Nyolc régió – a kódolt bukás?

Az RMDSZ a március eleji önkormányzati tanácskozása után véglegesíti tervezetét Románia új közigazgatási felosztásáról, ám a koalíciót nehezen tudja megakadályozni abban, hogy keresztülvigye a jelenlegi nyolc fejlesztési régió megtartására alapuló elképzeléseit. Cseke Péter Tamás írása Rácz Éva interjújának felhasználásával.

Minden jel arra mutat: a kormányzó Szociál–Liberális Szövetség (USL) a magyar közösség számára hátrányos módon rajzolja át az év végéig Románia közigazgatási térképét. Az USL még nem állt elő hivatalos tervezettel, és a pártszövetségen belül is nézeteltérések vannak az ország „régiósításáról” (lásd erről keretes írásunkat), de várhatóan azt az elképzelést érvényesíti majd a kétharmados parlamenti többség, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót ruházzák fel adminisztratív jogkörökkel; így például Maros, Hargita és Kovászna megye Szeben, Fehér és Brassó megyével együtt alkotna közös régiót. A kormányfő eltökélt: szeptemberre-októberre fejezné be Románia közigazgatási térképének átrajzolását, az RMDSZ pedig egyelőre csak annyit tehet, hogy – felkészülve a legrosszabbra – különböző alternatív megoldásokat keres, kompromisszumokat javasol a hatalomnak.

Dragnea és a PSD-s „bárók” döntenek Az USL-n belül a Szociáldemokrata Párt (PSD) tartja kézben a régiók ügyét. Erre utal az is, hogy Victor Ponta miniszterelnök a párt főtitkárát, Liviu Dragnea kormányfőhelyettest bízta meg az új közigazgatási felosztásról szóló tervezet kidolgozásával, s a munkába bevonták a PSD „helyi báróinak” nevezett megyei tanácselnököket és polgármestereket is.
Dragnea korábban többször ismertette azt az elképzelést, hogy megőriznék a jelenlegi megyéket, amelyek nyolc, közigazgatási jogkörökkel felruházott régióba kerülnének. Az új területi-adminisztratív egységek határai megegyeznének a jelenlegi fejlesztési régiókéval. Az is körvonalazódik, hogy a régiók élén a megyei tanács és tanácselnök mintájára a régiótanács és a régióelnök állna, a jelenlegi fejlesztési ügynökségek pedig a regionális hatóságok technikai apparátusául szolgálnának. A régiós önkormányzati testületet kezdetben a megyei és helyi tanácsosok, a 2016-os helyhatósági választások alkalmával közvetlenül választanák meg. A PSD-s önkormányzati vezetők szerint az ország „régiósításának” célja a valós decentralizáció megteremtése. Így az adott régió maga döntene fejlesztési prioritásairól, és ami a legfontosabb: maga döntene a területén lévő megyékből befolyt adóösszegek nagy részének a sorsáról, illetve átvenné az uniós pályázatokat irányító hatóságokat. A régióelnökök hatásköre még nem tisztázott, ám a megyei tanácsok szövetségének elnöke, Nicuºor Constantinescu szerint hatalmuk nem terjedne ki a megyei önkormányzati vezetőkre. „A megyei tanácselnök nem a régióelnök alárendeltje lesz” – hangsúlyozta korábban a politikus.

Csutak: az USL nem alkuszik Csutak István regionális politikai szakértőnek – az Erdély 2020 operatív program kidolgozójának – „biztos forrásból” származó információi vannak arról, hogy az USL nem lesz hajlandó kompromisszumra sem az RMDSZ-szel, sem más pártokkal, és keresztül fogja vinni a nyolcrégiós elképzelését. „Nincs is más elképzelésük, mint közigazgatásilag befagyasztani a jelenlegi fejlesztési régiókat, mert ennél rosszabbat a magyarokkal nem tehetnek, ennél jobbat pedig nem akarnak” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak. Megismételte azt a korábban többször hangoztatott álláspontját, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók nem felelnek meg földrajzi, történelmi, kulturális, gazdasági-társadalmi uniós kritériumoknak. „Ezért az USL tervezetébe bele van kódolva a következő hét év bukása” – vélekedett.
Csutak ijesztő csacskaságnak nevezte azt az elképzelést, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek legyenek a regionális hatóságok apparátusai. „Ezeket az ügynökségeket családi alapon szervezték” – magyarázta. Azt is butaságnak tartja, hogy az EU-pályázatok irányító hatóságai a régiókhoz kerüljenek. „Ilyen sehol Európában nincs, hogy a régiók tárgyaljanak Brüsszellel. Talán Brüsszel boldogan fogja vállalni a plusz munkát, hogy egy hatóság helyett nyolccal tárgyaljon?” – fogalmazott a szakember.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság már 2006-ban felszólította Romániát: a régiókat alakítsa át, és Románia kötelezettséget vállalt arra, hogy 2014-ig a brüsszeli kérésnek eleget tesz. „Most pedig közigazgatási hatáskört is adnak ezeknek a régióknak, az ország adminisztratív felosztásába pedig az EU nem szólhat bele” – tette hozzá. Csutak szerint a kétharmados többséggel szemben az RMDSZ is csak annyit tehet, hogy menti a menthetőt: alternatívákat, partnereket keres a magyarság számára kevésbé rossz régiós elképzeléshez.

Cseke kezdeményez, Borboly hallgat Az RMDSZ-nek még nem kristályosodott ki a javaslata Románia új közigazgatási felosztásáról, a szövetség saját tervezetének kidolgozására a február végére, március elejére tervezett önkormányzati tanácskozás után kerül sor. Kelemen Hunor szövetségi elnök annyit árult el, hogy 12-13 régióra osztanák az országot. „Romániában a fejlesztési régiók jelenlegi felosztása egy kudarctörténet, és az is marad, ha jogi és adminisztratív hatáskörökkel egészítik ki. Nem lehet az a cél, hogy a megyék között már létező különbségeket, aránytalanságokat erősítjük tovább olyan formában, amelyről tudjuk, hogy nem működőképes. Figyelembe kell vennünk az egyes térségek történelmi, társadalmi és hagyományos összefonódását, ennek megfelelően kell kialakítanunk az új fejlesztési régiókat. Konstruktív hozzáállásra van szükség minden politikai alakulat részéről” – hangsúlyozta egy kolozsvári sajtótájékoztatón a szövetségi elnök.
Az önkormányzati tanácskozásig lázasan folyik a szakmai munka az RMDSZ területi szervezeteinek szellemi műhelyeiben, ám egyelőre csak a Bihar megyei szervezet hozta nyilvánosságra elképzeléseit.
Cseke Attila képviselő egy Nagyvárad központú, Szilágy és Szatmár megyét is magában foglaló adminisztratív régió kialakítását kezdeményezte, és elképzeléseit január 31-én megosztotta a román pártok Bihar megyei vezetőivel is. A tervezet lényege: a bihariak szeretnék elkerülni, hogy egy Kolozsvár központú régióhoz tartozzanak, attól tartva, hogy tovább nő a különbség a két térség ma is jelentős gazdasági fejlettsége között.
Cseke Attila a kezdeményezését a kolozsvári rádiónak adott interjúban azzal indokolta, hogy a fejlesztési régiókat alkotó megyék fejlődését vizsgálva egyértelmű: a „fejlesztési” céljukat nem érték el. „Az északnyugati esetében például, a régióközpont Kolozs megyén kívül, mindegyik lemaradt, pedig az lett volna a régió kialakításának célja, hogy a megyéket felzárkóztassa, fejlettségüket azonos szintre hozza. Ezen kellene munkálkodni, és a közigazgatási régiókat is úgy kellene alakítani, az uniós kritériumok betartásával, hogy fejlődést hozzanak, ne még nagyobb lemaradást okozzanak egyes megyékben” – érvelt a politikus.
Cseke szerint földrajzi, történelmi, kulturális, gazdasági-társadalmi, valamint környezeti európai uniós kritériumok alapján kellett volna meghúzni tizenöt évvel ezelőtt a fejlesztési régiók határait, s a román kormány szinte az összes kritériumot megszegte. „Ha valaki nekem el tudja magyarázni, hogy Beszterce-Naszód megyének mi köze van földrajzilag, gazdaságilag, de akár kulturálisan vagy környezeti szempontból Bihar megyéhez, én szívesen meghallgatom. Ugyanez a helyzet az egyazon fejlesztési régióhoz tartozó Hargita és Fehér megye viszonylatában” – magyarázta. Hangsúlyozta, hogy a kritériumok betartása nem csak magyar érdek. „Ha kilépünk Erdélyből, akkor vajon Vranceának Konstancához mi köze? Eltérőek a földrajzi adottságok: az egyik tengerpart, a másik hegyvidék. Teljesen más a történelmük, a kulturális környezetük, a gazdasági berendezkedésük. Tehát nem csak ebben az erdélyi régióban vannak problémák, hanem egész Románia területén” – fogalmazott a politikus.
Cseke ezért úgy véli, a 2013-ban a kétharmados parlamenti többségű kormány számára a közigazgatási átszervezésnek arról kellene szólnia, hogy merje kiigazítani az elmúlt 15-20 évben hozott téves döntéseket. „Itt az ideje korrigálni azt, amit akkor Románia elrontott: hogy a fejlesztési régiók nem felelnek meg az érvényes uniós jogszabályoknak, amelyek elveket sorolnak fel. Mert ha rossz alapokra építkezünk, olyanokra, amelyek nem felelnek meg az uniós rendszernek, akkor gondban lesz az ország” – jelentette ki Cseke Attila, aki Csutak Istvánhoz hasonlóan úgy vélekedik: a jelenlegi régiók megtartásába „bele van kódolva” a kudarc.
Dolgoznak elképzeléseiken Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szakemberei is. A politikus azonban az RMDSZ önkormányzati tanácskozásáig nem kívánt részleteket elárulni tervezetükről. „Ez nem egy szokványos politikai anyag. Több ember több szempont alapján dolgozik rajta, s több száz oldalas dokumentumnak ígérkezik. Nagyon alaposan próbáljuk megnézni, mi volt a baj a jelenlegi régiókkal” – mondta az Erdélyi Riportnak Borboly. Tájékoztatása szerint a tervezetet az országos önkormányzati tanácskozáson fogják majd a nyilvánosság elé tárni és vitára bocsátani. Lapunk úgy tudja, Borbolyék egyik elképzelése szerint Hargita, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód alkotna közös régiót, ezzel azonban a háromszékiek nem értenek maradéktalanul egyet.

Kovács pozitív diszkriminációban reménykedik Az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter szerint két szempontot kell figyelembe venni a régiók kialakításakor: legyenek kisebbek a régiók, illetve feleljenek meg a helyi igényeknek. „Ne úgy rajzolják meg a határokat, hogy Bukarestben húzzák meg a vonalakat, hanem a régiók azokat a megyéket foglalják magukba, amelyek gazdasági viszonyai, kulturális, történelmi hagyományai összefüggenek” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. Mint mondta, Cseke Attiláék elképzelése megfelel ennek a két alapvetésnek. „A bihariak által javasolt négy megye alkothat egy régiót, ugyanúgy, ahogy Hargita, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód megye egy régióhoz tartozása is megfelelne az elképzeléseinknek” – tette hozzá. A politikus elismerte: mivel az USL nyolc régiót akar és kétharmados többsége van, szinte lehetetlen megvalósítani azokat a javaslatokat, hogy Bihar, Szatmár és Szilágy, illetve Hargita, Kovászna, Maros egy régióba kerüljön. „Éppen ezért a helyiek keresnek olyan megoldásokat, amelyek még mindig sokkal jobbak a mostaninál. Egyik ilyen megoldás Máramaros megye beemelése az egyik, illetve Beszterce-Naszód megye beemelése a másik régióba” – tájékoztatott a főtitkár.
Kovács szerint az RMDSZ felkészült arra az eshetőségre, hogy az USL nyolcrégiós elképzelése érvényesül. Ebben az esetben megvizsgálják, hogy milyen közigazgatási hatásköröket kap a nyolc régió, milyen eljárással választják meg a vezetőségüket, illetve milyen lehetőség lesz arra, hogy normatív módon biztosítsanak képviseletet a döntéshozatalban a kisebbségek számára azokban a régiókban, ahol választások révén nincs lehetőségük képviselethez jutni. „Eddig az tűnik a legmegfelelőbbnek, hogy a polgármesterek, tanácsosok válasszák meg a régiók vezetőségét, nem a polgárok, ez hasznosabb lenne a magyar közösségek szempontjából. Megpróbáljuk elérni, hogy pozitív diszkriminációt alkalmazzanak a kisebbségek számára” – mondta a politikus.