Pártváltás kormányzati segédlettel

Szembement az RMDSZ a nagyobbik kormánypárttal az önkormányzati tisztségviselők ideiglenesen pártváltását lehetővé tevő sürgősségi rendelet ügyben. A Cseke Péter Tamás által kérdezett politikusok szerint cinikus a PSD eljárása, amely azonban nem érinti a szövetséget.

Alaposan átrajzolhatja a közelgő államfőválasztás előtt a politikai erőviszonyokat a helyhatóságokban az a múlt héten elfogadott sürgősségi rendelet, amellyel a kormány lehetővé tette a választott önkormányzati tisztségviselők számára, hogy mandátumuk elvesztése nélkül kilépjenek pártjukból. A Ponta-kabinet a jogszabállyal 45 napra ideiglenesen hatályon kívül helyezi azt a törvényes előírást, amely szerint elveszíti mandátumát az a polgármester vagy megyei tanácselnök, aki kilép abból a pártból, amelynek jelöltjeként mandátumot szerzett. A jelenlegi törvény szerint a települési vagy megyei önkormányzati testületek tagjai (helyi és megyei tanácsosok) akkor is elveszítik mandátumukat, ha nem önszántukból távoznak pártjukból, hanem kizárják őket. Ám a 45 nap alatt az önkormányzati tisztségviselők büntetlenül pártot válthatnak.

A „politikai migráció” elõtt utat nyitó rendelet éles vitát váltott ki. A szociáldemokraták (PSD) szerint csak így lehet a patthelyzetbe jutott önkormányzatokat ismét működésképessé tenni, az ellenzék viszont azt állítja: a vezető kormánypárt zsarolással próbálja saját táborába kényszeríteni a polgármestereket, akiknek meghatározó szerepük lehet az emberek mozgósításában a novemberi államfőválasztáson. Victor Ponta miniszterelnök a kormányülés elején kijelentette: a rendelet „igazságot tesz”, hiszen 2012-ben a választottak túlnyomó többsége az akkori Szociálliberális Szövetség (USL) jelöltjeként szerzett mandátumot, most pedig sokan egy másik pártszövetségben találták magukat. Ponta arra utalt, hogy a liberálisok nemrég szembefordultak a PSD-vel, és a jobbközéppel összefogva megalakították a Keresztény-Liberális Szövetséget (ACL). Ezáltal az önkormányzatok jelentős részében a kormánypártok helyi szinten ellenzékbe kerültek. Becslések szerint a mintegy 3200 önkormányzat 30 százalékában állt elõ ilyen helyzet az USL felbomlása után.

Az RMDSZ nem támogatja A rendeletet Kelemen Hunor közlése szerint (lásd keretes írásunkat) a kormányon lévő RMDSZ sem támogatja. Kereskényi Gábor Szatmár megyei képviselő még a szövetségi elnök állásfoglalása előtt sajtótájékoztatón bírálta a jogszabályt. „Ez a rendelet egy piti ügyeskedés, ám minket nem érint. Legalábbis olyan értelemben nem, hogy nem is fognak csőstül hozzánk jönni önkormányzati tisztségviselők, de távozni sem fognak az RMDSZ-től” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak.

Magyarázata szerint egy normális polgári demokráciában egy ilyen lépés azért megengedhetetlen, mert a bizalom, amivel a választó felruházza a jelöltet, a személy mellett az általa képviselt ideológiának, doktrínának is szól. „Gyakorlatilag ezzel a rendelettel a kormány törvényerőre emelte az árulást” – fogalmazott Kereskényi. Emlékeztetett arra, hogy a román politikában általános jelenség volt a „migráció”, ezért jó megoldásnak nevezte, hogy a választott önkormányzati tisztségviselők jogállásáról szóló törvény ezt korlátozta. A politikus úgy tudja, a PSD máris ígérgetni kezdett az ellenzéki polgármestereknek, megyei tanácselnököknek, tanácsosoknak. „Fejlesztési pénzeket helyeznek kilátásba egy-egy településnek, ha az önkormányzati vezetőik átállnak. Sokan már polgármester-jelöltnek is látják magukat a következő helyhatósági választásokon. Így próbálják meg őket elcsábítani” – magyarázta.

A rendelet Kereskényi Gábor (fotó) szerint a Szatmár megyei RMDSZ-t olyan értelemben közvetlenül is érinti, hogy a PSD a jogszabállyal akarja megtartani a 2012-ben létrejött „RMDSZ-ellenes status quót”. Emlékeztetett arra, hogy a szatmárnémeti városi tanács 23 tagjából 12 az időközben felbomlott USL színeiben jutott mandátumhoz. A 12 tanácsosból heten szociáldemokraták (PSD), öten liberálisok (PNL). „Így az RMDSZ-nek nagyon jól jött volna, ha a PNL ellenzékbe kerül, mert akkor átrajzolódhatott volna a többség a városi tanácsban. Ez nem történt meg, és a kormányrendelet miatt nem is fog megtörténni”– jelentette ki. Hozzátette, hasonló a helyzet a Szatmár megyei önkormányzatban, illetve több olyan erdélyi településen, ahol a román pártok korábban összefogtak az RMDSZ legyőzésére.

Kereskényi megerősítette: az RMDSZ a parlamentben leszavazza majd a rendeletet. Elismerte azonban, ha netán a parlament elutasítaná a jogszabályt, a hatását már nem lehet érvényteleníteni. Ha ugyanis tömegesen elkezdenek pártot váltani az önkormányzati tisztségviselők, nem lehet őket visszatuszkolni abba a politikai alakulatba, amelynek színeiben mandátumhoz jutottak.

„Rendkívül cinikus eljárás” Ilyés Gyula (fotó)  önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettes – Szatmárnémeti volt polgármestere – nem számít arra, hogy tanácsosok, polgármesterek állnak majd át az RMDSZ-hez, vagy pedig távoznának a szövetségből, élve a jogszabály adta lehetőséggel. Arra a kérdésünkre, miszerint nem fordulhat-e elő, hogy a Magyar Polgári Pártból vagy az Erdélyi Magyar Nemzeti Pártból átállnak hozzájuk politikusok, elsősorban Székelyföldön, óvatos igennel válaszolt. „Nem mondom, hogy nem állhat elő ilyen helyzet, mert volt már rá precedens. Vannak olyan MPP-s vagy EMNP-s tanácsosok, polgármesterek, akik már régen megváltoztatták a hozzáállásukat, és mára már együttműködnek az RMDSZ-szel. Többen már el is felejtették, hogy milyen színekben jutottak mandátumhoz, s egy csapatban dolgoznak velünk. Ez azért is történik így, mert sokan annak idején csak dacból, sértődöttségből indultak az RMDSZ ellen, nem ideológiai megfontolásból” – magyarázta.

Arra a felvetésünkre, hogy Kereskényi Gábor szerint az RMDSZ-ellenes önkormányzati politikai többségek törvényesítése révén a rendelet mégis csak érintheti a szövetséget, Ilyés kijelentette: nem ért egyet a szatmári képviselővel. „Önkormányzatokért felelős vezetőként én ezt másként látom. Nem csak Szatmáron, hanem Erdélyben a kisebb településektől a nagyobbakig kialakultak RMDSZ-ellenes koalíciók, annak ellenére, hogy korábban szinte mindegyik román párttal együttműködtünk. De ez nem politikai pártállás kérdése. Ugyanaz a gondolkodású csapat marad ezekben az önkormányzatokban a sürgősségi rendelet életbe lépése után is. Ez a jogszabály az RMDSZ-szel szemben kialakult helyi koalíciókon nem módosít. A román tanácsosok pártállásuktól függetlenül az RMDSZ döntései ellen fognak szavazni a továbbiakban is” – magyarázta.

A politikus szerint a rendeletet kettős szándékkal kezdeményezte a PSD. Az egyik szándék a liberálisok egy részét arra sarkallni, hogy az ellenzéki sorokból átálljanak a kormányközeli, Tãriceanu-féle pártba. „Érdekes lesz megnézni, mennyire osztja majd meg a Klaus Iohannis vezette, ellenzékben lévő liberálisokat ez a rendelet” – jegyezte meg.

Ilyés szerint a PSD másik szándéka a jelenleg ellenzékben lévő polgármesterek átcsábítása volt, a közelgő államfőválasztás miatt. A főtitkárhelyettes elmondta, tudomása szerint az ígérgetések már elkezdődtek a nagyobbik kormánypárt részéről. Így például Liviu Dragnea fejlesztési miniszter a sürgősségi rendelet elfogadása előtti napokban több erdélyi megyében járt, és hatalmas összegű fejlesztési pénzekről szóló szerződéseket írt alá a megyei önkormányzati vezetőkkel. Ezeket a pénzeket a későbbiekben a kisebb önkormányzatok kapják meg. „És nyilván csak akkor kapják meg, ha vezetőik lojálisak a hatalomhoz. Dragneáék egész évben alig adtak fejlesztési pénzt a megyéknek, hanem megvárták a sürgősségi rendelet momentumát. Most, az államelnök-választás előtt lebegtetik a nagy összegeket az önkormányzati vezetők előtt” – fogalmazott a főtitkárhelyettes.

Dragneáéknak ezt az eljárását Ilyés rendkívül cinikusnak nevezte. Emlékeztetett arra, hogy a kisebb településeken a politikai közhangulat sok esetben a polgármester pártállásán múlik. „Nem mindegy, hogy egy községben kinek a támogatására buzdítja a helybélieket a település vezetője. Kampányban a polgármestereknek nagy befolyásuk van. Ezt saját tapasztalatból is mondom” – tette hozzá.