Székely zászló politikai szélben

Kis híján kiutasították a bukaresti magyar nagykövetet Romániából azután, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár „szimbolikus agressziónak” nevezte a székely zászló elleni román hadjáratot. A magyarországi nyilatkozatok az RMDSZ-t is kényelmetlen helyzetbe hozták, miközben közeledik az ország régiós felosztásának közvitája. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

Alaposan megviselte a román–magyar államközi kapcsolatokat és egy héten át témát szolgáltatott a hírtelevízióknak Romániában egy közösségi szimbólum, a székely zászló. A kék-sárga lobogó használata miatt korábban Codrin Munteanu azóta leváltott háromszéki prefektus hadakozott – erős kormányzati hátszélben – a helyi közösséggel és az RMDSZ vezetőivel. Diplomáciai konfliktus forrásává akkor vált a téma, amikor a magyarországi kormánypártok úgymond szolidaritást vállaltak ebben a kérdésben a székelyföldiekkel.
Székely zászló Budafok-Tétényben Bukarestben az verte ki a biztosítékot, hogy a székely zászlót – a szolidaritás jeléül – a háromszéki Baróttal testvérvárosi kapcsolatokat ápoló Budafok-Tétény polgármesteri hivatalára is kitűzték február 3-án Németh Zsolt jelenlétében. A magyar külügyi államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy a budapesti kerületi önkormányzathoz hasonlóan járjanak el, és „szimbolikus agressziónak”, a magyar közösség jogai, autonómiája és a léte elleni támadásnak nevezte a román hatóságok székely zászló elleni hadjáratát.
A román válaszlépés nem maradt el: miután Victor Ponta kormányfő arcátlannak nevezte Németh Zsolt kijelentéseit, berendelték a külügyminisztériumba a bukaresti magyar nagykövetet, majd kiutasítással fenyegették meg Füzes Oszkárt, aki a román hírtelevíziókban arról beszélt: Magyarország támogatja a székelyföldiek területi autonómiára irányuló követeléseit. Titus Corlãþean külügyminiszter indoklása szerint a magyar nagykövet állásfoglalásaival megsértette a diplomáciai szokásjogot.
Ezt Budapest sem hagyhatta válasz nélkül. Martonyi János külügyminiszter úgy foglalt állást, hogy Füzes Oszkár semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával. „A Székelyföld autonómiájának témájában a magyar kormánynak 22 éve világos az álláspontja: ha egy közösség többsége valamilyen autonómiaformát igényel, és ezt demokratikus úton kifejezi, a többségnek figyelembe kell vennie ezt az igényt” – jelentette ki. Németh Zsolt is üzent Bukarestnek. „Európában amit a törvény nem tilt, azt lehet. Romániában nem tiltja semmilyen törvény a székely zászló használatát. Ilyen értelemben az európai normákat, a jogállami normákat – attól függetlenül, hogy a román miniszterelnök mit tűr és mit nem – biztosítani kell” – nyilatkozta a külügyi államtitkár.
A két ország közötti diplomáciai viszony csak azután enyhült valamelyest, hogy Martonyi végül telefonon tárgyalt Corlãþeannal. Igaz, a két külügyminiszter csak abban egyezett meg, hogy a székely zászló ügyében nem értenek egyet, de ez nem akadálya annak, hogy a magyar diplomácia vezetője tavasszal Bukarestbe látogasson. „A felek megegyeztek, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség alapján közös cél a kapcsolatok további fejlesztése. Ezért a két ország minden szinten folytatja a párbeszédet, ebben kiemelten számítanak a diplomáciai képviseletek hozzájárulására is” – olvasható a két miniszter közötti tárgyalásról kiadott budapesti közleményben, melyhez hasonlót tett közzé a román külügy is.

Kelemen Hunor: a törvény nem tiltja Az RMDSZ vezetői folyamatosan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a törvény nem tiltja a székely zászló használatát. „A székely zászlók kitűzését nem lehet paranccsal megtiltani, közösségünk szimbólumait eddig is használtuk, és ezentúl is használni fogjuk” – jelentette ki február 8-i kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. A szövetségi elnöke leszögezte: a nemzeti kisebbségeknek és a helyi közösségeknek joguk és törvény adta lehetőségük van használni a saját jelképeiket, ez sem a román állam, sem a román állampolgárok érdekeit nem sérti. Hozzátette, hogy a román politikusok és a sajtó egy része szándékosan összekeveri a székely zászló használatát az idegen országok jelképeinek használatával. Megemlítette: Romániában eddig nem keltett megütközést, hogy a Kolozs megyei tordai városházán, vagy a moldvai Neamþ várán helyi jelképeket megjelenítő zászlók lobognak.
Kelemen Hunor és az RMDSZ több más vezető politikusa nem rejtette véka alá azt sem, hogy kényelmetlen helyzetbe hozták őket Németh Zsolt és Füzes Oszkár nagykövet kijelentései. Ezt a szövetségi elnök is megfogalmazta kolozsvári sajtótájékoztatóján, és hasonlóan nyilatkozott a kormányfő tanácsosa, Frunda György is. „Az ilyen kijelentések nehéz helyzetbe hozzák a romániai magyarság képviseletét, amikor a magyarság jogaiért harcol a bukaresti parlamentben” – mondta a miniszterelnök kisebbségi ügyekben illetékes tanácsosa a maszol.ro-nak. Az RMDSZ volt szenátora megjegyezte azt is: Victor Ponta nem konzultált vele sem székelyzászló-ügyben, sem a román–magyar diplomáciai feszültségekről.
A székelyföldi politikusok szerint a székely zászló elleni „médiacirkusszal” a kormány a valós problémákról próbálja elterelni a figyelmet. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester sajtótájékoztatón fejtette ki: ijesztő volt azt látni, ahogy a magyar közösséget ilyen méltatlan médialincselés érte, és ahogy ezt az akciót az Antena3 televízió irányítja. A politikus szerint mindeközben kevesen vették észre, hogy Dan ªova, az országos fejlesztési projektekért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette: nincs pénz az erdélyi autópálya megépítésére. A székely zászlós ügy egyebek mellett arról szól, hogy az erdélyi emberek autópálya helyett cirkuszt kapnak az új román kormánytól – mondta Antal Árpád.