Ösztönözzük a gazdákat, hogy szövetkezzenek

2014. 08. 06. 21:22

A következő években a romániai növénytermesztők és állattartók olyan kihívások előtt állnak, amely a támogatási rendszerük megváltoztatását is szükségessé teszi – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak NAGY PÉTER TAMÁS. A mezőgazdasági minisztérium RMDSZ-es államtitkárát Cseke Péter Tamás kérdezte.

Tavaly a román GDP-növekedéshez jelentős mértékben hozzájárult a kimondottan jó mezőgazdasági év. Milyenek az idei kilátások az agrárszektorban?

Idén is jó mezőgazdasági év körvonalazódik. Attól eltekintve, hogy a kedvezőtlen időjárás hátráltatja a termékek betakarítását, jó terméshozamra számít a minisztérium. A legfrissebb adataim szerint több szempontból még a tavalyi évnél is jobban állunk. Tavaly például 2,9 tonnás volt a búza termésátlag hektáronként, ez a hozam 2014-ben várhatóan 3,7 tonnás lesz. Az árpa esetében is tíz százalékkal nagyobb a tavalyinál a várható mennyiség. Ezek azonban még nem végleges adatok, mert – mint említettem – a betakarítás még nem ért véget.

2013-ban a növénytermesztés volt a mezőgazdaság erős oldala, az állattenyésztési ágazatban némi csökkenés volt tapasztalható az előző évhez képest. Mi várható idén az állattenyésztési szektorban?

Az már biztos, hogy a szarvasmarha-állomány a tavalyi évhez képest nem csökken, a juhállomány pedig a legfrissebb, júniusi adatok szerint egymillió egyeddel, 11 millióra nő. Ez egy egészen fontos növekedés. Itt mondanám el, hogy a 2015-2020-as pénzügyi ciklusban új gazdatámogatási rendszer lép életbe, amely szintén az állatállomány növekedését szolgálja.

Alacsonyak gabonából a hazai terméshozamok

A mezőgazdasági terméshozamok tekintetében uniós szinten Románia az utolsók közt van – írta a maszol.ro portál. Tavaly az Európai Unió országai közül csak Franciaországban termett több kukorica, mint nálunk, ugyanakkor a hektáronkénti hozamok rangsorában az utolsó helyen áll országunk. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai alapján, miközben Románia 2,58 millió hektáron 11,37 millió tonna kukoricát termelt, addig Franciaország 1,84 millió hektáron több mint 15 millió tonnát. Ez azt jelenti, hogy a hektáronkénti francia hozam mintegy 90 százalékkal volt magasabb, mint Romániában.
A legnagyobb, 11 ezer kg-ot meghaladó hozamot, ami két és félszer több mint a hazai 4.408 kg, két mediterrán állam, Görögország és Spanyolország produkálta. Magyarország a középmezőnyben tanyázik, a hazainál 20 százalékkal nagyobb, 5363 kg-os hozammal. A búzahozam terén Nagy Britannia vezet hektáronkénti 8.211 kg-mal, majd Németország, Franciaország és Dánia következik 7.000 kg-ot meghaladó hozamokkal. A magyar mezőgazdaság a búza tekintetében is nagyobb termelékenységet tud felmutatni (4.623 kg) Romániánál, ahol csak 3.479 kg. az átlaghozam. Tavaly az EU-ban Görögországban volt a legkisebb a hektáronkénti búzatermés, mindössze 2.785 kg.

Mi az új támogatási rendszer lényege az állattenyésztésben?

Egyelőre csak a tervezete készült el, jóvá kell még hagynia az Európai Bizottságnak is. A tervek szerint megmaradnak az eddigi feltételekkel a juh- és sertéstenyésztőknek járó állami támogatások 2020-ig. Ez uniós támogatással egészül ki azon családi gazdálkodások számára, amelyek minőségre törekednek. Jó hír, hogy a szarvasmarha-tenyésztőknek járó állami szubvenciót is ki tudjuk uniós alapokból (az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból) egészíteni. Az történik majd, hogy a gazda megkapja az eddigi egyedi támogatást a költségvetésből, és ezen felül húsz eurót kap minden tonna megtermelt tej után. Ehhez azonban bizonyos feltételeket kell teljesítenie, hogy a támogatásoknak minőségösztönző hatása legyen. Így az állatállományának életkora nem haladhatja meg a nyolc évet, a fejősteheneknek minimum 4500 liter tejet kell termelniük évente, és természetesen valamennyi egyedet törzskönyvezni kell. Természetesen az állami alapokból járó támogatást továbbra is megkapják azok a gazdák is, akik ezeket a feltételeket nem teljesítik. Rájuk amúgy is nehéz év vár jövőre, mert Romániában 2015. március 15-től megszűnnek az uniós tejpiaci korlátozások, felszabadul az úgynevezett tejkvóta. Ez azt jelenti, hogy korlátlanul érkezhet tej az EU-ból az országba, így a hazai gazdáknak nagyobb kihívást fog jelenteni, hogy versenyképesek maradjanak. Olyan támogatási rendszert kell kidolgoznunk számukra, amely ebben az igyekezetükben segíti őket. Erről szólna az új vidékfejlesztési programunk is.

Mit tartalmaz az új vidékfejlesztési program?

A családi típusú gazdálkodást, a gazdák szövetkezését ösztönzi. Nagy kedvezményben részesülnek azok a szövetkezetek, amelyek egy úgynevezett zárt rendszerű mezőgazdasági tevékenységre pályáznak pénzt a minisztériumnál. Konkrétan: 90 százalékos költségtérítésben részesül az a gazdaszövetkezet, amely például vállalja, hogy előállítja, begyűjti, feldolgozza és értékesíti is a tejet. Ugyanez a lehetőség adott például a Küküllő-menti zöldségtermesztő gazdáknak is.

Az erdélyi tejtermelők éppen a napokban panaszkodtak arra, hogy az egyik legnagyobb tejipari cég, a Napolact nem hajlandó begyűjteni tőlük a tejet. Mi történt?

Beszéltem magam is a Napolact vezérigazgatójával erről a problémáról. Azt a választ kaptam, hogy a tejtermelés mintegy 30 százalékkal megnő a nyári hónapokban, és ezt a fölös mennyiséget nincs kapacitásuk átvenni és feldolgozni. Ezért is kell arra ösztönöznünk a gazdákat, hogy függetlenedjenek a nagy cégektől, és a teljes termelési, feldolgozási és értékesítési tevékenységre szövetkezzenek és pályázzanak.

Frissek és kedvezőek a tavalyi agráradatok

Tavaly a mezőgazdasági ágazat termelése 24,5 százalékkal növekedett az előző évhez képest – derül ki a statisztikai hivatal júliusban nyilvánosságra hozott adataiból. Növénytermesztésben 38,8 százalékos, mezőgazdasági szolgáltatások terén 32,4 százalékos növekedést jegyeztek, állattenyésztésben viszont 0,3 százalékos esés volt. A mezőgazdasági termelés értéke tavaly meghaladta a 78 milliárd lejt, ennek több mint kétharmadát a növénytermesztés adta.

A növénytermesztés terén mi a helyzet? Változik-e a támogatási rendszer?

Igen. Az állattenyésztőkhöz hasonlóan a növénytermesztők továbbra is megkapják az eddigi állami támogatásokat. Ezen felül kapnak európai uniós támogatásokat is, feltételekkel. A fő kritérium a termesztett növény genetikai minősége lesz. Ezek a támogatások majd évről évre növekednek 2020-ig.

Mit tart a romániai mezőgazdaság legnagyobb problémájának?

Egyértelműen a termelés felaprózottságát. A növénytermesztők kis földterületeken (négy-ötmillió gazda tízmillió hektáron), az állattenyésztők kis létszámú állatállománnyal dolgoznak. Ez nem teszi lehetővé a korszerű gazdálkodást. Ezért is ösztönözzük különböző támogatásokkal arra a gazdákat, hogy szövetkezzenek. Mint említettem, az új vidékfejlesztési programban is nagy hangsúlyt fektetünk a mezőgazdasági társulásokra, családi gazdálkodásokra.

Idén a mezőgazdasági minisztérium egyik leghangzatosabb intézkedése a TVA 24-ről 9 százalékra történő csökkentése volt a pékáruk esetében. Bevált ez az intézkedés?

Az eddigi eredmények pozitívak. Várjuk a pontos statisztikai adatokat, hogy képet tudjunk alkotni az intézkedés gazdasági hatásairól.

Szóba került korábban a TVA-csökkentés a húsipari termékek esetében is. Ennek mennyi a realitása?

Mindenképpen ki szeretnénk terjeszteni a TVA-csökkentést a húsárukra is, mert a malomipar mellett a húsiparban a legelterjedtebb az adóelkerülés, a feketegazdaság. Annyit tudok most, hogy ez nem az idén fog bekövetkezni. És azt is tudom, hogy ezt az intézkedést az EU szabályzata nem tiltja.

A növénytermesztő gazdák visszatérő problémája, hogy nincs hol tárolniuk a termékenyeiket. Ezért ezeket olcsón eladják a nagybani felvásárlóknak, akik exportálják, majd Románia drágán importálja, már feldolgozott formában. Ez valós probléma?

Igen, és próbálunk segíteni is rajtuk, szintén az új vidékfejlesztési programunkkal, amely a tárolási lehetőségek bővítésére is nagy hangsúlyt fektet. Elsősorban a gabona és a zöldségfélék tárolása jelent problémát. Szomorú jelenség az, hogy a gazdák közvetlenül a mezőről adják el terményeiket a nagy begyűjtőknek. Ez azért is történik így, mert egyedül egy gazdának nincs anyagi lehetősége gabona- és zöldségraktárakat építeni. Ha azonban többen összefognak, akkor már pályázhatnak pénzt erre. Egy korszerű raktárnak számtalan előnye van. Ilyenkor nyáron, különösen, ha bő a termés, telített a piac, zuhannak az árak. Éppen a napokban találkoztam egy háromszéki zöldségtermesztővel, aki büszkén újságolta: hűtőberendezéssel ellátott raktára van, így akár télen is tudja értékesíteni terményeit, jó árban. Ha most adná el a zöldségeit, alig kapna valamit érte.

Hamarosan megválasztják az EU-biztosokat, akik elvileg nem az országukat, hanem az Unió érdekeit képviselik a brüsszeli testületben. Ám jót tenne-e a román mezőgazdaságnak, ha a román Dacian Cioloº maradna az agrárbiztos?

Dacian Cioloº román mezőgazdasági miniszter volt, nyilván ismeri a hazai agrárium helyzetét. Emellett brüsszeli csapatában nagyon sok romániai szakember dolgozik. Ezekkel a szakemberekkel mi, a mezőgazdasági minisztériumban eddig is nagyon jól kommunikáltunk. Így már csak azért is előnyös lenne számunkra Cioloº újraválasztása, mert továbbra is könnyebben megtalálnánk a közös nyelvet Brüsszellel.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!