Régiók: etnikai helyett szakmai érvek

Etnikai helyett szakmai síkra terelné a Románia régiósításáról szóló hazai közvitát az RMDSZ. A szövetség három regionális önkormányzati tanácsának kolozsvári ülésén számadatokkal bizonyították be, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók életképtelenek, közigazgatási jogkörökkel történő felruházásuk teljes csődöt jelentene. Cseke Péter Tamás és Kustán Magyari Attila összeállítása.

A jelenlegi fejlesztési régiók életképtelenek, közigazgatási jogkörökkel történő felruházásuk teljes csődöt jelentene; tévhit, hogy a fejlesztési régióknak közigazgatási hatásköröket kell adni, mert ezt kéri az Európa Unió; kulcskérdés, hogy a román pártok megszabaduljanak magyarfóbiájuktól, és az etnikaitól szakmai síkra terelődjön a Románia közigazgatási felosztásáról szóló vita – ezek voltak a fő üzenetei az RMDSZ három regionális önkormányzati tanácsa március elsejei együttes ülésének, melyen bemutatták a szövetség gazdasági-fejlesztési régiók átszervezésével kapcsolatos dokumentációját.

Végső döntés április végén „Szándékosan nem beszéltünk és valószínűleg a következő tanácskozásunkon sem fogunk beszélni arról, hogy konkrétan hogyan képzeljük el a régiók összetételét. Azt gondoljuk, hogy a legnagyobb hiba az lenne, ha a szakmai tanácskozásokat megelőzné az elképzelésünk bejelentése” – mondta a rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség által két évvel ezelőtt kidolgozott 16 régiós rendszert – amelyben a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros megye közös régiót alkot – jó kiindulási pontnak tekintik, de emellett más alternatívákat is előkészítenek. Hozzátette, az RMDSZ különböző testületeinek április végéig kellene kialakítaniuk a végleges álláspontjukat régióátszervezés kérdésében.
Kelemen szerint a kolozsvári tanácskozáson az RMDSZ-nek sikerült bebizonyítania, hogy jelenleg a szétfejlődés a jellemző minden egyes régión belül és a különböző régiók között is. „Érveket keresünk azért, hogy ezt a vitát próbáljuk kivenni abból az áldatlan állapotból, amikor sokan azt próbálják megfogalmazni, hogy mindennek az oka a székelyek, a magyarok” – jegyezte meg. Az RMDSZ elnöke elmondta: olyan elemzésekkel fordulnak a román civil társadalom, a közvélemény-formálók és a román pártok felé, amelyekkel bebizonyítják, hogy a fejlesztési régiók átalakításra szorulnak és fölösleges felruházni ezeket közigazgatási hatáskörökkel. „Abban bízunk, hogy ha partnereket tudunk találni, akkor észérveink annyira felerősödnek, hogy legalább a rossz döntéseket meg tudjuk akadályozni” – jelentette ki.
Politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor arról beszélt: az RMDSZ ellenzéki szereplőként ma nincs olyan helyzetben, hogy a fontos döntések előkészítésében, meghozatalában részt vegyen, a napi ügyintézésen túl pedig, hosszú távon is olyan fontos témák léteznek, amelyek több évtizedre meghatározzák az ország sorsát. A politikus szerint az alkotmánymódosítás, a régióátszervezés, a választási törvény újragondolása túlmutat a napi ügyeken, ezekről pedig az RMDSZ-nek úgy kell érdemben beszélnie, hogy egy hetven százalékos kormánykoalíció vezeti az országot, és némelyek arra törekszenek, hogy az RMDSZ-t elszigeteljék a román politikától. Kelemen szerint az erdélyi magyarság számára eddig megteremtett keretek megőrzése, az RMDSZ nélkül meghozott döntések befolyásolása a cél, ezért a következő hónapokban olyan alternatívákat kell az asztalra tenniük, amelyek szakmaiak, érvekre épülnek, és a tudatlanságból vagy szándékosan bedobott tévhiteket oszlatják el.
A kolozsvári tanácskozáson ismertetett dokumentumot korábban szűk körben, önkormányzati tanácsok vezetőivel és területi elnökökkel együtt vitatták meg, a találkozón pedig az RMDSZ önkormányzati képviselői és polgármesterei elé tárták. A szakmai anyagokból az derült ki, hogy Románia kárát látta annak, ahogy 1998-ban kialakították az ország fejlesztési régióit, és ezt hangsúlyoztak a tanácskozáson felszólaló politikusok és szakértők is. A rendezvényen Csutak István szakértő és Borbély László politikai alelnök tartott előadást a jelenleg érvényes régiófelosztás nyomán kialakult helyzetről. Elmondták, a nyolc fejlesztési régió nem szolgálta a területek kohézióját.

A jelenlegi régiók életképtelenek Csutak István regionális politikai szakértő arról beszélt: nem igaz, hogy az Európai Unió közigazgatási régiókat vár el a tagállamoktól, nem igaz, hogy ha ezek a régiók létrejönnek, közvetlenül tudnak Brüsszellel tárgyalni. Emlékeztetett: 2011 óta ismert az a rendelettervezet, amely „a román nemzetállam” törvénykezését is felülírja, és amely a 2014-2020 közötti EU-s támogatáspolitikát határozza meg. A tervezet értelmében közös stratégiai keretet hoznak létre az Európai Bizottságnál, ehhez minden tagállam csatlakozik, a különböző ágazatokat és régiókat lefedő operatív programokat tartalmazó partneri szerződéssel. A szakértő elmagyarázta, 2003 óta létezik egy olyan uniós rendelet, amely szerint a kialakítandó fejlesztési régiókat földrajzi, társadalmi, gazdasági és történelmi, kulturális, környezeti körülmények alapján rajzolhatják ki.
A romániai csatlakozás pillanatában született egy „nem titkos, de soha nyilvánosságra nem hozott” dokumentum, amelyben a régiók ideiglenesként szerepeltek, azzal a feltétellel, hogy 2013-ig fennmaradnak, az újraalakításkor pedig tiszteletben tartják a fennebb említett rendeletet.
Csutak a régiók közti gazdasági különbségek növekedését és életképtelenségét Teleorman megyével illusztrálta, amely a déli régión belül mintegy felét kapja annak a fejlesztési pénznek, amit a jobb szinten álló Arges vagy Dâmbovita megye, összehasonlította viszont Kolozs és Máramaros megyéket is, hiszen 1995 és 2011 között megduplázódott a kettejük között tátongó szakadék.

Számok, trendek Borbély László politikai alelnök 2007-ben útjára indult Regionális Operatív Programot idézte fel, amelynek azt kellett volna eredményeznie, hogy az egymástól távolodó régiók közeledjenek egymáshoz, vagy legalábbis ne növekedjenek a különbségek, ez azonban nem így történt. „Habár az RMDSZ erős, és képviseli a magyar közösséget, ellenzékben kell dolgoznia egy közel hetven százalékos többséggel szemben, így azt kell elérnie, hogy felmutathasson olyan szakmaiságot, amelyet Románia a jövőben figyelembe vesz” – fogalmazott a politikus. Borbély elmondta, az RMDSZ az egyetlen olyan politikai alakulat, amely a nyolcrégiós elképzeléssel szemben alternatívát mutatott fel, és amely tavaly októberben az európai uniós pénzekért felelős miniszter asztalára letette a következő hat évre szóló prioritásokat ismertető Erdély 2020 című anyagot. „Azóta persze se kép, se hang” – tette hozzá, ezért szerinte meg kell kérni a kormányt, hogy érdembeli tárgyalásokat indítsanak a témáról, mert a legnagyobb uniós összegeket így lehet majd lehívni.
Borbély számadatokkal, az elmúlt tíz-tizenöt év trendjei bemutatásával illusztrálta többek között azt, hogy Romániának nincs esélye a lengyelektől vagy magyaroktól mért lemaradás leküzdésére, ráadásul, amíg Bukarest látványosan fejlődik, addig az ország többi része távolodik az EU 27 átlagától. Brassó és Szeben megye húzóereje következtében a Közép-régió három évtized alatt eléri az említett átlagot, viszont Észak-Keletnek kétszer ennyi időre is szüksége lesz erre, hiszen az országos számokhoz hasonlítva is rontott az elmúlt évek során.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács és az Országos Önkormányzati Tanács elnöke kifejtette, a szakma közreműködésével, sok szempontból vizsgálták meg a régiók kérdését a kibocsátott dokumentumban, és azért nevezték el 1-es verziónak, mert a közeljövőben zajló vitákra nyitottak. Jól megalapozott, érvekkel alátámasztott munkát tesznek közzé, amelyre a román felek is nyitottak lehetnek idővel, Borboly meglátásai szerint erre már akadnak is példák.
„Rá kell jönnie mindenkinek ebben az országban, hogy ez nem magyar kérdés – mondta. – A legnagyobb hibának tartom azt, hogy a költségvetést elfogadták egy hét alatt, az uniós jelentés a schengeni nem-fogadásról átment, mindez pedig a székely zászló cirkusszal eltakarva. Az ország valamivel több mint 18 millió lakosából mintegy négymillió az, amelyik jól jár, a gyorsabban fejlődő megyékben, erre a tényre pedig választ kell adnia a mostani kétharmados hatalomnak”.

Székelyföld a tét A dokumentum bemutatását követően a meghívottak kértek szót. Cseke Attila parlamenti képviselő, a közigazgatási bizottság alelnöke az RMDSZ elmúlt években felvállalt szerepéről beszélt, emlékeztetve arra, hogy a regionális átalakítás első szakasza a decentralizációról szólt. Kifejtette, ahhoz, hogy decentralizáljanak, nincs szükség alkotmánymódosításra sem, csak a szükséges keretet kell megteremteni – egészségügyi miniszterként tapasztalta, hogy a kórházak esetén ez a folyamat öt hónap alatt zajlott le. Az RMDSZ azt kéri, hogy a megyei önkormányzatokhoz kerüljön át minden átadható jogosítvány, a majdani alkotmánymódosításkor pedig kialakíthatók a régiók, ez a két folyamat azonban nem történhet párhuzamosan, hiszen a megyék és a régiók között vita alakulhat ki.
A nyolcrégiós felosztás egyrészt túlságosan nagy egységekből áll, másrészt bizonyított, hogy az emberekre erőszakolt megoldások nem működőképesek – vélekedett László Attila szenátor, Kolozsvár volt alpolgármestere. Szerinte a jelenlegi elképzelés óriási csapdát rejt magában, egy újabb adminisztrációs szint megjelenésével nem kellene egy másiknak megszűnnie, nevezetesen a megyei tanácsoknak. „Az érdekünk az, hogy a kialakítandó régiók gazdasági-fejlesztési jogosítványokkal rendelkezzenek, ám adminisztrációs kérdésekbe ne szólhassanak bele: tanulmányok igazolják, hogy egy szolgálható, adminisztrálható térség működése a mért távolságokon múlik, míg a jelenleg felvázolt régiók nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak” – fogalmazott László.
Ebben az országban akkor lesznek működő régiók, amikor a szabad társulás fog az együttműködés alapjául szolgálni – mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki a Bihar megyei parlamenti pártok közti megállapodást tartja a régiósítás mintájának. Leszögezte, jogi alap 2006 óta létezik arra, hogy az önkormányzatok hatásköröket vegyenek át az államtól, a probléma tehát nem a jogi keret hiánya, hanem a politikai akaraté. Ebben az esetben azonban nem kell hinni Bukarestnek, a régiók nem a kormánytól, hanem a megyéktől vesznek el majd hatásköröket. Ami a demokrata-liberálisoknak nem sikerült három évvel ezelőtt, mert az RMDSZ megakadályozta a törekvéseiket, mondta, azt az USL három lépésben éri el: létrehozzák a közigazgatási régiókat, elveszik a megyék hatásköreit, majd el is számolják azokat.
Rámutatott arra is, hogy a pénzügyminisztériumtól megszerzett befizetett összegek alapján az országos átlag fölött tizenhárom megye van, amelyből tíz erdélyi, ugyanakkor tisztán látszik, hogy Székelyföld jól teljesít: Maros megye a kilencedik helyen szerepel, Hargita a tizenegyediken, Kovászna pedig a tizenharmadikon úgy, hogy az altalajkincsekből származó jövedelmek nincsenek ideszámolva. Talán furcsa lesz, amit mond, fogalmazott, de a székelyföldiek a kisebbségben élőktől várják most a szolidaritást, hiszen a régiósítás most a székelyekről szól: ezért hallani a zászlóról, az anyanyelvhasználatról, mert a valós tétek a tömbben élőket érintik.