Távolodik a közös fellépés esélye

Elvesztette ugyan 2010-es támogatóinak több mint felét a Fidesz, mégis reális esélye van az újrázásra. Az ellenzéki oldal megosztottsága, a győztes mindent visz típusú új választási törvény, a határon túli magyarok választójogával kiegészülve biztosítani látszik Orbán Viktor hátterét. Gál Mária összefoglalója.

Az új választási rendszerben, elemzők szerint, ha az ellenzék nem tud legalább 2-2,5 millió szavazót egy közös erő mögé felsorakoztatni, akkor majdnem biztos, hogy 2014-ben is Orbán Viktor alakíthat kormányt. A Fidesz nem nyer kétharmadot, sőt egyszerű többséget sem, de legnagyobb erőként ő kap kormányalakítási megbízást. Pillanatnyilag 1,5-2 millió közt ingadozik Orbán választóinak száma, nagyjából ugyanekkora a különböző ellenzéki erőké is, de több pártra megoszolva. A Fidesz 2002-ben és 2006-ban úgy veszített választást, hogy 2,3 millió szavazó állt mögötte, ezért számolnak a biztos ellenzéki sikerhez 2,5 millióval a szakértők. 2010-ben a Fidesz támogatottsága a teljes lakosság körében 42–50 százalékos volt, jelenleg 19–27 között mozog. A lakosság közel fele még mindig a bizonytalanok táborát erősíti, de soraikban nagyobb a kormány, mint az ellenzék elutasítottsága. A bizonytalanok tábora az ősz óta enyhén nőtt, amit fokozhat a Lehet Más a Politika széthullása. Az ellenzéki összefogásban reménykedőket elbizonytalanította, hogy Schiffer András és csapata elutasította az együttműködést Bajnaiékkal, majd a párt kettészakadása a január végi kongresszuson végképp azt az érzést erősítette, hogy nincs esélye a közös fellépésnek. Pillanatnyilag nem tudni, mi lesz az LMP-vel. A 15 tagú frakcióból 8-an az együttműködést szorgalmazó Jávor Benedek és Karácsony Gergely mellé álltak, 7-en maradtak Schiffer mellett. Ha Jávorék kilépnek a közös frakcióból, akkor mindkét tábor frakció nélkül marad, elveszítve bizottsági helyeiket (s a vele járó javadalmazást), érdekérvényesítő erejük jó részét. Hogyan lehet egyben tartani egy olyan frakciót, amelynek tagjai már nem azonos hajóban eveznek? Ezt még nem tudni, ahogy azt sem, kit követ majd a 6 százalékos párt szavazótábora. Mivel zömében az egykori SZDSZ-szavazók voksaival lett parlamenti párt az LMP, valószínűsíthető, hogy Jávorékat követi, vagy átpártol az Együtt 2014-hez. Az LMP jövője kulcskérdés lehet a választások kimenetele tekintetében. A név Schifferéknél marad, s ha sikerülne egykori támogatottságukat megtartani, Orbán Viktor potenciális koalíciós partnerei lehetnek, hozzásegítve a miniszterelnököt harmadik mandátumához, és megmentve őt a Jobbikkal való koalíciótól. Schiffer érezhetően erre játszik, csakhogy nem számol választóinak világnézetével, Orbán-ellenességével.

Nyerésre áll a Fidesz Közben megállni látszik a Fidesz térvesztése a magyar politikai porondon. Az első idei közvélemény-kutatások, néhány százalékos eltéréssel ugyan, de egybehangzóan azt jelzik, hogy mind a Fidesz, mind az MSZP növelni tudta támogatottságát, túllépett a tavaly októberi mélyponton. Ez azt is jelenti, hogy vesztett vonzerejéből a Bajnai Gordon személyére építő Együtt 2014 mozgalom, az őszi megalakulása idején mutatott növekedés megállt, sőt visszaesett a támogatottsága. A Medián januári mérése szerint újra nőtt a választani nem tudók vagy nem akarók aránya. A teljes népesség körében a Fidesz támogatottsága októberben 22, januárban 27 százalékos volt. Az MSZP októberben a választók 10, januárban 16 százalékát tudhatta maga mögött. Az Együtt a 2014 októberi megalakulása után 14 százalékon állt, újabban már csak 6 százalékos biztos támogatottságot tud felmutatni. A Jobbik 10 százalékról csökkent 9-re, az LMP 3 százaléka nem változott, a DK egy százalékot erősödött, 2 százalékon áll a teljes népességen belül. A biztosan szavazó pártválasztók között a Fidesz 43, az MSZP 27, a Jobbik 15, az Együtt 2014 7, az LMP 6, a DK pedig 3 százalékon áll. A politikusok népszerűségi rangsorát Áder János államfő vezeti, őt Varga Mihály, Pokorni Zoltán, Bajnai Gordon, Rogán Antal, Orbán Viktor és Mesterházy Attila követi. Október óta kissé javult a kormány teljesítményének megítélése, az elégedettség mutatója jelenleg 33 pontot tesz ki. A javulás ellenére a lakosság bő kétharmada elégedetlen az Orbán-kabinet teljesítményével, köztük a Fidesz támogatóinak 18 százaléka.

Változatok Gyurcsány-fóbiára „Az ellenzéki szervezetek hazafias kötelessége, hogy megtalálják a választási együttműködés módját, aki nem ezen dolgozik, az Orbán Viktor hatalomban tartásán munkálkodik” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Konvenció (DK) január végi kongresszusán. A szétforgácsolt baloldalon a volt miniszterelnök talán az egyedüli, aki feltételek nélkül hajlandó együttműködni bármely demokratikus, az Orbán-kormány leváltására vállalkozó erővel, ám a potenciális partnereket épp az ő személyéhez való viszonyulás osztja meg leginkább. A baloldalon is egyfajta elvárás, ha nem is kategorikusan elhatárolódni Gyurcsánytól, de legalább valamiféle fenntartást megfogalmazni. Bajnai Gordon mindeddig nem emelt kifogást volt miniszterelnöke ellen, ám millás partnerei annál inkább, ahogyan az LMP-ben is magas a volt kormányfő elutasítottsága. Az MSZP nem nyilatkozik a kérdésben, végső soron minden bizonnyal nem zárkózik majd el az együttműködéstől, de az elhatárolódási szándék lépten-nyomon érzékelhető.
A DK 2011 októberében alakult meg önálló pártként, miután Gyurcsány kilépett az MSZP-ből, amelynek korábban elnöke volt. A kongresszuson Gyurcsány optimistának mutatkozott. Azt mondta: sok részletkérdésben nincs egyetértés az ellenzéki oldalon, de „az alkotmányosság helyreállítása” közös cél. Szerinte a nézeteltérések nem gátolják a közös indulást a választásokon. Azt javasolta, hogy az ellenzéki szervezetek ünnepeljék közösen március 15-ét, legyen a nemzeti ünnep „ellenzéki erődemonstráció”, a 2014 tavaszáig tartó választási küzdelem első állomása. „Ha összefogunk, győzünk, és győz Magyarország, ha széthúzunk, akkor el fogunk bukni, és el fog bukni Magyarország is” – mondta. Az alig több mint egy éve létező párt országos ismertségén még van mit javítani, Gyurcsány személyét a választóközönség sok helyen még mindig a szocialistákkal köti össze. Kérdés, hogy ha nem lesz ellenzéki összefogás, a választásokig hátralévő bő egy év elegendő lesz-e ahhoz, hogy a DK fennmaradjon a magyar politika színterén.
Gyurcsányék nem éppen rózsás kilátásai ellenére a Fidesz még mindig kiemelt figyelmet szentel az egykori első számú ellenfélnek, mindent megtesz azért, hogy Gyurcsány és Bajnai személyét összekapcsolja. A DK kongresszusa után a Fidesz-szóvivő Selmeczi Gabriella azt emelte ki, hogy „A baloldal programja nem más, mint azoknak a megszorításoknak a másolata, amelyekkel Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon együtt tette tönkre az országot”. Közleményét azzal zárta, hogy „ebből a szélsőséges politikából egyszer már elég volt, mert megnyomorította, eladósította és megosztotta az országot”.