Nem mind biztos, aki jelölt

A regionális fejlesztésért felelős posztra pályázik az új összetételű Európai Bizottságban Románia jelöltje, szeptember 10-e körül tudjuk meg, hogy milyen eredménnyel. Corina Creþu többek között az EP-által követelt női kvóta miatt vehette át Dacian Cioloº helyét a brüsszeli testületben. Cseke Péter Tamás írása.

Bánhatja Románia, hogy az új Európai Bizottság kialakításának folyamata egybeesik a november 2-i államelnök-választás előkampányával. A román biztosjelölt személye belpolitikai marakodások tárgya lett, miután kiderült, hogy a korábban politikai konszenzussal támogatott Dacian Cioloº jelenlegi agrárbiztos helyett a kormány „tartalékjelöltje”, Corina Creþu szociáldemokrata EP-képviselő lesz a tagja az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének. Bukarest a nagy súlyú, regionális fejlesztésért felelős biztosi posztot kérte a jelöltjének, esélyeit azonban rontja, hogy Bukarestben folyamatosan támadások érik (lásd interjúnkat Winkler Gyula EP-képviselővel).

Ponta előreszaladt A szocdem miniszterelnök és Traian Bãsescu szinte semmiben nem értenek egyet. Ám korábbi nyilatkozataik szerint legalább abban konszenzus mutatkozott, hogy Románia továbbra is a mezőgazdasági „tárcát” szeretné megtartani a Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottságban, amelyre – az államfőhöz közel állónak tartott – Dacian Cioloº jelenlegi EU-biztost jelölik. Ám épp a testület összeállításának folyamatát elindító augusztus 31-i EU-csúcs környékén derült ki, hogy Victor Ponta kormányfő már egy hónapja hivatalos levélben megnevezte Románia tartalék-jelöltjét Corina Creþu személyében, arra az esetre, ha az EB-elnök nem Bukarestnek szánja a mezőgazdaságért felelős biztosi posztot. Bãsescu azóta is azt állítja, hogy maga is Brüsszelből értesült a „pótjelöltről”. Tény, az EU-csúcs után az államfő nem tartotta meg az értekezleten elhangzottakról beszámoló szokásos sajtótájékoztatóját, és egyszer sem bírálta nyilvánosan Creþu jelölését.
A szociáldemokrata EP-képviselőt hevesen támadták az ellenzéki pártok. A Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) vezetői azt állítják, Creþut törvénytelenül jelölte uniós biztosnak a kormány. Erre levélben figyelmeztették az Európai Bizottság elnökét. Az ACL társelnökei, Vasile Blaga és Klaus Iohannis azt kifogásolják, hogy a kormány nem tartotta be a 2013/373-as törvény előírásait, amely szerint a parlamentnek meg kell hallgatnia a jelöltet, mielőtt a javaslat eljut Brüsszelbe. Az ellenzéki vezetők emlékeztettek arra, hogy a szenátus európai ügyekért felelős szakbizottságának elnöke, Anca Boagiu már júniusban felszólította a kormányt és a parlamentet, hogy kezdjék el a jelölt meghallgatásának procedúráját, ám választ nem kapott. Emlékeztettek arra is, hogy a törvényszegésért börtönbüntetés jár.
Victor Ponta napokig kész tényként tálalta és kormánya hatalmas sikerének könyvelte el, hogy Corina Creþu megkapja a Bukarest által kért regionális fejlesztésért felelős – többek között az uniós alapok fölött is rendelkező – posztot a Juncker-bizottságban. Azonban az ellenzék levelével összefüggésben vagy sem, de Brüsszelből kiszivárgott: Creþu a sokkal kisebb súlyú, humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztosi posztot kapja meg. Ponta a rossz hírt az ellenzék „ármánykodásával” magyarázta. Junckernek küldött levelük miatt Blagát és Iohannist hazaárulóknak nevezte, ám azt nem cáfolta, hogy kormánya törvényt szegett Creþu jelölésekor. Azt is állította, hogy az ellenzék levele Traian Bãsescu sugallatára született, és az államfő telefonon próbálta meg lebeszélni Junckert arról, hogy a szociáldemokrata jelölt nagy súlyú posztot kapjon. Bãsescu ezt cáfolta, Ponta pedig állítását nem tudta bizonyítani. Tény, csak szeptember 10-e körül tudjuk meg, végül milyen feladatokat bíz Creþura az Európai Bizottság elnöke. Mindenesetre brüsszeli források szerint rontotta a román jelölt esélyeit egy erősebb pozíció megszerzésére az, hogy a kormányfő kész tényként tálalta a regionális fejlesztési poszt elnyerését. Rajta kívül ugyanis egyetlen tagállam vezetője nem jelentette be, hogy országának milyen tisztség jutott. A szokásjog szerint a bejelentés a bizottsági elnök reszortja.

Miért Corina Creþu a nyerő? A kormány nem véletlenül erősítette tárgyalási pozícióját női pótjelölttel: az Európai Parlament egyik legfőbb követelése már júliusban az volt, hogy a hölgyek száma az új Európai Bizottságban legalább annyi legyen, mint a leköszönő testületben. A kvóta betartását Juncker is támogatta, és szeptember elején jelezte, gondban van, amiért kevés a női jelölt, hiányuk miatt veszélybe kerülhet a bizottság parlamenti támogatottsága. Brüsszeli források szerint a belga politikusnak éppen azért esett a választása Dacian Cioloº helyett Corina Creþura, mert a román jelölttel megvan a kilenc nő a várhatóan november 1-jén hivatalba lépő testületben. Románián kívül Olaszország, Bulgária, Svédország, Belgium, Dánia, Lengyelország, Csehország és Szlovénia jelölt hölgyet a testületbe. Közülük az olasz Federica Mogherini az egyetlen, akiről pontosan lehet tudni, hogy mi lesz a feladata, miután az Európai Tanács kinevezte az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjévé, aki a bizottság alelnöke is egyben.
Creþu mellett – pontosabban Cioloº ellen – szólt az is, hogy a jelenlegi agrárbiztos a brüsszeli szokásjog szerint nem őrizheti meg tárcáját az új összetételű Európai Bizottságban. Brüsszelben a szokásjog ugyanis az, ha egy biztos tagja marad a következő ciklusban is a testületnek, akkor nem bízzák rá ugyanazt a hatáskört. Cioloºra azért nem bízott Juncker más feladatot, mert profilja egyoldalú, gyakorlatilag csak a mezőgazdasághoz ért.
A kormány ugyanakkor Creþu jelölésekor tudhatta azt is, hogy Junckernek a politikai egyensúly megteremtésére is törekednie a testület összeállításakor, ez ugyanis szintén feltétele a parlamenti támogatásnak. A Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának alelnöki tisztségét is betöltő román jelölt az EP egyik alelnöke is, a bizottsági elnöknek pedig szüksége volt további szociáldemokrata színezetű biztosokra.

Csillag és szerelem Lehet, hogy Dacian Cioloº szakmai profilja túlságosan egyoldalú, ám Corina Creþuról elmondható: semmihez sem ért igazán. A 47 éves politikus nyolc évig Ion Iliescu államfő szóvivője és sajtótanácsosa volt, 2007 óta EP-képviselő. Közgazdász végzettsége van, de a szakmájában 1992-ben dolgozott utoljára a balázsfalvi szerszámgépgyárban.
A magyarok számára a neve akkor vált ismertté, amikor a Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását kezdeményezők élére állt. Januárban felhívást intézett Traian Bãsescuhoz, hogy ne halogassa tovább a döntést ebben az ügyben. A kitüntetés visszavonása ugyanis az államfő feladata. Tőkés László tavaly júliusban Tusnádfürdőn azt kérte, Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében. Ezt követően kezdeményezték a romániai rendszerváltás elindításában játszott szerepéért 2009-ben neki ítélt Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatának a visszavonását.
Corina Creþu híre tavaly a nemzetközi sajtóba is eljutott, méghozzá pikáns formában. Augusztusban egy hacker feltörte Colin Powell volt amerikai hadseregfőparancsnok és külügyminiszter levelezését, köztük azokat a maileket is, amelyeket a román hölgytől kapott, aki a szövegek alapján „halálosan” szerelmes volt Powellbe. A sajtó szerint érzelmei Bush elnök 2005-ös romániai látogatásakor kaptak lángra, miután megismerkedtek. Creþu több levelet is küldött Powellnek. Olyat is, amelyhez csatolta egy fürdőruhás fotóját, és egy olyat is, amelyen egy kádban fürdik. Az idén 77 éves amerikai politikus azt nyilatkozta, a levelekre nem válaszolt, és nem volt viszonya a román politikusnővel.