Szolidaritási adót javasol az RMDSZ

2012. 11. 21. 22:43

Pénzügyi és adóügyi programjában szolidaritási adó ideiglenes bevezetését javasolja az RMDSZ. A Gazdasági Tanács által kidolgozott dokumentum szerint 19 százalékra kellene csökkenteni a hozzáadottérték-adót és mérsékelni a társadalombiztosítási hozzájárulást. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

Az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusához igazított Erdély 2020 operatív programjavaslat bemutatása után, a választási kampány első hetében pénzügyi és adóstratégiáját is bemutatta Kolozsváron az RMDSZ. A dokumentumot a Winkler Gyula EP-képviselő vezette Gazdasági Tanács dolgozta ki.
A stratégiát ismertető sajtótájékoztatón Kelemen Hunor szövetségi elnök a parlamenti választások utáni időszak legfontosabb teendőjének az új munkahelyek teremtésének ösztönzését, a nyugdíjak és a közszféra béreinek biztosítását, a szociális szolgáltatások megerősítését nevezte. „A sajátságos kisebbségi problémák mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a munkahelyteremtést és a gazdasági válság kihívásaira adott hiteles megoldásokat tartja prioritásnak 2013-ban” – hangsúlyozta a politikus. Emlékeztetett arra, hogy Romániának 7 milliárd euró adósságot kell visszafizetnie jövőre, ami óriási nyomást jelent az államháztartásra, ám szerinte az összeg törlesztésével nem szabad többé az állampolgárokat terhelni. Mint mondta, az RMDSZ a szociális piacgazdaságról szóló uniós elvet tartja az egyetlen megoldásnak a gazdasági növekedés felé.
Kelemen fontosnak nevezte egy új adóügyi törvénykönyv elfogadását a jövő év első felében, mert a jelenleg érvényben lévő jogszabályt 2003 óta több mint kilencvenszer módosították, mára szinte átláthatatlan. A törvény vitájakor az RMDSZ azt javasolja majd, hogy középtávon Románia őrizze meg a 16 százalékos, egykulcsos adózási rendszerét. Emellett javasolják a szolidaritási adó bevezetését egy meghatározott, hároméves periódusra. „Ennek megállapítása természetesen jövedelemfüggő, amelyet közösen kell megállapítanunk” – magyarázta.
Az RMDSZ azt is indítványozza, hogy Románia térjen vissza a 19 százalékos hozzáadottérték-adóra (TVA-áfa) a mostani 24 százalékról, mert a költségvetési egyensúly ezt megengedi, de ki kell egészíteni az áfa begyűjtésének a hatékonyabbá tételével, mert így a csökkenésből adódó kiesést pótolni lehet. Emellett csökkenteni kell mind a munkavállalók, mind pedig a munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásait, az előbbiekét 3,5, az utóbbiakét 2,5 százalékkal.

Korodi és Tánczos: csalogatni kellene a befektetőket

A következő évekre valószínűleg nem a gazdasági bumm lesz a jellemző, és a kereset, a munkabér, valamint a megrendelések sem indulnak ugrásszerű növekedésnek – hangzott el azon a találkozón, melyen befektető- és vállalkozóbarát megoldásokról, a törvények módosításának lehetőségeiről folytatott eszmecserét csíki vállalkozókkal Korodi Attila képviselőjelölt és Tánczos Barna szenátorjelölt.
Tánczos szerint nem elég, ha Bukaresttől várják a vállalkozóbarát környezet kialakítását, ez ugyanis az önkormányzatoknak fogja a legnagyobb kihívást jelenteni. „Nem lehet másképp segíteni a helyi vállalkozókat, csak akkor, ha az önkormányzatok minden szempontból partnerek. Arra kellene ráállniuk, hogy a mi vállalkozóink nálunk kedvezményezettek legyenek, ezzel pedig bizonyos bevándorlási folyamatok ellen is tudnánk védekezni” – mutatott rá a szenátorjelölt. Pozitív irányként értékelte, hogy a 2014–2020 közötti időszak fontos periódus lesz vidékfejlesztés szempontjából, akinek pedig vidéken van vállalkozása, annak számos uniós forrás áll majd rendelkezésére. Szerinte az országos vidékfejlesztési programot le kell bontani regionális alprogramokra, vagy nagyobb teret kell engedni a döntéshozatalban a regionális igazgatóságoknak.
Korodi Attila arról beszélt, hogy az adópolitika módosítása, az áfa csökkentése, a társadalmi adórendszer mérséklése – egyebek mellett a kedvezőbb személyi jövedelemadó – további fellendülési lehetőséget jelentene a vállalkozásoknak. Szerinte ezeket a könnyítéseket a gazdasági potenciállal bíró vállalkozások újabb gazdasági tevékenységekre, fejlesztésekre fordíthatnák.


Kisebb adót, nagyobb fegyelmet Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az RMDSZ pénzügyi és adóstratégiájának megvalósíthatóságáról beszélt a sajtótájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió országai közül Romániában fizetik az alkalmazottak az egyik legmagasabb társadalombiztosítási adóterhet, ez a bérek 44,5 százalékát teszi ki. Az országban 4,3 millió alkalmazott fizeti ezeket a járulékokat, míg 2,3 millió ember informális munkavállaló, vagyis a feketepiacon dolgozik. Hasonló a helyzet az áfafizetésre köteles cégeknél is. Az országban az áfa begyűjtésének szintje 54 százalékos, míg Bulgáriában ez az arány eléri a 70 százalékot. „Ezeket a hivatalos adatokat figyelembe véve az RMDSZ leszögezi: nem újabb terheket és megszorításokat kell a lakosságra kiróni, hanem fel kell számolni a feketepiacot és szigorítani kell az adófegyelmet” – jelentette ki Winkler Gyula, hozzátéve, hogy ezeket a javaslatokat az RMDSZ Gazdasági Tanácsának szakemberei fogalmazták meg a verseny- és gazdasági szféra visszajelzései alapján. Hozzátette: mind a külföldi befektetők, mind a helyi vállalkozók úgy vélik, Romániának kiszámítható, átlátható, stabil és ösztönző jellegű gazdasági intézkedéseket kell meghoznia.

Az adóknak helyben kell maradniuk Borbély László politikai alelnök arról beszélt, hogy az RMDSZ-nek olyan hosszú távra szóló gazdasági programja van, amely biztonságot nyújt a magyar embereknek. Ez a program elsősorban az uniós elveknek és elvárásoknak felel meg, és segíti 2014 és 2020 között az uniós alapok hatékony lehívását – utalt az RMDSZ által kidolgozott, Erdély 2020 című gazdasági-fejlesztési stratégiára. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amely konkrét dokumentum formájában járul hozzá Románia 2014–2020 közötti uniós költségvetésének összeállításához. Borbély tájékoztatása szerint az RMDSZ határozott álláspontja az, hogy a helyi adóknak helyben kell maradniuk. Leszögezte: a helyi adók visszaosztásáról nem egy központi közintézménynek, a pénzügyminisztériumnak kell döntenie, hanem a megyei tanácsoknak, mert ezek a testületek a helyi közösségek által megválasztott érdekképviseletek.

Bãsescu: Nincs alapjuk az ígéreteknek

A pártok „üres választási ígéreteit”, a kormányt és a miniszterelnököt bírálta november 16-án az államfő. Traian Bãsescu az elnöki hivatalba való visszatérése utáni legkeményebb nyilatkozatával állt – egy hét alatt harmadszor – a sajtó nyilvánossága elé.
Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen lelassult a román gazdaság, negatív lesz az utolsó negyedév növekedési mutatója. Mint mondta, az európai alapok hatékony lehívásával ez a mutató pozitív is lehetett volna, és a jelenlegi, illetve a volt kormánypártokat egyaránt terheli a felelősség azért, hogy nem sikerült bevonni az uniós pénzeket a gazdaságba. Felhívta a figyelmet arra is, hogy folyamatosan csökken a külföldi befektetések volumene Romániában, jövőre pedig menekülni fog a nemzetközi tőke Romániából. Szerinte ezért a teljes politikai osztályt terheli a felelősség. A kormányt amiatt bírálta, hogy 18 ezer eurós személygépkocsik beszerzésére készül. „Ez azt jelenti, hogy a pénz nem a Daciához és nem is a Ford romániai gyárához megy. Ezt én nem nevezném befektetésnek” – jelentette ki.
Az államfő arra szólította fel a pártokat, hogy egymás gyalázása helyett álljanak elő valós alapokra helyezett 2013-as költségvetés-tervezettel. „Csakhogy ezt nem merik megtenni, mert akkor kiderülne, hogy semmilyen alapjuk nincs a választási ígéreteknek” – jegyezte meg.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!