Román sztrádavalóság: lassan és drágán

Rossz hír: nem épül meg az észak-erdélyi autópálya Brassó és Marosvásárhely közötti szakasza, legfeljebb négysávosra szélesítik a jelenlegi országutat, a jó hír viszont az, hogy jövőre már Marosvásárhelytől Gyaluig autópályán lehet közlekedni. Cseke Péter Tamás a kormány sztrádaépítési terveit vizsgálta meg.

Mérsékelten ambíciózus autópálya-építési programmal vág neki a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusnak az immár RMDSZ-es részvételű kormány. Az infrastrukturális beruházások – Európai Bizottság számára készülő – úgynevezett mesterterve (masterplan) szerint 2020-ra 993 kilométer hosszúságú lesz a romániai sztrádahálózat.

Az Országos Közúti és Autópálya-társaság (CNADNR) legutóbbi adatai szerint jelenleg az ország használatban lévő autópálya-hálózata 646 kilométer, ebből 242 kilométert az elmúlt két évben adtak át.

A Ponta-kormány tavaly hat – összesen 247 kilométer – szakasz megépítésére írt ki versenytárgyalást, a tervek szerint idén ugyancsak hat projektre – 375 kilométer sztráda kivitelezésére – hirdetnek licitet. A CNADNR tervei szerint az idén 93,1 kilométer sztráda készül el 2,8 milliárd lejből, jövőre 194,8 kilométer, 3,96 milliárd lejből.

Beszáll az Unió A jó hír az, hogy miután a kormány szerződést bontott az amerikai Bechtel vállalattal, a Nagyvárad–Marosvásárhely–Brassó útvonalon haladó észak-erdélyi autópálya finanszírozásába az Európai Unió is beszáll. Eddig a sztrádának mindössze az Aranyosgyéres–Kolozsvár közötti, 52,5 kilométeres szakasza készült el, és uniós források nélkül a román költségvetés nem tudta volna finanszírozni az építkezést. Az RMDSZ kezdeményezésére a kormány újra prioritásai közé emelte az észak-erdélyi autópálya kivitelezési munkálatait. Ennek megfelelően az Aranyosgyéres–Marosvásárhely közötti szakasz megépítésére 315 millió eurót különítettek el európai uniós pénzekből. A közbeszerzési eljárások májusban kezdődnek, a CNADNR tervei szerint 2015 végére be is fejezik ezt a megközelítőleg 50 kilométeres szakaszt. Ez azt jelentené, hogy Marosvásárhelytől Gyaluig autópályán lehet majd közlekedni – közölte korábban Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
Emellett a CNADNR idei költségvetéséből 256,5 millió lejt fordítanak a Berettyószéplak–Bors közötti – félig már elkészült – sztráda befejezésére. A munkálatokra hamarosan versenytárgyalást írnak ki. Borbély tájékoztatása szerint összességében az észak-erdélyi autópálya több éves költségvetése 2016-ig eléri az 1,14 milliárd lejt: jövőre 379,9 millió lejt, míg 2016-ban 510 millió lejt különítenek el erre az autópályára.

Csak gyorsforgalmi A rossz hír az, hogy nem épül meg az észak-erdélyi autópálya Brassó és Marosvásárhely közé tervezett szakasza, legfeljebb négysávosra szélesítik a jelenlegi országutat. Ezt néhány héttel az RMDSZ kormányra kerülése után közölte Dan ªova szállításügyi miniszter.

A tárcavezető szerint a forgalom nem indokolja, hogy Marosvásárhelytől Brassó felé (vagyis a Székelyföld közvetlen közelében) folytassák az autópályát,

arra viszont lát esélyt, hogy uniós forrásokat irányítsanak a meglévő út kiszélesítésére és elválasztó korláttal való felszerelésére. A kormányfő által decemberben ismertetett autópálya-stratégiából kiderült, hogy a Székelyföldet érintő másik autópálya, a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő, a Gyergyói-medencét átszelő sztráda megépítésére sem lesz pénz a következő öt évben. Ez utóbbi székelyföldi autópálya esetében is elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, de ªova túlzásnak nevezte a 9 milliárd eurós előirányzott költséget, és bejelentette: hamarosan újabb tanulmányt rendel.
Az RMDSZ elnöke szerint nincs miért aggódni amiatt, hogy a szállításügyi miniszter gyorsforgalmi úttá karcsúsította az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közé tervezett szakaszát. Egy interjúban Kelemen Hunor azt mondta: az a fontos, hogy a sztráda ügye végre kimozdult a holtpontról, így Aranyosgyéres és Marosvásárhely között még az idén elkezdik a földterületek kisajátítását. „Ami a folytatást illeti Brassó irányában, az a lényeg, hogy a nyomvonal nem módosult. Az már költségvetési kérdés, hogy egyből autópályaként épül majd meg, vagy előbb gyorsforgalmi út lesz belőle, amit utólag fognak szélesíteni” – mondta a szövetségi elnök.

A Brassó-Comarnic a kemény dió A legnagyobb fejtörést az A3-as autópálya részét képező Brassó és Comarnic közötti szakasz megépítése okozza a kormánynak, mert a Kárpátokon vezet majd át, összekötve Erdélyt Dél-Romániával. Ezt a 60 km-es szakaszt rendkívül drágán, kilométerenként 28 millió euróért építi meg a kivitelezési licitet tavaly elnyerő, olasz, osztrák és görög cégek (Vinci, Aktor és Strabag) alkotta, Vistrada konzorcium. A Kárpátokat átszelő sztráda hossza 53 kilométer lesz, ehhez hozzáépítenek 7 kilométernyi bekötőutat Brassó központjáig, három alul- és felüljárót – Barcarozsnyón, Predeálon és Sinaián –, három pár alagutat, 19 viaduktot és 15 hidat. A beruházás összértéke 1,8 milliárd euró, ez tartalmazza a tervezési és adminisztratív költségeket is.
A kivitelezésről szóló memorandumot januárban írták alá. Az eredeti megállapodás szerint az autópálya építését április végén kezdték volna, és 2017-ig kellene befejezni. Victor Ponta korábban még arról is beszélt, hogy reményei szerint a munkálatokat minden bizonnyal már 2016 végéig sikerül véglegesíteni. A tervek szerint a sztráda használatáért általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 5,7 lejt kell majd fizetniük a sofőröknek, a díj 2,8 lej lenne a szakasz részleges igénybevételéért.
A Brassó és Comarnic közötti autópálya az első Romániában, amelyet koncesszió révén valósítanak meg. Az állam – az építési időt is beleszámítva – 29 évre adja koncesszióba a szakaszt a Vistradának, a kormánynak pedig 2017-ig egyetlen lejt, illetve eurót sem kell fizetnie a kivitelezésért. A beruházást teljes mértékben kereskedelmi bankok nyújtotta finanszírozásból valósítják meg. Az összeget így a konzorcium veszi fel hitelként, a kormány pedig 2017-től kezdődően havi részletek formájában törleszt 26 évig.
Victor Ponta kormányfő januárban még április 20-ra ígérte a szerződés aláírását a kivitelezővel. Abban reménykedett, hogy a hitelező kereskedelmi bankokkal néhány hét alatt sikerül megegyezniük, amint az Európai Bizottság és a nemzetközi pénzintézetek rábólintanak a projektre. Ez nem így történt, a rábólintás késett. Dan ªova márciusban – immár szállításügyi miniszterként – a szerződés aláírásának dátumaként már június végét jelölte meg. Victor Ponta a múlt hét végén erősítette meg, hogy ez az időpont tartható, mert a Világbank, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) és az Európai Befektetési Bank közösen finanszírozza a munkálatokat. A román sajtó azonban ezt megkérdőjelezi. A Gândul napilap április végén idézte a Nemzetközi Valutaalap Romániáról szóló jelentését, amely szerint megkérdőjelezhető a sztrádaszakasz megépítésére kiírt tavaly decemberi licit szabályossága, így nem szavatolt a finanszírozás sem. A portálnak a felsorolt bankok egyike sem erősítette meg, hogy meghitelezi a munkálatokat.

Drágán és pazarolva épülnek Mindeddig a Gyalu–Aranyosgyéres sztrádaszakasz bizonyult a legdrágábbnak a CNADNR adatai szerint: egy kilométer megépítése átlagban 23 millió euróba került. A legolcsóbban a Temesvár–Arad autópálya készült el, egy kilométer megépítésére mindössze 3,5 millió eurót költöttek. A hatalmas árkülönbségeket a CNADNR az eltérő domborzattal magyarázta. Ám a romániai összegek nagyon magasak, ha a régióban épülő autópályák költségeivel hasonlítjuk össze. Így a bulgáriai Stara Zagora–Karnobat közötti szakasz 2,2 millió euróból készült el a kilométerenként, a Szeged és Makó közötti 32 kilométeres autópálya 6,6 millió euróból.
Emellett egy számvevőszéki jelentés megállapította, hogy mértéktelen pazarlás zajlott közpénzekből tavaly a CNADNR-nél. A dokumentum szerint a társaság sorra kötötte az előnytelen szerződéseket magáncégekkel. Így például 70 millió lejes kárt okozott az államnak a francia Colas-val kötött szerződése a Cernavodã–Medgidia szakasz megépítéséről. Emellett a társaság indokolatlanul költött el 625 ezer lejt e munkálatok előkészítésére. Fényt derült arra is, hogy a CNADNR-nél 2013-ban 33 ezer lej prémiumot és 184 ezer lej túlóradíjat osztottak szét az után is, hogy a társaság már felélte a személyzeti költségekre előirányzott keretet.