Juncker mögé állt Dublinban a EPP

Európai szintű kisebbségi keretszabályozás megalkotását kérő választási programot fogadtak el az Európai Néppárt kongresszusának küldöttei. Eldőlt az is, hogy az EPP Jean-Claude Junckert jelöli az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Cseke Péter Tamás az RMDSZ dublini küldöttségének vezetőjét, BORBÉLY LÁSZLÓT kérdezte.

Jó lóra tett az RMDSZ az Európai Néppárt (EPP) múlt heti kongresszusán: a legnagyobb páneurópai pártcsalád azt a Jean-Claude Junckert jelölte az Európai Bizottság elnöki tisztségére, akit a Szövetség küldöttsége is támogatott. A Borbély László vezette RMDSZ-es delegációnak azonban ennél is fontosabb volt, hogy az EPP olyan választási programot fogadott el, amely európai szintű kisebbségi keretszabályozás megalkotását kéri az EU-tól. A Dublinban tartott kétnapos kongresszus megerősítette tisztségében Joseph Daul pártelnököt, míg az ukrán válság kapcsán állásfoglalásban ítélte el az orosz katonai agressziót.
Nyitott a küzdelem Barroso helyéért „A verseny szoros volt, de természetesen Juncker megválasztása nem a mi szavazatunkon múlott” – ismerte el az Erdélyi Riportnak a kongresszus után Borbély László, aki örvendetesnek tartja, hogy az EPP a volt belga kormányfőt jelöli az Európai Bizottság élére, akit az Unió emblematikus figurájának tart. „Ha a kisebbségi kérdésekről van szó, akkor meggyőződésünk, hogy nyitottabb francia ellenjelöltjénél, Michel Barniernél” – magyarázta arra utalva, hogy Barnier volt Juncker legesélyesebb kihívója a kongresszuson. Borbély elárulta: háttérbeszélgetések előzték meg az RMDSZ-küldöttség döntését, hogy a belga politikust támogassák a szavazáskor. Joseph Daul elnökkel, az EPP más vezető politikusaival is egyeztettek, és nem befolyásolta lépésüket az, hogy a Fidesz küldöttsége Michel Barniert támogatta. Sokat nyomott a latban, hogy az Angela Merkel vezette német delegáció számára Jean-Claude Juncker volt a favorit.
Az EPP döntésével megnyílik a küzdelem a pártcsaládok között az Európai Unió legfontosabb tisztségéért. Jean-Claude Juncker legfontosabb ellenjelöltjei a liberálisok részéről a szintén volt belga kormányfő Guy Verhofstadt, míg a szocialisták részéről az Európai Parlament jelenlegi elnöke, Martin Schulz lesz. Az Európai Bizottság elnökét a tagországok állam- és kormányfői jelölik, majd az EP választja meg. Jóllehet a Lisszaboni Szerződésből ez közvetlenül nem következik, az állam- és kormányfőkre nagy nyomás hárul, hogy annak a pártnak a választottját jelöljék majd a tisztségre (minősített többséggel), amelyik a legtöbb helyet szerzi meg az EP-ben. A szerződés csupán arról rendelkezik, hogy az Európai Tanácsnak a választások eredményeinek figyelembevételével kell jelölnie valakit a posztra. Ez elvileg a legtöbb szavazatot összegyűjtő párt jelöltje lehet, de van olyan értelmezés is, miszerint az lehet a befutó, aki parlamenti többséget lesz képes összehozni a választások után.
Juncker esélyeiről szólva Borbély emlékeztetett: egyelőre úgy néz ki, szoros a verseny az EP-választásokon a két nagy európai pártcsalád között a brüsszeli mandátumokért. „Lehet, néhány szavazaton múlik, hogy a szocialisták vagy az EPP szerzi meg a legtöbb képviselői helyet” – magyarázta.

Hivatkozni lehet az EPP programjára

Az RMDSZ politikai alelnökétől megtudtuk: az EPP Dublinban olyan programot fogadott el, amelynek értelmében az Uniónak keretszabályozást kellene kidolgoznia a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és közösségek védelme érdekében. A dokumentum utal arra, hogy az egyes országokban fellelhető kedvező kisebbségvédelmi gyakorlatot a többi tagállamban is hasznosítani kellene a kisebbségi közösségek jogbiztonságának növelése és új jogok érvényesítése érdekében. A választási programhoz a módosító javaslatot a programalkotó munkacsoport ülésén a kezdeményező RMDSZ a FIDESZ-szel, az MKP-val és a német CDU-val közösen nyújtotta be és a jelenlévők egyhangúlag fogadták el.
„Az eredményt áttörésnek tekintem, mert tudjuk, az EPP több vezető politikusa nemigen nyitott a kisebbségi kérdésekre. A spanyolok a katalánok és a baszkok elszakadási törekvései miatt minden ilyen kezdeményezést próbálnak elutasítani. Az olaszok és a franciák is idegenkedve viszonyulnak a kisebbségi kérdésekhez. Keményen kellett tárgyalnunk azért, hogy bekerülhessen a választási programba a kisebbségi keretszabályozás ügye” – mondta a politikus.
Borbély emlékeztetett arra, hogy a programalkotás több mint egy éve kezdődött az Európai Néppártban. A kisebbségekre vonatkozó javaslat előzménye az Európai Néppárt 2009-es bonni kongresszusi határozata és a 2012-ben elfogadott EPP program volt, amely kisebbségi fejezetet is tartalmaz. A választási programmal teljessé vált az Európai Néppárt elkötelezettsége a kisebbségvédelem területén. A politikai alelnök szerint a lépés gyakorlati eredményeként az új összetételű Európai Parlament megalakulása után az RMDSZ hivatkozhat majd a legnagyobb európai pártcsalád programjára, és a szocialisták is egyetértenek majd azzal, hogy az Uniónak át kell értékelnie a kisebbségpolitikáját. „Lehet, néhány szavazaton múlik, hogy a szocialisták vagy az EPP szerzi meg a legtöbb képviselői helyet” – fogalmazott Borbély.

Borbély beszélgetett Timosenkóval Az alelnök beszámolója szerint a krími válság rányomta bélyegét a dublini kongresszusra. Az értekezlet végén a küldöttek Ukrajna uniós csatlakozási perspektívára utaló kitételt fogadtak el. A néppárti állásfoglalás emlékeztet az EU alapszerződés 49. cikkére, amelyik leszögezi, valamennyi európai ország rendelkezik a csatlakozás kilátásával, feltéve, hogy hű marad a demokratikus alapelvekhez, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és kisebbségi jogokat, és szavatolja a jogállamiságot. Az ukrán válság kapcsán a dublini állásfoglalás elítélte az orosz katonai agressziót, a nemzetközi jog megsértésének minősítette azt, és felszólították Vlagyimir Putyin elnököt az orosz fegyveres erők visszavonására Ukrajnából. „Ez egy nagyon kemény nyilatkozat volt” – mondta Borbély.
A néppárti kongresszus amúgy ovációval köszöntette a vendégként résztvevő Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt és Vitalij Klicsko bokszvilágbajnokot, pártelnököt. Timosenkóval volt alkalma beszélgetni Borbély Lászlónak is. „Felkavaró volt. Odamentem hozzá, és elmondtam neki, hogy romániai magyar vagyok. Közöltem, nekünk is nagyon fontos, ami Ukrajnában történik, és érdekünk, hogy Kijev az Unióhoz közeledjen. Meghatotta, amikor emlékeztettem, hogy 1989-ben Romániában 1600 ember halt meg a forradalomban és Marosvásárhely fekete márciusakor” – mondta az RMDSZ politikai alelnöke.