Negyedszer került kormányra az RMDSZ

A múlt héten megalakult harmadik Ponta-kabinet két miniszteri tisztsége révén az RMDSZ megalakítása óta negyedszer vállalt szerepet a bukaresti kormányban. Ezt Kelemen Hunorék ezúttal is feltételekhez kötötték. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

Két miniszterrel, tizennégy államtitkárral, hét prefektussal, öt alprefektussal vesz részt az RMDSZ a múlt héten hivatalába lépett harmadik Ponta-kabinetben, amelynek programjába bekerültek Kelemen Hunorék kormányzati szerepvállalásának feltételei is. Bár az új kormánynak a bizalmi szavazáskor hatvan százalékos támogatottsága volt a parlamentben, nem lesz könnyű dolga. Az államfő és a hozzá közel álló pártok alkotmányossági kifogásokra akarták – sikertelenül – megakadályozni a hivatalba lépését, lapzártánk után pedig már egy bizalmatlansági indítvánnyal is kellett szembesülnie. Ráadásul az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával ismét feléledt a nacionalista retorika a román politikában.

Kelemen és Korodi a kormányban Victor Ponta miniszterelnök huszonhat tagú kabinet hivatalba lépéséhez kapta meg a parlament támogatását. Ebben 4 miniszterelnök-helyettes, 17 miniszter, és nyolc tárca nélküli miniszter foglal helyet. A miniszterelnök-helyettesek egyben miniszterek is, valamennyien egy-egy tárcát is irányítanak. Az RMDSZ-t Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesként és kulturális miniszterként, Korodi Attila pedig környezetvédelmi miniszterként képviseli a kormányban.
Kelemen még a beiktatása előtt a sajtónak elmondta: a kulturális programoknak és az épített örökség védelmének finanszírozását bővítené a kulturális tárca élén. A politikus két év kihagyás után tér vissza a tárca élére, amelyet 2010 és 2012 között két és fél évig vezetett. Kifejtette: a távozása óta eltelt időszakban a minisztériumban harmadára csökkent a műemlékvédelemre fordított finanszírozás, ezért elsősorban erre és a szintén elhanyagolt kulturális programokra szeretne forrásokat szerezni a félévi költségvetés-kiegészítésnél.
Korodi Attila már harmadszor tölti be a környezetvédelmi miniszteri tisztséget. Beiktatása előtt arról beszélt: nem tekinti prioritásnak a verespataki aranybánya-beruházást. Emlékeztetett, hogy tavaly a Szenátus elutasította a beruházást elősegítő törvénytervezetet, és ha ez várhatóan végleges döntéssé válik, akkor a verespataki beruházást vizsgáló parlamenti különbizottság javaslata értelmében a környezetvédelmi minisztériumnak el kell végeznie néhány kutatást. „Van egy megelőlegezett döntés, amit ha véglegesítenek, további kutatásokat kell végeznie a minisztériumnak” – mondta a Korodi Attila.

Két ifjú hölgy volt a meglepetés A Szociáldemokrata Párt (PSD) két kisebb koalíciós partnere, a Konzervatív Párt ( PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) egy-egy miniszterelnök-helyettesi és két-két miniszteri posztot kapott a kormányban. Daniel Constantin, a PC elnöke a miniszterelnök-helyettesi tisztség mellett a mezőgazdasági szaktárcát, Gabriel Oprea, az UNPR elnöke miniszterelnök-helyettesként a belügyi tárcát is vezeti.
A kormány gerincét azok a szociáldemokrata miniszterek alkotják, akik tagjai voltak a liberálisok részvételével alakított korábbi, második Ponta-kabinetnek. Így Titus Corlãþean külügyminiszter, Mircea Duºa védelmi, Remus Pricopie oktatási, Robert Cazanciuc igazságügyi, Eugen Teodorovici az európai pénzek minisztere és Liviu Dragnea regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter marad. Ez utóbbi a PSD részéről a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti. Szintén az előző kormányból hivatalában marad Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter.
A liberálisok ellenzékbe vonulásával megüresedett tárcák többségét szintén a szociáldemokraták vették át: Dan ªova a szállításügyi, Nicolae Bãnicoiu az egészségügyi, Ioana Petrescut a pénzügyi, Rovana Plumb a munkaügyi, Constantin Niþã pedig a gazdasági minisztériumot. Az új kormánytagok között szerepel többek között Szabó Gabriella volt román sportcsillag. A híres atléta az ifjúsági és sportminisztérium élére került.
A román média számára elsősorban Ioana Petrescu és Szabó Gabriella kinevezése jelentett meglepetést. Előbbi elsősorban életkora miatt, az új pénzügyminiszter ugyanis mindössze 34 éves. Ioana Petrescu korábban Victor Ponta államtanácsosa volt. A Harvard Egyetemen doktorált, gazdasági és matematikai tanfolyamon vett részt a Wellesley kollégiumban, ahol 2003-ban summa cum lauda kitüntetéssel végzett. Meghallgatása előtt a parlamentben kifejtette, célja az adózókat egyformán kezelő jogszabály kidolgozása.
Szabó Gabriella kinevezése is váratlanul érte a közvéleményt. A magát félig magyarnak valló besztercei sportoló 2006-2013 között a Román Atlétikai Szövetség alelnökeként tevékenykedett, 2011 óta tagja az Európai Atlétikai Egyesület végrehajtó bizottságának. 2007-ben beválasztották a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) nőbizottságába. A bukaresti testnevelési egyetemen doktorált, 2013 februárja óta a most elődjének számító Nicolae Bãnicioiu tanácsadójaként dolgozott. A többszörös olimpiai és világbajnok 1999-ben a világ legjobb atlétájának kijáró kitüntetést kapta meg.

Két magyar prefektus Azt is tudni lehet, hogy az RMDSZ kormányra lépése eredményeként magyar prefektusa lesz Brassó és Maros megyének. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester e tisztségek elosztásának hátteréről a sajtónak elárulta: a székelyföldi RMDSZ-es politikusok lemondtak arról, hogy Hargita és Kovászna megyének magyar kormánymegbízottja legyen, Maros megye javára. Maros megyének ugyanis a rendszerváltás óta nem volt magyar prefektusa. Ezt a tisztséget azért is volt könnyű megszerezni, mert a jelenlegi román kormánymegbízott, Corneliu Grosu a napokban nyugdíjba vonul.
Kovács Péter főtitkár tájékoztatása szerint az RMDSZ azokban a megyékben kért alprefektusi tisztségeket, ahol meghatározó a magyar közösség aránya. A politikus három partiumi megyét, (Bihar, Szatmár és Szilágy), valamint a székelyföldi megyéket említette, ahol nem sikerül prefektusi tisztséget szerezni. Kovács Péter hangsúlyozta, csakis erdélyi megyékről tárgyal az RMDSZ. Ezt azért tartotta fontosnak, mert a korábbi kormányok idején előfordult, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon kívüli régiókban is adtak prefektusi tisztséget. Azt is elmondta, hogy az RMDSZ illetékes megyei szervezetei tesznek javaslatot a prefektusok és alprefektusok személyére vonatkozóan. A kormány megyei képviselői a miniszterelnök kinevezésével kerülnek a tisztségbe.
Csupán az Erdélyi Riport lapzártája után derült ki, hogy milyen minisztériumokban kap államtitkári tisztségeket az RMDSZ. Az már bizonyos: Király András jelenlegi oktatási államtitkár és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát államtitkári rangban vezető Laczikó Enikő megőrzi tisztégét. Mindezek mellett az RMDSZ különböző kormányügynökségek és hatóságok vezetői posztját is megkaphatja, elsősorban azokat, amelyeket korábban liberálisok töltöttek be.

Államfői, ellenzéki össztűz Az új Ponta-kabinet a legelső, múlt csütörtöki ülését a programja elfogadásával kezdte. Ez szinte teljes egészében a 2012-ben elfogadott kormányprogramból ihletődött, csupán néhány azóta megvalósult célkitűzést és a korábban kormányzó pártszövetség (USL) nevét kellett törölni a dokumentumból. Emellett az új program az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltételeit rögzítő pártközi egyezség legfontosabb előírásait is átvette (lásd keretes írásunkat).
A program elfogadása Victor Ponta és Traian Bãsescu államfő megállapodásának része volt: az elnök azzal a feltétellel nevezte ki az új minisztereket, hogy Ponta a parlament előtt vállal felelősséget az RMDSZ-szel kötött megállapodás nyomán kialakított programjáért. A miniszterelnök lapzártánk után, kedden járult a parlament elé, hogy felelőséget vállaljon az új kabinet programjáért. A program automatikusan megkapja a törvényhozás jóváhagyását, ha a honatyák nem buktatják meg a kormányt. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) máris jelezte, bizalmatlansági indítvány terjeszt be a kormányzati felelősségvállalás megakadályozására.
A PDL előzőleg az alkotmánybíróságon megtámadta a kormányátalakításról szóló parlamenti határozatot. Az ellenzéki párt ugyanis – akárcsak az államfő – alkotmányellenesnek tartotta, hogy Victor Ponta nem kért parlamenti megerősítést az új kormány programjára, amely szerintük megváltozott azáltal, hogy a miniszterelnök politikai megállapodást kötött az RMDSZ-szel. Traian Bãsescu is azzal érvelt: az új kormánykoalíció nem folytathatja a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot. Rámutatott: a választásokon a Szociálliberális Szövetség (USL) kapott bizalmat, amelyből a liberálisok kiléptek. Úgy vélekedett: amennyiben Ponta az RMDSZ-szel akar kormányozni, akkor a közös céljaikat tartalmazó politikai egyezményt legalább a parlamentnek legitimálnia kell, ha már a választóktól nem kapott rá felhatalmazást.
Az alkotmánybíróság azonban „mint elfogadhatatlant” elutasította el a beadványt. A testület elnöke, Augustin Zegrean már a bírák szombati ülése előtt kijelentette, hogy a hivatalba lépett új miniszterek legitimitásához nem fér kétség. Megjegyezte: konszolidált demokráciákban nem fordulhat elő ilyen helyzet, a maga részéről nem talált hasonló precedenst más uniós tagállamban.