Startvonalon az elnökjelöltek

Tizenketten jelentették be augusztus 2-ig, hogy megpályáznák az államfői tisztséget a november 2-i választáson. Labdába azonban csak ketten rúghatnak: Victor Ponta kormányfő és Klaus Johannis nagyszebeni polgármester. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

A november 2-i romániai államelnök-választás előtt három hónappal kialakult azoknak a jelölteknek a nem hivatalos listája, akik a következő öt évre át szeretnék venni az újabb mandátumra már nem jogosult Traian Bãsescu helyét a Cotroceni-palotában. A névsor már csak azért sem tekinthető hivatalosnak, mert a jelölteknek 200 ezer aláírást kell összegyűjteniük, hogy ténylegesen részt vehessenek a választási küzdelemben, és akadnak köztük olyan politikusok is, akiknek nem biztos, hogy ez sikerülni fog. A lista azért sem végleges, mert a július végén a PNL és a PDL közös kongresszusán létrejött Keresztény-Liberális Szövetség csak augusztus 4-e utánra ígérte jelöltje nevesítését, ám borítékolható, hogy Nagyszeben polgármesterének nevét fogják bejelenteni. Az államelnök-választás hivatalos menetrendje szerint a jelöltlista szeptember 26-án válik véglegessé. Ha az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, november 16-án második fordulót tartanak.

Kampányindító árvizek idején A Szociáldemokrata Párt (PSD) július végén, kampányindítóval felérő ülésen döntött hivatalosan is arról, hogy Victor Ponta pártelnök-kormányfőt indítják az államfőválasztáson. A miniszterelnök a felmérések szerint jelenleg a legesélyesebb arra, hogy Bãsescu utóda legyen a Cotroceni-palotában. Ponta már hetekkel korábban bejelentette, hogy kész megpályázni az elnöki tisztséget, ha ebben pártja is támogatja. A PSD kibővített országos tanácsa mintegy hatezer résztvevő jelenlétében egyhangúlag megszavazta a miniszterelnök jelöltségét.
Ponta nevesítése bejelentésének szépséghibája az volt, hogy a PSD az árvíz sújtotta olténiai térségben, Craiován tartotta kampánynyitó rendezvényét. A gyűlést ugyan nem halasztották el, de Ponta késve érkezett, mert előzőleg felkereste a természeti csapástól szenvedő falvakat. Bejelentette: elnökválasztási kampányát nem párttársai, hanem a bajba jutott emberek és a rajtuk segítő tűzoltók, csendőrök és rohammentők között kezdte meg, akiknek tudniuk kell: olyan állam kialakításán dolgozik, amely sosem hagyja őket magukra.
Ponta választási kampányát az Erős Romániát jelmondattal készítették elő, és a hivatalos bejelentést a Bãsescu leváltásáról rendezett – érvénytelennek bizonyult – népszavazás második évfordulója miatt időzítették július 29-re. A kampányrendezvényen mondott beszédében Ponta azt ígérte, hogy államfőként támogatni fogja az elnöki jogkörök behatárolására vonatkozó alkotmánymódosítást, és olyan elnöke lesz Romániának, aki nem gyűri maga alá az igazságszolgáltatást.
Ponta kijelentette: semmi gondja azzal, ha egy elnökjelölt nem román és nem ortodox vallású. „Azt sem szeretném azonban, hogy valaki a saját hazámban azzal vádoljon vagy hibaként tüntesse fel, hogy román vagyok és ortodox. Így születtem, így fogok meghalni, büszke vagyok erre, és azt hiszem, tiszteletet érdemlek ezért” – jelentette ki a PSD államfőjelöltje. (Ponta egyébként tévedésből vagy szándékosan neoprotestánsnak nevezte vetélytársa evangélikus vallását, ami ellen Nagyszeben evangélikus papja tiltakozó közleményt adott ki, emlékeztetve a felekezet 500 éves múltjára.)

Szász polgármesterből államfő? A miniszterelnök egyértelműen a legesélyesebbnek tartott lehetséges ellenjelöltjére, az evangélikus vallású, szász nemzetiségű Klaus Iohannisra utalt románsága és ortodox vallása emlegetésével. A jobbközép ellenzéki erőket tömörítő Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) lapzártánk után dönt arról, hogy Klaus Iohannis liberális pártelnököt vagy a demokrata-liberális Cãtãlin Predoiu volt igazságügyi minisztert indítja Pontával szemben. Mivel azonban szociológiai felméréseket hívtak segítségül, borítékolni lehet, hogy a nevesített politikus Nagyszeben polgármestere lesz, mert ő az egyetlen ellenzéki jelölt, aki az eddigi összes közvélemény-kutatás szerint akár le is győzheti Pontát.
Az ACL a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Liberális Párt (PDL) fúziójából jött létre. A két párt közös kongresszusán az összeolvadás mellett arról is döntöttek, hogy az új párt a liberálisok nevét viseli majd, de a fúzió a gyakorlatban csak a 2016-os parlamenti választások után valósul meg. Addig a két párt választási szövetséget alkot. Július 27-én egyébként összesen három párt tartott külön-külön, majd közösen kongresszust, ugyanis a Mihai Rãzvan Ungureanu volt miniszterelnök által vezetett Polgári Erő (FC) nevű kispárt beolvadt a PDL-be. Ezt követően a PDL és a PNL elfogadta külön-külön tartott kongresszusán az ACL létrehozásának alapját képező együttműködési megállapodást, valamint a két párt összeolvadásáról szóló statútumot és politikai programot.
Iohannis jelöltsége veszélyben foroghat, mert egy összeférhetetlenségi ügyében pert indított ellene az ügyészség. A per következő tárgyalását szeptemberben tartják, és ha november 2-a előtt a polgármestert elmarasztaló ítélet születik, egyes vélekedések szerint elképzelhető, hogy mégsem indulhat a választáson.

Három volt PNL-s jelölt Az eddigi felmérések szerint Pontán és Johannison kívül egyetlen jelöltnek sincs esélye bejutni az államfőválasztás második fordulójába. Közéjük tartozik a nagy jobboldali összefogásból kimaradt Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltje, Cristian Diaconescu is. A PMP-t Traian Bãsescu védnökségével hozták létre, Diaconescu pedig hosszú évekig az államfő tanácsadója, az államelnöki kancellária vezetője volt. A volt igazságügyi miniszter érdekes pályát járt be: korábban ugyanis a PSD egyik legmarkánsabb politikusa, a párt főpolgármester-jelöltje is volt.
Az idei államelnök-választás érdekessége, hogy a PNL három volt jeles tagja is jelezte indulási szándékát. Egyikük Cãlin-Popescu Tãriceanu korábbi miniszterelnök, a liberálisok egykori elnöke, aki időközben Liberális Reformista Párt néven új politikai alakulatot hozott létre, amely múlt heti kongresszusán formálisan is elnökké választotta. Az új pártba számos eddigi PNL-s törvényhozó állt át az utóbbi hetekben. Tãriceanu jelenleg a szenátus elnöke, a poszthoz pedig a PSD segítségével jutott hozzá, ami a kampányát meglehetősen hiteltelenné teszi majd. Pályázna az államfői székre a PNL volt szenátora, Ioan Ghise is. A politikus Klaus Iohannis elnökké választása után lépett ki a pártból, és ha sikerül összegyűjtenie a 200 ezer aláírást, akkor függetlenként indulna. Ismét felbukkant a színen Viorel Cataramã, a PNL egyik alapítója is. A gazdag üzletember szintén függetlenként indulna, és máris azt ígérte: ha nyer, 500 eurós lesz a minimálbér Romániában.
Nacionalista és demagóg jelöltekben sem lesz hiány. Ismét indulna ugyanis az államfőválasztáson a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke Corneliu Vadim Tudor. Õ egyébként az egyetlen politikus az országban, aki az eddigi összes elnökválasztáson indult. Öt éve a szavazatok 5,5 százalékát szerezte meg. Indul emellett egykori hű bajtársa, ma pedig már ellenlábasa, Gheorghe Funar is. Kolozsvár volt polgármestere jelenleg perben áll Corneliu Vadim Tudorral, aki szerinte bitorolja a PRM elnöki tisztségét. Közölte, ha nem nyeri meg a pert szeptember 26-ig, akkor függetlenként indul.
Az indulók között szerepel még Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki időközben visszalépett a kormánytisztségeiből. A politikus azzal indokolta indulását: egyetlen román párt sem képviseli a romániai magyarság érdekeit, ezért az RMDSZ a választási kampányban fel akarja mutatni, milyen megoldásokat javasol a romániai társadalom egésze számára, és hogyan szeretné ezen belül érvényesíteni a magyar közösség érdekeit.
Függetlenként indulna a választáson Remus Cernea. A Zöld Párt elnökének öt évvel ezelőtt is sikerült összegyűjtenie a 200 ezer támogató aláírást, ám a választáson csak 60 ezer szavazatot kapott. Bejelentette indulási szándékát függetlenként egy temesvári dzsessz-zenész is. A 40 éves Eduard Jak Neumann nyílt levélben kérte a romániaiak támogatását az indulásához. Ugyancsak függetlenként indulna az államelnök-választáson Monica Macovei európai parlamenti képviselő. A Demokrata Liberális Párt politikusa ezt az eddigi indulók között utolsóként, augusztus 5-én este jelentette be.