, Cătălin Predoiu kivételével. „Ugyanazokat az arcokat látjuk, akik korábban már kormányoztak Romániában, és nem remekeltek. Nem azt mondom, hogy a PNL nem tud alternatívát nyújtani és nincsenek tartalékai. Csakhogy a pártnak előre kellene tolnia végre a fiatal szakembereit, és akár versenyszférából és a civil társadalomból is hívhat segítséget, ha újra kormányra kerül” – mondta az elemző. Megfontolandónak nevezte ugyanakkor Traian Băsescu államfő javaslatát, hogy a mai parlamenti többség alakítson kormányt, ám a jelenlegi miniszterelnök kizárásával.
Boda úgy véli, Ponta a miniszterelnöki széket könnyebben elveszítheti, mint a pártelnöki posztot. Szerinte a PSD tavaszi rendkívüli kongresszusának egyetlen vesztese Ion Iliescu lesz, mert a párt meg fogja szüntetni a tiszteletbeli elnöki tisztséget, ám a Ponta-Dragnea páros a helyén marad. Ebbe az elemző szerint csak a DNA szólhat bele. „Liviu Dragnea ellen korábban már bűnvádi eljárást indított az ügyészség a Traian Băsescu 2012-es felfüggesztésekor történtek miatt. Hasonlóra számíthat Victor Ponta a külföldön élő románok szavazásának idei akadályoztatásáért” – magyarázta. Azt azonban nem tudta megmondani, ki kerülhet helyükbe a párt élére. „A PSD-ből kitagadott Mircea Geoanán kívül nem látok senkit, aki át tudná venni a párt irányítását” – tette hozzá.

 

Băsescunak leáldozott

 

Az elemző nem jósol fényes politikai jövőt Traian Băsescunak a mandátuma letöltése után. „Nem hiszem, hogy a még hivatalban lévő államfő aktív szerepet fog játszani jövő évtől a politikai életben. Szerintem nem is kellene már tényezőnek lennie” – jelentette ki. Boda úgy látja, Băsescunak nincsenek meg a diplomáciai képességei sem arra, hogy esetleg egy nemzetközi szervezetben (akár a NATO-ban) folytassa pályáját. „Sajnálom, mert bárki, bármit mond róla, Románia neki köszönheti a hangsúlyos euroatlanti irányultságát” – tette hozzá. Boda ugyanakkor nem gondolja úgy, hogy Băsescunak meggyűlne a baja az igazságszolgáltatással a mandátuma lejárta után, mint ahogyan politikai ellenfelei jósolják.
Klaus Iohannisról elmondta: a szász politikus semmiképpen nem veszi át a jelenlegi államfő vezetői stílusát. „Én elhiszem a megválasztott államfőnek, hogy szakítani akar a Băsescu-örökséggel, és saját útját járja majd. Azt fogja képviselni szerintem, amit a protestantizmus jelentett Európában a történelem során. Az az alkat, aki saját maga ácsolja a kerítését, ha nincs pénze mesteremberre. Őszinte államfő lesz, soha nem fog önmagának ellentmondva nyilatkozni ugyanarról a kérdésről” – jellemezte Iohannist az elemző.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!