Pályára lépett a gyűlölet

Jelenséggé vált a magyarellenesség a romániai sportrendezvényeken – állítja az RMDSZ. A szövetség által létrehozott Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálat már tucatnyi esetet jelentett a román hatóságoknak és a nemzetközi sportszövetségeknek. A panaszokról Markó Attila képviselő és Kovács Péter főtitkár számolt be Cseke Péter Tamásnak.

Bőven adott munkát a román hatóságoknak az RMDSZ által idén létrehozott Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálat: az elmúlt hónapokban egymást követték a magyarellenes szurkolói, sőt sportolói megnyilvánulások a hazai sportrendezvényeken. Az esetek egy részét a nemzetközi sportszövetségeknek is jelentették, Markó Attila képviselő pedig felkérte az ifjúsági és sportminisztert, Nicolae Bãnicioiut, vizsgálja ki és fékezze meg a jelenséget.Markó Attila, a jogvédelmi szolgálat háromszéki vezetője ugyanis fenntartja: jelenségről van szó. Az Erdélyi Riportnak elmondta, azért fordult a tárcavezetőhöz, mert aggasztónak tartja a sport világában az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes hangulatot. Mint mondta, a labdarúgásban három alkalommal, a női kosárlabda kupa elődöntőjén, a jégkorong bajnoksági döntőn, illetve a kézilabdában történteket – melyekről kivétel nélkül panaszt tett a jogvédelmi szolgálat – veszélyes jelenség kezdeteként lehet értelmezni.

Zászlóégetéstől meztaposásig A labdarúgásban három esetet jelentett a jogvédelmi szolgálat. Március 18-án magyar zászlót égettek a Bukaresti Rapid szurkolói a kolozsvári stadionban a döntetlennel végződő CFR–Rapid bajnoki mérkőzés alatt. A zászlóégető szurkolót a csendőrök azonosították, a Román Labdarúgó Szövetség (FRF) nyílt levélben kért elnézést a történtekét, a Hivatásos Labdarúgó Liga (LPF) pedig megbüntette a bukaresti klubot. A második incidens a román labdarúgó válogatott március 26-i, amszterdami mérkőzésén történt, amelyen román szurkolók egy csoportja diszkriminatív feliratot függesztett ki. „Egy rongyégetésért letartóztatni akarjátok, miközben éveken keresztül mosolyogva tűrtétek az RMDSZ állampolitikaként hangoztatott etnikai terrorizmusát” – volt olvasható a kolozsvári zászlóégetésre utaló banneren. Emiatt a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) is vizsgálatot indított, és nem kizárt, hogy a budapesti magyar-román vb-selejtezőhöz hasonlóan Bukarestben is zárt kapuk mögött rendezzék meg a román-magyar találkozót (lásd keretes írásunkat). A labdarúgáshoz kapcsolódó harmadik magyarellenes megnyilvánulás a szatmárnémeti Olimpia FC egyik játékosához fűződik. Dinu Gavrilescu egy Facebook-bejegyzésében azt írta: lágerbe küldené és elgázosítaná a magyarokat.
A kosárlabdában megnyilvánuló magyarellenességért nem szurkolókat vagy sportolókat, hanem szervezőket terhel felelősség. A Gyulafehérváron játszó Sepsi SIC csapat szurkolóját kivezették a városi sportcsarnokból, mert székely zászló lengetett a lelátón. Az eset azért volt kirívó, mert a teremben több zászlót is lobogtattak a szurkolók – köztük az amerikait is.
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó incidens a kézilabdához fűződik. Az Oltchim Râmnicu Vâlcea–Győri ETO női Bajnokok Ligája április 5-i elődöntő előtt a Pro Sport napilap képes beharangozót közölt, melyben volt élsportolókat szólaltattak meg a mérkőzéssel kapcsolatban. Elisabeta Lipa olimpiai bajnok evezős arra buzdítja az Oltchim-játékosokat, hogy „Győzzetek, akár Anita mezének széttépése árán is”. A cikkhez fotósorozat is készült, amelyben olyan volt nemzetközi szintű sportolók mint Ionela Tîrlea, Constantina Diþã, a már idézett Lipã szerepel, Görbicz Anita mezét tartva, sőt Nicoleta Grasu rá is lép a földre terített mezre. Miután a jogvédelmi szolgálat jelentette az esetet, a Pro Sport elnézést kért a cikkért.
Markó Attila választ is kapott levelére a sportminisztertől. Nicolae Bãnicioiu azt írta az RMDSZ-es képviselőnek: elszigetelt eseteknek tartja a sporteseményeken a magyarellenes megnyilvánulásokat, de úgy véli, meg kell vizsgálni ezeket. „Markó Attila levelére az a válaszom, hogy az ifjúsági és sportminisztérium határozottan elítél nemzetiségtől függetlenül minden olyan cselekedetet, amely a sportolók és a szurkolók fizikai és szellemi épségét veszélyezteti” – fogalmazott a miniszter. Bãnicioiu közölte, hogy a minisztérium aktívan részt vesz a sportban történő erőszak elleni küzdelemben. „Meggyőződésem, hogy a Markó úr által jelzett esetek elszigeteltek, és nem általános jelenségről van szó. Ennek ellenére bármely, a sportban történő erőszakos és diszkriminatív esetet azonnal és figyelmesen ki kell vizsgálniuk az illetékes szerveknek. A sportban csak a tisztességes játék elve nyilvánulhat meg” – szögezte le a tárcavezető.
Markó Attila az Erdélyi Riportnak elmondta, elégedett is, meg nem is a válasszal. „Elégedett vagyok atekintetbenben, hogy felfigyelt erre a jelenségre és problémára. Kivizsgálást rendelt el, és megígérte, hogy utánanéz az eseteknek” – magyarázta. A politikus viszont a miniszternek azzal a véleményével nem ért egyet, hogy elszigetelt esetekről van szó. „Szerintem ez már jelenség” – szögezte le.

Nem csak a sport gerjeszt indulatokat Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára is fenntartja, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem jelenségről van szó. Az Erdélyi Riportnak elmondta, létrehozása óta a Mikó Imre jogvédelmi szolgálathoz mintegy húsz panasz érkezett, amelyek többsége sportrendezvényeken megnyilvánuló magyarellenességről szól. „Voltak más panaszok is. Több kolozsvári jelezte például a szolgálatnak, amikor a főterén megtaposták a magyar trikolóros koszorút” – magyarázta. Hozzátette, volt olyan eset is, amikor a jogvédelmi szolgálat nem lakossági panasz nyomán, hanem „hivatalból” fordult az illetékesekhez.
Kovács elmondta, a szolgálathoz beérkező panaszokat a főtitkárságon összesítik, s ezek nyomán a főtitkár aláírásával fogalmazzák meg a beadványokat az illetékes hatóságokhoz. Az RMDSZ jogászainak mérlegelése alapján dől el, hogy az adott ügy melyik hatósághoz tartozik, illetve bűncselekménynek számít-e. Például a kolozsvári CFR-stadionban történt zászlóégetés ügyében ügyészségi feljelentés született. A leggyakrabban felkeresett hatóságok és szervezetek a vádhatóság mellett az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), az Országos Audiovizuális Tanács, valamint egyes sportágak szövetségei voltak.
Kovács tapasztalatai szerint az ügyészség és a CNCD reagál a leglassabban, a sportágak szövetségei és a CNA pedig a leggyorsabban a jelzett panaszokra. Így az RMDSZ a jogvédelmi szolgálat létrejötte előtt, már tavaly nyáron bepanaszolta Lia Olguþa Vasilescut, Craiova polgármesterét magyarellenes kijelentései miatt, és a CNCD csak a napokban döntött arról, hogy a legenyhébb szankcióban, figyelmeztetésben részesítse az elöljárót. A CNA ellenben jóval gyorsabban tárgyalta az RMDSZ által feljelentett Radu Banciu televíziós műsorvezető ügyét, aki a magyarok ellen uszított az egyik adásában. „A CNA a feljelentés után alig egy héttel napirendjére vette az ügyet, igaz, végül számunka kedvezőtlen döntést hozott: nem bírságolták meg a műsorvezetőt” – magyarázta a politikus.
A sportszövetségek is gyorsan reagáltak a jogvédő szolgálat által jelzett esetekre. A FRF a kolozsvári zászlóégetés után alig néhány nappal bocsánatkérő levelet fogalmazott meg, s a Hivatásos Labdarúgó Ligájához kapcsolódik az első szankció is. A LPF által első körben kiszabott büntetés 30 ezer lejes pénzbírság és egy zárt kapus mérkőzés volt. A Rapid fellebbezése nyomán eltörölték a büntetés zártkapus mérkőzésre vonatkozó részét, a pénzbírság azonban maradt. Ezt Kovács Péter azzal magyarázza, hogy a szövetségek első fokon általában súlyos szankciókat szoktak hozni, amit fellebbezés után enyhíteni szoktak.

Zártkapus lesz az őszi román-magyar meccs? A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) fegyelmi vizsgálatot indított a román szurkolók amszterdami magyarellenes megnyilvánulása miatt – jelentette be Mircea Sandu, a román futballszövetség (FRF) elnöke. A FIFA a román szövetség álláspontját kérte azzal kapcsolatban, hogy a Hollandia-Románia vb-selejtezőn a vendégszurkolók magyarellenes transzparenst feszítettek ki a nézőtéren. „Elküldtük az álláspontunkat, és reméljük, nem büntetnek meg bennünket. Normális körülmények között nem rendelhetnek el zártkapus mérkőzést, mert nem volt rasszista megnyilvánulás. A mérkőzés megfigyelői nem láttak semmit” – magyarázta a helyzetet Mircea Sandu. A FRF vezetője azt is bejelentette, hogy a magyar, illetve a török szurkolók 2500-2500 jegyet kapnak a román válogatott elleni, szeptember 6-i és 9-i bukaresti mérkőzésekre.