„Közelebb kell kerülnünk választóinkhoz”

2014. 12. 13. 11:55

Az RMDSZ számára ellenzékben nem a kormányzat megdöntése, hanem a választókhoz való közeledés stratégiájának kidolgozása jelenti a prioritást 2015-ben, mert a legfontosabb az, hogy 2016-ban is bekerüljön a parlamentbe – nyilatkozta a Cseke Péter Tamásnak adott interjúban BORBÉLY LÁSZLÓ politikai alelnök.

 

Miért döntött úgy a Szövetségi Állandó Tanács, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból?

 

Nem véletlenül tartott öt órát a SZÁT ülése. Eltérő vélemények hangzottak el, a mérleg serpenyőire tettük a döntés pozitívumait és negatívumait. Sokat beszéltünk arról, hogy nekünk számít a választóink véleménye, figyelembe kell venni az akaratukat. Felméréseink szerint az erdélyi magyar közösség 75-80 százaléka jónak látta, hogy az RMDSZ kormányon legyen. Most is készült egy gyors, telefonos felmérés Klaus Iohannis győzelme után. Ebben azt kérdeztük: jónak látják-e, hogy a szövetség a Ponta-kormányban maradjon? A váltáshangulat ellenére a magyarok 54 százaléka igennel válaszolt a kérdésre. Ennek ellenére úgy gondolom, jó döntést hoztunk, mert most az a legfontosabb, hogy miként fogunk szerepelni a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokon. Ha nem jut be az RMDSZ a parlamentbe, akkor fél év elteltével csak egyike leszünk a 19 kisebbségi érdekvédelmi szervezetnek, senki se lesz kíváncsi a véleményünkre. Úgy látjuk, ez a kormány erodálódott. Iohannis győzelme után a legfontosabb kormányzati erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem tudja feltalálni magát, válsághelyzetben vannak. Másrészt ne feledjük: az RMDSZ-nek már korábban is voltak jelzései arról, hogy elégedetlen a kormánnyal. Kelemen Hunor szövetségi elnök lemondott a miniszteri tisztségről, mert a Ponta-kabinet az RMDSZ ellen beszállt a polgári kezdeményezésről szóló luxemburgi perbe. Azóta Románia nem változtatott az álláspontján, pedig voltak ígéretek arra, hogy ezt a parlamenti bizottságok is megvitatják. Emellett figyelmeztettük a külügyminisztériumot, hogy tegye le jelentését az Európai Regionális Nyelvek Chartájának romániai gyakorlatba ültetéséről, és ez sem történt még meg, ráadásul a mi árnyékjelentésünk eltér a hivatalos dokumentum tervezetétől. Ne feledjük azt sem, hogy az államfőválasztáson érzelmi szavazás volt novemberben, és az általunk eddig támogatott kormányfő nagyon kikapott az ellenjelölttől. Ezért döntöttünk úgy, hogy kilépünk a kormányból és átgondoljuk a stratégiánkat 2016-ra. Ráadásul a politikai stabilitást sem veszélyeztettük, mert a Ponta-kabinetnek nélkülünk is megvan a kényelmes parlamenti többsége. Egyébként Kelemen Hunor szövetségi elnök is a kilépést szorgalmazta, s ez sem volt mellékes a döntésünk meghozatalakor.

 

A SZÁT-ülésen bizonyára a kilenc hónapos RMDSZ-es részvételű kormányzás mérlege is terítékre került. Milyen ez a mérleg?

 

Szerintem nem kell szégyenkeznünk miatta, de úgy látom, nem tudtuk és továbbra sem tudjuk az eredményeinket megfelelően kommunikálni. Pedig az RMDSZ-nek volt koncepciója, tudta, hogy mit akar. Hirtelen csak az észak-erdélyi autópálya ügyének támogatását, a kismamákra, a nyugdíjasokra és a közigazgatási alkalmazottakra kiterjedő pénzügyi amnesztiát, a hátrányos helyzetű személyek felkarolását említeném meg. Ugyanakkor azért az önkormányzataink érezték azt, hogy mi kormányon vagyunk. Csupán Korodi Attila környezetvédelmi tárcája négyszer annyi pénzt juttatott infrastruktúrára az önkormányzatoknak, mint a tavaly. A vízügynél – ahol államtitkárunk volt – a hétszerese a 2013-as összegnek az idén kiutalt kormányzati pénz. Tehát nem igaz, hogy nem tudtunk felmutatni eredményeket.

 

Mire számít az RMDSZ Iohannistól?

 

Fontos számunkra is, hogyan fog viselkedni államfőként az a politikus, aki szintén egy kisebbség soraiból származik. Sajnos a genfi ENSZ-nagykövet máris azt nyilatkozta, hogy Romániában rózsás a helyzete a kisebbségeknek. Attól tartunk, ez lesz a retorika külföldön a következő években: „miért panaszkodunk, mi magyarok, ha Romániában egy német politikust választottak elnöknek?” Persze, mi is értékelendőnek tartjuk, hogy egy 88 százalékban ortodox többségű országban ez megtörténhetett. Csakhogy ezt fel tudják használni ellenünk. Ezt mi megpróbáljuk ellensúlyozni, de előbb lássuk, milyen lesz az államfő magatartása a kisebbségi kérdésekben.

 

Mi lesz ellenzékben az RMDSZ prioritása?

 

Stratégiát kell kidolgoznunk arra, hogy közelebb kerüljünk a választóinkhoz. Az erdélyi magyarság 25 éve mellettünk áll, közel 90 százalékuk most is Kelemen Hunorra szavazott, annak ellenére, hogy kritizálták egyes lépéseinket. Ez azért van, mert tudják, hogy képesek vagyunk képviselni az érdekeiket. Tehát nem lesz nagy paradigmaváltás ezen a téren, de ellenzéki pozícióból újra kell értékelnünk a kommunikációnkat, nagyobb figyelmet kell szentelnünk a közösségi médiának, jobban kell nyitnunk a választóink felé. Még egyszer mondom: a legfontosabb az, hogy 2016-ban is ott legyünk a parlamentben.

 

Hogyan viszonyulnak majd a kormányhoz?

 

Mi ellenzékben is tárgyalunk. Ezen a héten is volt egy rövid tárgyalásunk a miniszterelnökkel. Van lehetőség arra, hogy a költségvetés elfogadása után akár bizalmat is szavazzunk az átalakított kormányának, hiszen ez a kormány a mi kilépésünk miatt is alakul át. Ez függ attól is, hogyan alakul a költségvetés, hiszen nekünk is vannak prioritásaink. Emlékeztetnék arra, hogy az RMDSZ nem párt, hanem egy nemzeti közösséget képvisel, mások a prioritásaink.

Ezért mi nem viselkedhetünk úgy, mint a hagyományos értelemben vett ellenzék. Ellenzékben is tárgyalunk a mindenkori hatalommal.

Tovább kellene lépnie a román politikumnak is azon, hogy csak akkor lehet velünk érdemben tárgyalni, akár kisebbségi jogokról, ha kormányon vagyunk.

 

Az ellenzék máris jelezte, szívesen összefogna az RMDSZ-szel a kormány megdöntése érdekében. Ehhez hogy viszonyulnak?

 

Minket ez nem foglalkoztat. Szerintünk a jövő év első felének arról kell szólnia, hogy megerősítsük a kapcsolatunkat a választóinkkal. Hangsúlyosan kell folyatnunk az autonómiatervezetünk közvitáját is.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!