Moldova: kormány van – béke nincs

2016. 01. 23. 15:49

Szinte titokban tette le hivatali esküjét Moldova Köztársaság új miniszterelnöke, akinek megválasztása ellen az utcán és a bíróságon is küzd-tiltakozik az oroszbarát ellenzék. A moldovai helyzet nagyhatalmi érdekek középpontjában is van, miközben hiába keresik a bankokat egymilliárd euróval megrövidítő csalás felelőseit. A kusza helyzetben Székely Ervin írása segít eligazodni.

 

Timofti elnök (jobbra) a nyilvánosság kizárásával iktatta hivatalába Filip kormányfőt

 

Közel három hónapos politikai válság után a Moldova Köztársaság parlamentje bizalmat szavazott a Pavel Filip vezette kormánynak. Ezzel azonban még nem csitultak a feszültségek, és korai lenne azt mondani, hogy a Nyugat- és Románia-barát erőknek sikerült visszaverniük a jelek szerint Oroszországból érkező támadásokat, bár kétségtelen, hogy lépéselőnyben vannak.

Aligha lehet ugyanis kétséges, hogy Románia keleti szomszédjában a tét az, kinek sikerül megszerezni a politikai befolyást az ország fölött: Romániának és az EU-nak, a NATO-nak, vagy Oroszországnak. A kicsi és szegény Moldova azért vált hirtelen fontossá a nagyhatalmaknak, mert azt követően, hogy a NATO a romániai Deveselu-ra telepíti rakétaelhárító rendszerét, az Észak-Atlanti Védelmi Szövetség Oroszország „közvetlen szomszédságába” került. Amennyiben a moldáv vezetés kitartana európai és pro-román orientációja mellett – netán a két ország egyesülne – akkor az azt is jelentené, hogy a NATO-csapatok közvetlenül Oroszország határainál sorakozhatnának fel. Ezzel Moszkvában nyilván nem értenek egyet és

a moldovai oroszbarát erők aktívabbak lettek.

Sikerült éket verni az européer koalícióba (a Demokrata Párt volt a gyenge láncszem) és megbuktatni a Bukarest iránt különösen elkötelezett Vlad Filatot és kormányát. Következett a közel három hónapos huzavona, ahol a Moldovai Demokrata Párt játszotta a szívek harcát, hol belépve, hol kilépve a körvonalazódó koalíciókból. Az oroszbarátságáról és homályos üzleti ügyeiről ismert Vlad Plahotniuc színrelépése – akinek egy adott pillanatban már sikerült megszereznie a parlament többségének a támogatását és csak Nicolae Timofti államfőnek a következetességén múlt, hogy nem alakíthatott kormányt – rábírta a moldovai nyugatbarát politikai pártokat, hogy a kisebbik rosszat válasszák, és elfogadták, hogy épp az áruló Demokrata Párt jelöltjét nevesítik a kormányfői posztra, aki – szerintük – csak Plahotniucnál jobb, egyébként megbízhatatlan. Így történhetett meg, hogy január 20-án, az egyébként időközben a társadalmi támogatottságát is elveszített (a közvélemény-kutatások szerint, ha ma lennének a választások, a Demokrata Párt nem jutna be a parlamentbe) DP jelöltjének, a 49 éves mérnök Pavel Filipnek szavazott bizalmat a törvényhozás. Filipnek van kormányzati tapasztalata, több kormányban is volt távközlési és információ-technológiai miniszter.

Az ellenzék szeretné mielőbb megbuktatni a Filip-kormányt

 

Természetesen az oroszbarát politikai erők sem tétlenkedtek. Már Filip kinevezésének másnapján Kisinyovba érkezett Moszkvából Renato Usati és Igor Dodon. (Előbbi egy radikális oroszbarát pártot vezetett Moldovában, amíg sikkasztásért jogerősen el nem ítélték, utóbbi pedig a Moldovai Szocialista Párt elnöke, volt miniszterelnök-helyettes) és megszervezték a – konfliktusoktól sem mentes – mai napig tartó utcai demonstrációkat.

Az ügy nemzetközi fontosságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy Románia Külügyminisztériuma három nap alatt két közleményt is kiadott (az elsőben üdvözli a Filip-kormány beiktatását, a másodikban nyugalomra int és a demokratikus, törvényes folyamatok kibontakozását szorgalmazza), Vladimir Putin orosz elnök pedig Oroszország Biztonsági Tanácsában (amelyik a rendőrség, a hadsereg és a titkos-szolgálatok vezetőit egyesíti) tartotta szükségesnek megvitatni a „súlyos és továbbra is elmérgesedéssel fenyegető” moldovai helyzetet.

Ma még nehéz megmondani, merre fog billenni Moldova politikai mérleg nyelve.

Az előrehozott választások egyértelműen az oroszbarát erőknek kedveznének,

míg a kormány stabilizálódása valószínűleg erősítené az européer koalíció szolidaritását. A helyzetet bonyolítja, hogy még mindig nincs meg a felelőse a moldovai bankokat egymilliárd euróval megkurtító csalásnak. A korrupció a politika és a gazdaság valamennyi szintjén jelen van, ezért kétséges, hogy sikeres lesz a Filip-kabinet, a gazdasági helyzet romlása viszont elsöpörheti az amúgy is törékeny támogatottságot élvező kormányt.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!