„Méltányosabb közteherviselést”

A feketemunka visszaszorítása, az adóalap kiterjesztése, az áfabehajtás hatékonyságának növelése lehetővé teszi a társadalombiztosítási hozzájárulás és az áfa csökkentését – vallja Winkler Gyula. A Gazdasági Tanács elnökét Cseke Péter Tamás kérdezte az RMDSZ új adó- és pénzügyi stratégiájáról.

Az RMDSZ Kolozsváron bemutatott adó- és pénzügyi stratégiájának egyik eleme az úgynevezett szolidaritási adó bevezetése. Mi a lényege ennek az adónemnek?

A szolidaritási adó lényege a méltányos közteherviselés. Mi továbbra is fontosnak tartjuk, hogy megmaradjon az egységes 16 százalékos (vagy akár alacsonyabb) adókulcs, mert így tovább erősödhet a középosztály Romániában. A munkahelyteremtésben is igen nagy szerep hárul a kis- és közepes vállalkozásokra. Ugyanakkor úgy véljük, a méltányos közteherviselés jegyében – különösen, amikor válságban vagyunk – ideiglenesen, mondjuk három évre, be kellene vezetni a szolidaritási adót, s ezt a nagy jövedelmű személyeknek kellene befizetniük. Megállapítanánk egy éves jövedelmi küszöböt, amely fölötti összegre plusz adót vetnénk ki. Az RMDSZ konkrét javaslata az, hogy százezer lejben állapítsuk meg ezt az éves jövedelmi küszöböt. Azt indítványozzuk, hogy az éves jövedelem százezer lejt meghaladó összegét negyven százalékkal adózza meg az állam. Fontos megjegyeznem azt, hogy a személyi jövedelemadó elképzeléseink szerint a helyi, nem a központi költségvetést gyarapítaná.

Csökkentenék az áfát és a társadalombiztosítási hozzájárulást. Hogyan lehet pótolni a költségvetésből ilyen formán kieső bevételeket?

A RMDSZ Gazdasági Tanácsa hivatalos adatokból indult ki akkor, amikor az áfa és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésére tett javaslatot. Az egyik riasztó adat szerint 2,3 millió személy végez feketemunkát Romániában, európai nyelven informális munkaviszonyban dolgozik. A másik adat: Romániában több forrásból származó becslés szerint az adóelkerülés, a feketegazdaság volumene meghaladja az állami költségvetés összegét, azaz a GDP 36-38 százalékát. Mi tehát két forrást jelölünk meg a csökkenő költségvetési bevételek ellensúlyozására, ezek: az adófegyelem szigorítása és az adózási alap kiterjesztése. Vannak olyan gazdasági területek – szeszipar, dohányipar, malomipar –, ahol közismerten óriási mértékű az adócsalás. Ezt a jelenséget megszüntetni nem lehet, de visszaszorítani igen. Az adóalap kiterjesztése a több mint kétmillió feketén dolgozó személyre vonatkozik. Ha csak egymillióval több személy fizetne adót és tb-t, jelentősen növekednének az állami költségvetés bevételei. Emlékezetes, hogy a hozzáadottérték-adót (TVA) az IMF nyomására emelte meg 19 százalékról 24 százalékra a kormány. Ennek következtében azonnal csökken az áfa behajtásának hatékonysága. Ha növelnék a behajtás hatékonyságát, csökkenteni lehetne magát az áfát is.

Borbély László átadta Leonard Orban Európa-ügyi miniszternek az RMDSZ Erdély 2020 elnevezésű fejlesztési stratégiáját. Mi az esélye annak, hogy a dokumentumot Románia országos stratégiájába integrálják?

A stratégiánk átadása után felbontjuk fejezetekre az Erdély 2020-at, és elküldjük ezeket az Erdélyt lefedő regionális fejlesztési ügynökségekhez. Megkezdődött már ugyanis az a közvita, amely az országos fejlesztési keretnek nevezett dokumentum kidolgozását tűzte ki célul. Emellett elküldjük az Erdély 2020 operacionális programok szerinti felbontását az illetékes minisztériumokhoz. Reméljük, hogy a közvita során figyelembe veszik a javaslatainkat. Az Erdély 2020 sorsa azon múlik, lesz-e erős parlamenti képviseletünk, illetve kormányra kerül-e az RMDSZ a választások után.