Új elnökhöz új szerkezet

2011. 02. 24. 15:34
     Társadalmi vitára bocsátotta az RMDSZ az alapszabályzata megváltoztatásának tervezetét. Rábólintott a módosításra mindenki, aki a szervezetben fontos, jóváhagyták a testületek, már csak a legfőbb döntéshozó fórumnak, a kongresszusnak kell elfogadnia. A kongresszusnak, melyre az a feladat hárul Nagyváradon, hogy eldöntse az RMDSZ jövőjét. És ez nem túlzás. Sok év után, három komoly jelölt közül kell kiválasztania azt a férfiút – nők ugyanis nem pályáztak a szövetségi elnöki tisztségre –, aki legalább négy évig vezesse a szervezetet, meghatározza az arculatát, a politikai irányvonalát. Tennie kell ezt egy új struktúrában, és olyan időszakban, amikor egymást követik majd a választások, és – talán ez a legbonyolultabb – határon inneni és túli szervezetek próbálják tőle elvitatni, elhódítani a vezető szerepét. Ilyen körülmények között a megújulás, a megújítás hatalmas kihívás.
Az új struktúrákat be kell járatni, meg kell szokni, és el kell fogadtatni a tagsággal, a helyi és területi szervezetekkel. Még akkor is, ha a kongresszus megszavazza őket. Az RMDSZ 10. kongresszusa után új szakaszba lép az érdekvédelmi szövetség.

    Ami van. Lényegében az 1993-ban tartott kongresszuson alakult ki az RMDSZ felépítése, nem titkoltan egy ország vezetési struktúrájának mintájára. Létrejött a három hatalmi ág: Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), Ügyvezető Elnökség (ÜE), Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZFB). Az SZKT a parlament, az ÜE a kormány, az SZSZFB az igazságszolgáltatás szerepét töltötte be. A szövetségi elnök lényegében az államelnöki hatáskört látta el, az elnöki hivatal segítségével.
Ez a felállás tizennyolc évig működött. Két lényegesnek mondható változtatás történt ugyan – az Állandó Bizottság kibővült és Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) nevezik, valamint a Szövetségi Egyeztető Tanácsból (SZET) kellett volna létrejönnie a Kulturális Autonómia Tanácsnak –, de maga az állammodell maradt.
     Az RMDSZ a tevékenységében követte az országban, a térségben, Európában történő változásokat, s a módosító bizottság, valamint a Szövetség vezetői szerint elérkezett az ideje annak, hogy a szervezet struktúrájában is megmutatkozzon a korszerűsítés. Úgy vélik, a szövetség hatékonyabban működhet új felépítésben, ezért szükséges az alapszabály módosítása.
A közel két évtizedig érvényben volt felépítés szerint a legfőbb döntéshozó szerv, a Kongresszus ülései közötti időszakban a miniparlamentnek is nevezett SZKT hozta, illetve hagyta jóvá a SZÁT döntéseit. A minisztériumoknak megfelelő és ügyvezető alelnökök vezette főosztályok alkották az ÜE-t – ez felelt a döntések végrehajtásáért, valamint a területi, megyei szervezetekkel, illetve a kormánnyal való kapcsolattartásért. Ennek keretében kapott helyet a programiroda, a tájékoztatási központ, a gazdasági igazgatóság. Az ügyvezető elnök mintegy kormányfőként fogta össze a végrehajtó munkát. A kormányszerep viszont sok esetben politikai döntéshozatalt is feltételezett.
     A szövetségi elnök képviselte az RMDSZ bel- és külpolitikáját, volt a szervezet „arca”.
Az SZKT-ban a küldöttek frakciókba tömörültek. Ezek ideológiai, területi, illetve más érdekérvényesítési szempontok szerint alakultak. Lényegében a frakciók a platformokat voltak hivatottak leképezni.
A platformok – a Nők a nőkért kivételével – ideológiai alapon létrejött csoportosulások, melyek léte szintén 1993-ban került az alapszabályzatba.
     Fontos szerepet tölt be az RMDSZ életében az Országos Önkormányzati Tanács (OÖK), amely a nevének megfelelően a Szövetség önkormányzati tisztségviselőinek a testülete. Mindennek az alapját a területi szervezetek képezik. Ezek állnak a legközelebb a tagsághoz, ismerik legjobban a helyi igényeket, elvárásokat, szükségleteket.

     Ami lesz. Az új alapszabályzat-tervezet lényegi változtatásokat tartalmaz.
Megszűnik az Ügyvezető Elnökség, átadja a helyét a Főtitkárságnak. Ez nemcsak névcserét, hanem hatáskörváltozást is jelent. Szétválik ugyanis a politikai döntéshozatal a szervezet működtetésétől és a társadalomszervezési hatáskörtől. A Főtitkárság összehangolja, kiszolgálja a helyi szinteken létező közösségfejlesztő és -építő tevékenységeket, kezdeményezéseket, programokat, azaz társadalomszervezéssel foglalkozik. Továbbá ellátja a szervezet országos szintű adminisztrációját – szervezési, pénzügyi, munkaadói feladatok –, valamint hozzá tartozik majd a megyei szervezetek koordinációja, szükség esetén a szervezetépítés.
     Várhatóan létrejön a politikai alelnökség intézménye. A politikai alelnök felel a kormányzati kapcsolattartásért, összehangolja és felügyeli a központi és helyi tisztségviselők munkáját. Nagyobb hangsúly kerül a szövetség külpolitikájára, az ezzel kapcsolatos feladatot a szövetségi elnök megbízása alapján a politikai alelnök látja majd el.
     A politikai alelnököt az SZKT választja meg, négyéves időtartamra, a szövetségi elnök javaslata alapján, a tagok több mint felének szavazatával. Tagja az SZKT-nak, a SZÁT-nak és a SZE-nek, munkáját az alelnöki iroda segíti. A politikai alelnök felel a kormányzati kapcsolattartásért; összehangolja és felügyeli a központi és helyi kormányzati tisztségviselők munkáját; koordinálja a szövetség külpolitikáját a szövetségi elnök megbízása alapján; a szövetségi elnök akadályoztatása esetén összehívja a Szövetségi Elnökséget; a szövetségi elnök akadályoztatása esetén összehívja a Szövetségi Állandó Tanácsot.
     A politikai alelnököt az SZKT hívhatja vissza, a szövetségi elnök vagy a képviselők egyharmadának javaslatára, az SZKT képviselői több mint felének szavazatával. A szövetségi elnök továbbra is az RMDSZ első számú politikai szereplője, képviselője marad.
     Tizennyolc év után, ha a kongresszus is elfogadja, állandó kommunikációs irodája lesz az RMDSZ-nek; ennek elsődleges feladata hatékonnyá és folyamatossá tenni a Szövetség kommunikációját. Újítás várható az RMDSZ internetes jelenlétével kapcsolatban is, ennek a feladatnak az ellátása a főtitkárságra hárulna.
      A két szövetségi elnöki mandátumot betöltött személyek tagjai az SZKT-nak, a SZÁT-nak és a Szövetségi Elnökségnek. Ha indulnak a parlamenti választásokon, a Szövetség befutó helyet biztosít számukra.
A volt szövetségi elnök munkáját egy iroda segíti.
      A döntéshozatali struktúra is változik. A kétszintű döntéshozatalt a Szövetségi Elnökség és a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) alkotná. A Szövetségi Elnökségben kapna helyet a szövetségi elnök, a politikai alelnök, a legalább két mandátumot letöltött volt szövetségi elnök, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági egyeztető tanács képviselője, az OÖK elnöke, minden területi szervezet elnöke, ahol a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a magyarság aránya legalább 15 százalékos, valamint a szórványmegyei szervezetek évente változó egy képviselője.
      A SZÁT-ot a következők alkotnák: a Szövetségi Elnökség tagjai, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke, a három regionális Önkormányzati Tanács elnöke, a platformok, illetve a szórványmegyékben működő megyei szervezetek évente változó képviselői.
Megalakulna a Kulturális Autonómia Tanács, a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek, illetve rétegszervezetek képviseleti, érdekegyeztető, tanácsadó és – saját hatáskörén belül – döntéshozó fóruma. Ez a romániai magyar nemzeti közösség érték- és érdek-pluralizmusát jelenítené meg.

      Ami lehet. Opcionális alapon ugyan, de módosulhat a területi szervezetek összeállítása, a regionális szerveződések létrejöttével. A székelyföldi területi szervezetek igényelték a regionális szerveződést. Ennek megfelelően két vagy több területi szervezet regionális struktúrát alkothat. Nem kötelező, de ha a kongresszus megszavazza, az új alapszabályzat biztosítja ennek lehetőségét.
      A regionális szervezetek struktúrájára, működésére vonatkozó részleteket nem az Alapszabályzat tartalmazza, hanem a megalakuló testületek fogják kidolgozni.
      A regionális építkezés maga után vonja a regionális önkormányzati tanácsok megalakulását. A javaslat szerint az RMDSZ három regionális önkormányzati tanácsa jön létre: a székelyföldi (Hargita, Maros, és Kovászna megye); a partiumi (Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy); valamint a belső-erdélyi (Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben, Krassó-Szörény).




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!