Forró március Erdélyben?

Hivatalosan nem vesz részt a versenypártok által március 10-re meghirdetett marosvásárhelyi autonómiatüntetésen az RMDSZ, ennek ellenére több székelyföldi politikusa még a demonstráció megszervezésében is segédkezik. A demonstráció politikai kontextusát Cseke Péter Tamás foglalta össze.

Rendkívül mozgalmasnak ígérkezik március a román-magyar kapcsolatok alakulásának szempontjából: a hónap első hetében Martonyi János magyar külügyminiszter Bukarestbe látogatott enyhíteni a székelyzászló-botrány keltette diplomáciai feszültségeket, majd Victor Ponta kormányfő utazik Budapestre találkozni az MSZP elnökével; következnek a román nacionalista indulatokat rendszerint felkorbácsoló március 15-i erdélyi ünnepségek, majd a fekete márciusra történő megemlékezések.
Mindeközben elkezdi márciusban munkáját a parlamenti alkotmányozó bizottság és az ország közigazgatási átszervezésével megbízott politikai és szakmai testület. Az RMDSZ március elsején tartotta meg az első szakmai tanácskozását a régiós elképzeléseiről (lásd írásunkat), amelynek az volt a fő üzenete: mellőzni kell az etnikai érveket a közigazgatási átszervezésről szóló romániai közvitában.
Ebben a kontextusban tartanak március 10-én a Székelyföldnek autonómiát követelő demonstrációt Marosvásárhelyen, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezésében. És ebben a kontextusban jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa február 23-i ülésén, hogy az RMDSZ nem vesz részt az autonómiatüntetésen.

Markó érve: egy a zászló Kelemen Hunor bejelentését Markó Béla szenátor előlegezte meg az SZKT ülésén. A volt szövetségi elnök azzal érvelt, a magyar szabadság napja – március 15. – a székelyeké is, és a székelyeknek is a legfontosabb a piros-fehér-zöld zászló. Kifejtette, az RMDSZ sokéves küzdelme áll amögött, hogy 1997 óta a román államfők és miniszterelnökök is köszöntik a magyar közösséget március 15-én, és hogy 2002 óta az erdélyi magyarok szabadon használhatják ünnepeiken a piros-fehér-zöld lobogót. Hozzátette, nem akarja szembeállítani ezt egy regionális közösség fontos jelképével – a székely zászlóval –, de fontosabb üzenetnek tartja, hogy „egy a zászló”. Ezért azt javasolja, az RMDSZ ne vegyen részt a megmozduláson. Markó felszólalása után Kelemen Hunor közölte: ezt az álláspontot támogatták az RMDSZ szűkebb vezető testületei is. „Az RMDSZ nem lesz az SZNT, vagy az EMNP utánfutója. Ezt a tüntetést nem mi szervezzük, ezért nem veszünk részt” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, egy ilyen megmozdulás nem segíti, hanem rontja Székelyföld autonómiájának esélyeit.
Több székelyföldi politikus nem tekintette magára nézve érvényesnek a szövetségi elnök bejelentését. Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke az SZKT-ülés után két nappal sajtótájékoztatón jelentette be: jómaga is, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, és több más háromszéki RMDSZ-es elöljáró is elmegy a marosvásárhelyi megmozdulásra, és a szervezésbe is besegítenek, noha nem értenek egyet azzal, hogy a demonstrációt megpróbálja az EMNP kisajátítani. Tamás Sándor azzal érvelt, hogy a távolmaradásról nem született testületi határozat az SZKT ülésén.
A háromszékiek bejelentése után Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke Sepsiszentgyörgyre utazott, ahol zárt ajtók mögötti tanácskozáson vett részt a régió RMDSZ-vezetőivel, polgármesterekkel. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Tamás Sándorék hozzáállásáról csak annyit mondott: „semmi gond nincs azzal”, ha a háromszéki politikusok magánemberként részt vesznek az autonómiatüntetésen.

Antal hajthatatlan, Borboly felmér Az Erdélyi Riportnak nyilatkozva Antal Árpád megismételte Tamás Sándor érveit: az SZKT-n nem született döntés arról, hogy az RMDSZ ne tüntessen Marosvásárhelyen. „Ez csak egy vélemény volt. Mi elmegyünk Marosvásárhelyre, de ez nem jelenti azt, hogy összevesztünk az RMDSZ-ben emiatt. Én úgy gondolom, ott kell lennem, ezért ott leszek. Aki úgy gondolja, hogy nem megy el a tüntetésre, az nem megy el, én nem fogom minősíteni a döntését” – jelentette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere. Felvetésünkre, hogy Borbély László szerint a háromszéki RMDSZ-vezetők magánemberként vesznek részt az autonómiatüntetésen, Antal kijelentette, nem tud március 10-én sem elvonatkoztatni attól, hogy ő a háromszéki megyeszékhely polgármestere. „A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke, polgármester vagyok, és ha elmegyek tüntetni, nyilván nem fogják azt mondani rólam: ott van Antal Árpád, aki most éppen nem polgármester, nem RMDSZ-elnök” – magyarázta a politikus.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök lapzártánkig még nem döntötte el, hogy a háromszéki RMDSZ-es politikusok példáját követve elmenjen-e a március 10-i autonómiatüntetésre. Az Erdélyi Riportnak elmondta, nyolcezer Hargita megyei emberrel áll napi kapcsolatban az internetes közösségi oldalakon, s tőlük kér majd tanácsot ebben az ügyben. „Ha a Hargita megyei emberek azt mondják, vegyek részt a tüntetésen, akkor elmegyek Marosvásárhelyre” – jelentette ki.

Nyílt levelekből nem lesz autonómia A tüntetés szervezői, az MPP és az EMNP azonnal árulással vádolták meg az RMDSZ-t. Az MPP elnöke, Biró Zsolt egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az erdélyi magyarságnak még nem sikerült megszabadulnia a „markóizmustól”. Szerinte az elmúlt két évtizedet jellemző „apró lépések politikája”, valamint a „merjünk kicsik lenni” mentalitás még továbbél. Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor a sajtónak szétküldött állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy az RMDSZ nem csupán megtagadta a székely zászlót, hanem a demokratikus tüntetés létjogosultságát is kétségbe vonta, és a „kis lépések politikája” nevében „ismét visszavonulót fújt”".
A versenypártok bírálataira Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára reagált, aki emlékeztette Toróékat arra a politikai kontextusra is, amelyben a marosvásárhelyi autonómiatüntetést szervezik. Állásfoglalásában Toróéknak azt üzente: nyílt levelek sorozatából nem lesz autonómia, amelynek kivívásához a román pártokat kell meggyőzni. A politikus leszögezte: a szövetség zászlóvivője az erős székelyföldi identitás kialakításának, hiszen az elmúlt időszakban számos olyan kezdeményezése volt, amelyek a székely közösség megerősítését célozták. Szerinte ez a munka elengedhetetlen az autonómia eléréséhez, s ehhez „hosszú és akadályokkal teli” út vezet. Emlékeztetett, ezekben hetekben az RMDSZ székelyföldi polgármestereinek nagy részét éppen azért zaklatják a hatóságok, mert kitűzték a piros-fehér-zöld lobogót, illetve a székely zászlót. Kovács szerint Toró nem képes felismerni, hogy az autonómiáért folyó harcban, a nemzeti szimbólumok használatának kérdéskörében a román alkotmány módosításakor, vagy az új gazdasági fejlesztési régiók kialakításánál a román pártokkal áll szemben a magyarság, így „őket (a román pártokat) kell meggyőznünk igazunkról”.