Bajok ligája

Jó pár hete, ha valakinek Romániában közvéleményt kutatni támad kedve, szinte biztosra veheti, hogy a szociál–liberális kormánypárti szövetség támogatottsága két-három százalékkal elmarad a korábbi felméréstől. De nem egyenletesen, ugyanis a két társelnök közül a szociáldemokrata kormányfő, Victor Ponta népszerűsége nem igazán apad, miközben a liberális Crin Antonescu egyre kevesebb támogatót tudhat magáénak, lassacskán népszerűtlenebb lesz Bãsescu államfőnél. Különösen azóta tart rossz szériája, hogy kiköltözött a Cotroceni Palotából. Mintha a stratégái, a tanácsadói kifejezetten ártani szeretnének neki, megnyilvánulásaiban semmi rokonszenveset nem lehet felfedezni.
Alighogy lekerült a címlapokról az Oltchim cég siralmas privatizációs kudarca, jött a hazai botránypolitika másik gyöngyszeme, Gigi Becali, az Európai Parlament ragyogó csillaga, aki ha a fele királyságát nem is, de a pártját s egy pártszékházát felajánlotta Crin Antonescunak, cserébe egy fővárosi, szenátori választókerületért, ahol a kormányzó USL színeiben, annak egyszerű tagjaként indulhatna. Nem tudom, hogy mennyiben működik majd a liberális matematika: vajon Becali több Steaua-drukkert hoz a pártszövetségnek, mint ahány erdélyi voksolót eltántorít attól, hogy a pojáca indítása miatt rájuk voksoljon? A többi klub híveiről nem is beszélve.
Magyar vonatkozása is van e történetnek. Az újdonsült liberális szenátorjelöltet a Kolozsvári CFR labdarúgócsapata elleni gyűlölete magyarellenes kijelentésekre ragadtatja, otromba televíziós megnyilatkozásai és átnyergelése a liberálisokhoz olyan hatást mindenképpen elér majd, hogy az USL-vel szimpatizáló magyar választók zömét bizonyosan elriasztja. (Nem könnyű szabadulni a gondolattól, hogy a Becalival összeboruló Antonescu pár esztendeje még a legnagyobb tapsokat kapta vendégszónokként az RMDSZ kongresszusain.)
A Becali és a Steaua körüli magyarellenes hisztéria megtette a hatását: pár napja Bukarestben inzultus érte az Országos Diszkriminációellenes Tanács magyar vezetőjét, aki előzőleg vizsgálatot helyezett kilátásba a Becali-csapat és a CFR legutóbbi, bukaresti meccse utáni barátságtalan, nacionalista gesztusok miatt. Ám a meglepő nem is az, hogy Asztalos Csabát a fővárosi utcán lebozgorozza néhány borgőzös drukker, hanem az, hogy Victor Ponta miniszterelnök, ha úgy tetszik, Crin Antonescu legfontosabb politikai szövetségese és politikai vetélytársa azon melegében elítéli a támadást, még akkor is, ha úgymond Steaua-drukkerként nem ellenzi Becali indulását. Sajnos, a román belpolitika ma nagyjából ezen a szinten létezik, a képviselő- és szenátorjelöltek alkalmasságát felülírja azok klubszimpátiája. Nem is csoda, ha így nem a bajnokok, hanem a bajok ligájában vitézkedik az ország.

Szűcs László