Új arcok az RMDSZ frakcióiban

Tíz olyan RMDSZ-es jelölt indul – Hargita, Kovászna, Szilágy, Szatmár és Bihar megyében – a decemberi választáson, akinek korábban nem volt parlamenti mandátuma, ám nagy valószínűséggel bekerül a bukaresti törvényhozói testületbe. Az Erdélyi Riport munkatársai mindannyiukat felkeresték.

Az RMDSZ képviselői és szenátusi frakciójának egyharmada „felfrissül”, ha a szövetségnek sikerül ugyanannyi mandátumot szereznie, mint négy évvel ezelőtt. A megyei szervezetek rangsoroló küldöttgyűlései után kiderült: tíz olyan jelölt indul decemberben, akinek korábban nem volt parlamenti mandátuma, ám valószínűleg bekerül a bukaresti törvényhozói testületbe.
Bihar megyében Szabó Ödön megyei tanácsos számíthat képviselői, illetve Biró Rozália volt nagyváradi alpolgármester, SZKT-elnök szenátori megbízatásra. Hargita megyében Moldován József volt távközlési államtitkár az alsóházba, Tánczos Barna volt mezőgazdasági államtitkár a felsőházba készül. Kovászna megyében Markó Attila kisebbségügyi államtitkár és Fejér László vállalkozó képviselői, Klárik László volt megyemenedzser pedig szenátori mandátumra számíthat. Szatmár megyében Kereskényi Gábor városi tanácsos képviselői, Pataki Csaba volt alprefektus pedig szenátori mandátumra készül. Szilágy megyében Végh Sándor indulhat a befutó szenátori kerületben.
Az új arcok közül Moldován Józsefnek, Klárik Lászlónak, Pataki Csabának és Végh Sándornak voltak ellenfelei a rangsorolásokon. Moldovánnak Barti Tihamért, Bende Sándort és Csáka Józsefet, Kláriknak Albert Álmost és Kerekes Jenőt, Patakinak Günthner Tibort és Ilyés Gyulát, Véghnek Fekete Szabó Andrást sikerült legyőznie.

Biró Rozália nem csak a női szerepekre számít Az Érmellék s a Berettyó-völgy szenátorjelöltje közgazdász végzettségű, s 12 évet dolgozott a nagyváradi önkormányzatban, előbb helyi tanácsosként, majd tíz éven át a város alpolgármestereként. A parlamenti tevékenységhez kiemelten fontosnak tartja a gyakorlati tapasztalatot, amelyet a közigazgatásban lehet szerezni, a megfelelő törvények alkotásához pontosan ilyen tapasztalat kell a közösség helyzetének ismerete mellett. „A cél, amit a parlamentben el szeretnék érni, Bihar megye számára biztosítani azokat a lehetőségeket, amelyek a megye fejlődését szolgálhatják, hogy a térség régióközpontjává tudjon válni” – fogalmaz.
Megeshet, hogy ő lesz az egyetlen női politikus az RMDSZ-frakciókban, a szenátorok közt mindenképpen, ezért arról is kérdeztük, ez milyen speciális feladatokat jelenthet neki. „Megszoktam már azt, hogy kevés nő kollégám volt eddig is a politikában, a közéletben, s azt is tudom, hogy ilyenkor szinte automatikusan megpróbálják az oktatást, a kultúrát, a szociális területeket rábízni a nőkre, tehát elképzelhetőnek tartom, hogy a frakció valamely e területekhez tartozó bizottságba delegáljon, bár alpolgármesterként s gazdasági végzettséggel egyéb területen is szerepet vállalhatok” – mondta lapunknak.
Az Erdélyi Riport aziránt is érdeklődött, mit gondol arról, hogy a nagyvárosi környezet után most egy más jellegű, kisvárosi, falusi közegben kell szerepet vállalnia. Biró Rozália erről azt mondta: „A gyakori változás életünk része, új lehetőségek, új célok jelennek meg. Tisztában vagyok azzal, hogy mindenképpen más problémákkal küzd egy kisebb település, mint egy megyeszékhely. Ez számomra nagy kihívás.”
A marosvásárhelyi születésű szenátorjelölt férjezett, két gyermeke van.

Szabó Ödön törvényjavaslatokkal készül Az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke abban a Nagyváradtól északkeletre fekvő választókerületben indul, amely Lakatos Péter számvevőszéki kinevezése óta betöltetlen, és amelyhez 43 település tartozik; itt a magyarság számaránya ötven százalék körüli, az RMDSZ az önkormányzati választásokon 44 százalékot ért el. Heterogén körzet, része Nagyvárad metropoliszövezete, Székelyhíd tömbmagyar környéke, míg Élesd felé szórványmagyar települések jellemzik.
„Tizenöt éve vagyok a közéletben, mindig a vidékkel foglalkoztam, jól fel tudom mérni, hogy e térségnek mire van szüksége. Van három-négy törvényi kezdeményezés, aminek szeretnék részese lenni. Az egyik a kistérségek szabadabb együttműködésének a keretét kialakítani, például a mezőgazdaság tekintetében. Sok az értékes műemlék épület ezen a vidéken, ezért egy magyarországihoz hasonló kastélyprogramot is lehetne indítani. Erre vonatkozóan törvénytervezetet készít elő a szomszédos kerületben induló Cseke Attila, s én támogatnám ezt, ha oda jutok. Ugyanakkor bővíteni kellene a térség szociális ellátórendszerét, biztosabbá téve a finanszírozási keretet. Egy kisebb önkormányzat nehezen tud fenntartani egy öregek otthonát, márpedig ilyen intézményekre jobban szükség lesz, mint bármikor.
A regionalizációt illetően az RMDSZ-nek nem szabad addig arról beszélnie, milyen térképek jönnek létre, amíg néhány elvet nem határoz meg. Az egyik ilyen: hatáskörök csak lefelé mozdulhatnak. A másik: ezekkel az átszervezésekkel nem változhatnak etnikai arányok” – foglalta össze elképzeléseit a jelölt.
A Szilágy megyei származású Szabó Ödön – aki nős, öt gyermek édesapja – a nagycsaládosok helyzetével is foglalkozni kíván. „A nyugdíjalap ma úgy néz ki, hogy az egyik ablaknál sorban állnak a befizetők, a másiknál mások visszakapják a forrásokat. Arról, aki azért tesz ma több erőfeszítést, hogy később a befizetési ablaknál többen legyenek, arról az állam bizonyos terheket le kellene vegyen.”

Moldován: a választók bölcsebbek a politikusoknál Moldován József Hargita megyei jelölt két éve tudatosan készül a képviselői mandátumra – mondta el az Erdélyi Riportnak. A törvényhozásban két szaktestületben tudja elképzelni a helyét: az egyik a gazdasági és ipari bizottság, amelyben végzettsége és tapasztalata alapján tevékenykedni tudna; a másik a távközlési és informatikai, a jelölt ugyanis két évig a távközlési minisztérium államtitkára volt.
Moldován József úgy érzi, elsősorban eddigi munkájával sikerült meggyőznie a rangsoroló ülésen a küldötteket arról, hogy bizalmat szavazzanak neki. „Sikeremben nagy szerepet játszhatott az is, hogy az elmúlt években hangsúlyt fektettem a kapcsolatépítésre. A kapcsolattartás nem csak annyiból állt, hogy kijártam vidékre; segítettem is a helyi RMDSZ-szervezeteknek és közösségeknek ott, ahol csak tudtam, a megyei útügy igazgatójaként, később államtitkárként is” – magyarázta.
Moldován számol azzal, hogy magyar ellenjelöltek is lesznek a választásokon a képviselői kerületében. „Abban bízom: a magyar választók tudják majd, kire kell szavazni annak érdekében, hogy a magyarságnak legyen képviselete a román parlamentben. Az emberek bölcsebbek, mint a politikusok, mérlegelni fognak, amikor pecsételnek” – tette hozzá. Moldován József nős, két gyermek édesapja.

Tánczos: örültem volna a versenynek Tánczos Barna már 2010-ben eldöntötte, hogy a 2012-es parlamenti választásokon megpályázza a csíki szenátori jelöltséget. „Bevett szándékom volt, hogy politikai karrieremet folytatva megpróbáljam kamatoztatni azt a tapasztalatot, amelyet a kormányzati tevékenységem alatt begyűjtöttem” – mondta az Erdélyi Riportnak. Mivel mezőgazdasági államtitkár volt, úgy érzi, a szenátus mezőgazdasági bizottsága felelne meg a legjobban számára. Emellett szívesen tevékenykedne valamelyik gazdasági szakbizottságban is.
Tánczos nem tudott válaszolni arra, miért nem volt ellenjelöltje a rangsoroló küldöttgyűlésen. „Szívesen vettem volna, ha lett volna megmérettetés. Az RMDSZ-nek éppen az erénye, hogy nem az elnök dönti el, ki legyen a jelölt, hanem nyitott a verseny” – jelentette ki. Elképzelhetőnek tartja, hogy a versenypártok részéről lesznek ellenjelöltjei. „Ám úgy érzem: mind a csíki RMDSZ elmúlt években kifejtett munkája, mind a saját tevékenységem elegendő lesz a választóink meggyőzéséhez arról, hogy az RMDSZ a járható út a székelyföldi érdekek képviseletére” – tette hozzá.
Tánczos Barna a Román Jégkorong Szövetség elnöke. Kérdésünkre közölte: ez a tisztség nem összeférhetetlen a parlamenti mandátummal, ezért nem áll szándékában lemondani a sportszervezet éléről. A jelölt a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület elnöke is. Nős, két gyermek édesapja.

Markó: nem a mentelmi jog érdekelt A háromszéki megyei küldöttgyűlésen Markó Attila kisebbségügyi államtitkár kapta a legtöbb szavazatot. Ezzel kapcsolatosan lapunknak azt mondta, egyrészt az ellenjelölt hiánya, másrészt egyfajta szolidaritás, megelőlegezett bizalom hozta a sikerét. „A küldöttek tudták, folytatni fogom a munkát, amit a Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatásakor is megtettem” – magyarázta.
Markó azért készül a képviselőségre, mert felkérték erre, ő pedig „alázattal és felelősséggel” elfogadta az ajánlatot. Egy olyan város képviselete, mint Sepsiszentgyörgy, felelősséget és megtiszteltetést jelent számára. Parlamenti munkája során a korábbi szakterületekhez kapcsolódó tevékenységet folytat majd: az emberi jogok köré csoportosuló kérdéseket emelte ki, a javak visszaszerzését, valamint a különböző szintű jogorvoslatok elérését, a nyelvi jogoktól az autonómiáig – ezért is választotta ezt jelmondatául : „Javainkért, jogainkért, jövőnkért”.
Azzal kapcsolatosan, hogy a küldöttgyűlésen néhányan nehezményezték, hogy nem háromszékiként Sepsiszentgyörgyöt szeretné képviselni, Markó leszögezte, ez az ellenvetés logikus, viszont úgy érzi, fontos, hogy egy új arc álljon ki az olyan súlyú országos botrány mellett, mint a Mikó-ügy. Háromszéki gyökerekkel is bír, családja olaszteleki származású, évente többször el is látogat oda.
Egy másik felvetés kapcsán, miszerint a képviselői szék a mentelmi jog megszerzésére irányulna, hogy ezzel kikerülje a börtönbüntetést, Markó Attila kijelentette: nem ilyen célból vállalta el a jelölést, ugyanakkor a törvény is előírja, hogy a folyamatban levő bírósági ügyekre nem vonatkozik a később megszerzett mentelmi jog.

Klárik: felzárkóztatni a vidéket Klárik László korábban a Közigazgatási Minisztériumban, a Közigazgatási Reformért Felelős Főigazgatóság vezérigazgatójaként, a Vidékfejlesztési Ügynökség élén és Kovászna Megye Tanácsában megyemenedzserként dolgozott. Tíz éve oktat a Babeº–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi közigazgatási tanszékén.
Lapunknak elmondta, a romániai magyarság politikai ereje attól függ, hogy Romániában milyen irányú és mértékű állam- és közigazgatási reform valósul meg. Szenátorként azért kíván dolgozni, hogy a magyarság kezébe vehesse sorsának irányítását, biztonságot és gyarapodást tudjon megvalósítani a szülőföldjén. A közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottságot választaná, mivel lényegesnek tartja, hogy a következő időszak fontos beruházásai folytatódjanak Háromszéken, s ezek nagymértékben függnek a jogi keretektől. Kiemelten foglalkoztatja a vidék felzárkóztatása, az itthoni gazdálkodóknak a nyugat-európaiakéval egyenlő versenyfeltételek megteremtése. „Jól ismerem az uniós játékszabályokat, a romániai rendszert, tudom, mit és hogyan lehet átformálni ahhoz, hogy versenyképesek lehessünk Európában, nemcsak a nagytermelők, hanem a kis, családi gazdaságok szintjén is” – magyarázta.

Fejér: vállalkozni a Székelyföldön Vállalkozóként olyan tapasztalatokat szerzett, amelyeket hasznosíthat a román parlamentben is Fejér László Ödön, az RMDSZ kézdiszéki képviselőjelöltje, aki a politika színterén nem számít új arcnak, hisz 2000 óta a Kovásznai Megyei Tanács felső-háromszéki tanácsosa.
Eddigi pályafutása során több vállalatot épített ki, jelenleg csomagolóipari cégeket vezet, panziót működtet, ékszergyártással foglalkozik. „Úgy érzem, eljött az ideje a közért is tenni, tapasztalatomat a parlamentben is hasznosítani” – mondta az Erdélyi Riportnak. Legfontosabb célkitűzésének a felső-háromszéki munkahelyteremtést tartja, és arra törekszik majd, hogy a munkaadók és munkavállalók közti nem túl rózsás viszonyon javítson. Szándékában áll meggyőzni a vállalkozó szelleműeket arról, hogy a Székelyföldön igenis érdemes befektetni, becsületesen dolgozni. „A gazdasági élet kulturált körülmények között lehetséges csak, ezért létfontosságú a meglévő ipari parkok fejlesztése, újak létrehozása” – magyarázta. Véleménye szerint Felső-Háromszéknek kiváló turisztikai adottságai vannak, ezért ez kiemelt szerepű a közösség számára, így a mezőgazdaság mellett ezt a kérdést is hangsúlyosan kezeli majd; elsősorban azt szeretné elérni, hogy Kézdivásárhely főtere a világörökség részévé váljon.

Patakinak konkrét tervei vannak Pataki Csaba egy éve döntötte el, hogy a helyi közigazgatást a bukaresti törvényhozói munkára cseréli. Lapunknak elmondta, szívesen kamatoztatná a Szatmár Megyei Tanács fejlesztési igazgatójaként szerzett tapasztalatait. „A területrendezési és az urbanisztikai bizottság lenne az, amely közelebb áll szűken vett szakterületemhez” – jelentette ki. Volt alprefektusként nemcsak a helyi közigazgatást, hanem az állami intézmények működését is jól ismeri.
Pataki szerint a következő ciklusban fontos feladatok hárulnak a parlamentre, beleszólása lesz például a 2014–2020-as EU-költségvetés irányelveibe is. „Arra hívom fel majd képviselőtársaim figyelmét, hogy ne essenek el a tízezer alatti lakosú városok az uniós pályázási lehetőségektől.” Pataki két ismert névnél, Günthner Tibor jelenlegi szenátornál és Ilyés Gyula volt polgármesternél is több szavazatot kapott a küldöttektől a Szatmár megyei rangsoroló ülésen, így került a befutó helyre. Sikerét azzal magyarázza, hogy másfél évtizede tevékenykedik az RMDSZ-ben, fejlesztési igazgatóként és alprefektusként is jó kapcsolatokat ápolt a polgármesterekkel.
A szenátorjelölt a köztisztviselői jogállását felfüggesztette, jelenleg „főállásban” az RMDSZ megyei szervezetének megbízott elnöke. Hangsúlyozta: feladatát társadalmi munkában látja el. Pataki Csaba két „csonka” mandátumot töltött alprefektusként a Szatmár megyei prefektúrán.

Kereskényi követi a családi hagyományt Kereskényi Gábor azért döntött úgy, hogy megpróbálkozik a képviselői mandátum megszerzésével, mert elérkezettnek látta az időt, hogy „egyenesebb, konkrétabb” legyen a párbeszéd a Szatmár megyei magyar közösséggel. „Én ezt tudom ígérni a választóknak” – jelentette ki. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy legyen nemzedékváltás a szatmári magyarság parlamenti képviseletében. „Ezt fontosnak tartották a rangsoroló gyűlés tagjai is, hiszen a három befutó Szatmár megyei választókerületből kettőbe jómagam és nemzedéktársam, Pataki Csaba került” – magyarázta. Kereskényi az önkormányzati munkában szerzett tapasztalatait szeretné kamatoztatni a parlamentben is. „Nem áll távol tőlem a közigazgatási szakbizottság, végzettségem szerint jogász vagyok” – közölte.
Szatmár megyében nem volt verseny a befutó képviselői helyekért. Ezt azzal magyarázta, hogy két jelöltaspiráns az utolsó percben visszalépett. „Nem sokan tolongtak a mandátumért, mert nagy felelősséget jelent” – tette hozzá. A családban a parlamenti politizálásnak hagyománya van, a jelölt édesapja, Kereskényi Sándor nyolc évig az RMDSZ szenátora volt. „Szoktunk édesapámmal konzultálni politikai kérdésekről. Adott esetben meghallgatom a tanácsait, de nem mindig vagyunk azonos hullámhosszon” – jelentette ki.
Kereskenyi Gábor jelenleg városi tanácsos Szatmárnémetiben, négy évig a város alpolgármestere volt. Nős, egy kislány édesapja.

Végh: ismerem a vidék gondjait Végh Sándor az Erdélyi Riportnak elmondta, hogy több mint húsz éve van a politikában: 1996–2000 között megyei önkormányzati képviselő, 2005–2010 között Szilágy megyei alprefektus, 2010-től idén májusig prefektus volt. „Úgy gondolom, szereztem már annyi tapasztalatot, hogy képes legyek képviselni a Szilágy megyei magyarok érdekeit a parlamentben is” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy miért indul a választásokon.
A jelölt gépészmérnök, ám később közgazdasági diplomát szerzett, ezért úgy érzi, elsősorban a szenátus gazdasági kérdésekre szakosodott bizottságaiban állná meg legjobban a helyét.
Végh Sándornak kisebb meglepetésre Fekete Szabó Andrást, az RMDSZ jelenlegi szenátusi frakcióvezetőjét sikerült legyőznie a rangsoroló küldöttgyűlésen. Sikerét annak tulajdonítja, hogy alprefektusként, prefektusként jó kapcsolatokat ápolt a megye RMDSZ-es polgármestereivel, a körzeti RMDSZ-elnökökkel. „Nincs olyan zuga a Szilágyságnak, melyet ne kerestem volna fel, ismerem a vidék gondjait. Vidékfejlesztési tervek is fűződnek a nevemhez. A rangsoroló gyűlésen szavazók úgy érezhették, jobban tudnám majd képviselni érdekeiket” – magyarázta. Végh Sándor nős, egy gyermek édesapja.