Mindent a többségért

2012. 11. 16. 12:40

Négy politikai főszereplőjük van a decemberi parlamenti választásoknak, s a hivatalos kampány november 9-én kezdődött. A legutóbbi felmérések szerint a kormányzó Szociál–Liberális Szövetség (USL) megszerezheti a mandátumok abszolút többségét. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

November 9-én hivatalosan is elkezdődött a decemberi parlamenti választások kampánya, a pártok pénteken hajnalban elkezdték kihelyezni óriásplakátjaikat a nyilvános helyeken. A korteshadjárat már jó ideje tart, s tulajdonképpen egyetlen tétje, hogy megszerzi-e a kormányzó Szociál–Liberális Szövetség (USL) a mandátumok több mint ötven százalékát.
A Központi Választási Iroda (BEC) közlése szerint három párt és pártszövetség indít valamennyi egyéni választókerületben jelöltet: az USL, a fő ellenzéki erő, az Igaz Románia Szövetség (ARD), valamint az RMDSZ. Ez a három politikai alakulat külön-külön 452 jelöltet (315 képviselő- és 137 szenátorjelöltet) indít. Nagyszámú jelöltet indít a romániai politikai porond legújabb szereplője, Dan Diaconescu Néppártja (PP-DD) is.
A választásokon magyar–magyar verseny is lesz: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 77 jelölttel vág neki a küzdelemnek. Ez utóbbiak zöme jelentősebb magyar lakosságú hét erdélyi megyében (Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Szilágy, Szatmár és Bihar) indul. A BEC adatai szerint 12 párt és 13 független jelölt vesz részt a megméretésen. A választási törvény nem módosult: a négy évvel ezelőtt is használt, egyfordulós, egyéni választókerületes, arányos választási rendszer van érvényben.

Nem nyithat ki a voks-shop A kormány még a kampány hivatalos kezdete előtt sürgősségi rendeletben szabályozta, hogy milyen tárgyakat osztogathatnak a pártok a választási kampány ideje alatt. Az intézkedésre azért van szükség, mert elterjedtté vált az utóbbi években a különböző ajándékcsomagok osztogatása kampány idején. Legtöbbször élelmiszercsomagokat ajándékoztak a pártok a választóknak. A rendelet értelmében a pártok most csak olyan, a jelöltek nevével feliratozott tárgyakat osztogathatnak, amelyek értéke nem haladja meg a 10 lejt. A rendelet tartalmazza az osztogatható tárgyak listáját, konkrétan megnevezve az írószert, az öngyújtót, a sapkát, a sálat, a pólót, amelyeken a jelöltek neve szerepelhet. A lehetséges választási ajándékok tárháza így is meglehetősen széles, emiatt szabták meg általános szabályként a 10 lej felső határt.
A miniszterelnök arra számít, hogy a rendelkezés visszaszoríthatja a „szavazatvásárlás” jelenségét, ugyanakkor elejét veheti az olyan hatósági vizsgálatoknak is, mint amit az ügyészség a Traian Bãsescu államfő leváltásáról szóló júliusi népszavazás ügyében indított az esetleges választási csalások felderítése érdekében. Victor Ponta fenntartja: az ügyészség visszaélt azáltal, hogy emberek százait hallgatta ki, hiszen eddig nem bizonyosodott be, hogy jelentős csalások lettek volna a referendumon.

Kampányfegyver a feddhetetlenségi ügynökség?

Négy kormánytag került a köztisztségeket betöltő személyek vagyonosodásának vizsgálatára hivatott Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) látókörébe – közölte a választási kampány hivatalos kezdetének napján az intézmény. A vizsgált kormánytagok: Ovidiu Silaghi szállítási, Eduard Hellvig idegenforgalmi és Liviu Pop társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Sorin Dan Mihalache, a kormány főtitkárhelyettese. A hatóság szerint Silaghi nem tud igazolni 45 ezer eurót vagyonnyilatkozata alapján, és a hatóság az ennek megfelelő vagyonrész elkobzását kérte, ezt azonban csak bíróság rendelheti el. Pop ellen hivatali visszaélés miatt feljelentést tettek az ügyészségen, mivel korábban ideiglenes oktatási miniszterként állítólag előnyben részesítette azokat a szakszervezeteket, amelyeknek egyik vezetője volt. Hellvig és Mihalache azzal sértett törvényt, hogy májustól októberig kereskedelmi társaságokban is funkciót töltöttek be, ami a hatóság szerint összeférhetetlen a kormánytagsággal. Mind a négy érintett tagadta a vádakat, és a választási kampánnyal hozta összefüggésbe az ANI vizsgálódásait.

Arénába szállt az USL A két nagy pártszövetség látványos kampányrendezvényeken mutatta be jelöltjeit. Ezt az USL már októberben megtette, akkor, amikor az Európai Néppárt kongresszusa zajlott Bukarestben. A szociál–liberálisok a fővárosi Nemzeti Arénában, mintegy 60 ezer ember jelenlétében vonultatták fel jelöltjeiket. A rivális páneurópai pártcsalád párhuzamosan zajló rendezvényére többször is utaltak beszédeikben az USL vezetői, Victor Ponta és Crin Antonescu. Mindkét politikus nacionalizmustól fűtött szónoklatot tartott híveinek. Ponta kilátásba helyezte az alkotmány módosítását, amely tisztázza az államfő, a kormányfő és a különböző állami intézmények közötti viszonyt, hatásköröket.
Választási programját a kampány hivatalos kezdete előtti napon mutatta be az USL. A program szerint a szociál–liberálisok négy év múlva visszaállítanák 19 százalékra a 2010 közepén 24 százalékra emelt áfát, bevezetnék a kedvezményes, 9 százalékos áfát az alapélelmiszerek esetében.
Ez azt is jelentené, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik bizonyítani tudják, hogy számlával adták el terméküket, az így értékesített árumennyiség után visszaigényelhetik az általuk befizetett 24 százalékos áfa különbözetét. Az USL szerint így ki lehetne fehéríteni a mezőgazdaságban termelt jövedelmet, amelynek jelenleg csak nagyon kis hányada után fizetnek adót a termelők. Az USL progresszív adózással helyettesítené a jelenlegi 16 százalékos egységes adókulcsot. Tervük szerint a fő adókulcs továbbra is 16 százalék marad, de a kisjövedelműek esetében 8, illetve 12 százalékos személyi jövedelemadót állapítanának meg, a jövedelmek nagyságától függően. Az USL azt is megígérte, hogy fokozatosan csökkenti a munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulását. Emellett a minimálbér fokozatos növelését is vállalták; négy év alatt a jelenlegi 700 lejről 1200 lejre növekedne.
Victor Ponta egyébként Gorj, Crin Antonescu pedig Teleorman megyében indul a választásokon. Utóbbit többször támadták politikai ellenfelei amiatt, hogy „nincs bátorsága” Bukarestben megméretkezni.

Operaházban az igazak Az ARD az USL-nél jóval szerényebb körítésben, a bukaresti operaházban mutatta be jelöltjeit november 5-én. A jobboldali pártszövetség vezetői szerint azért választották az operaházat kampányindító rendezvényük helyszínéül, hogy „ellensúlyozzák” az USL-nek a bukaresti Nemzeti Arénában, 60 ezer embert előtt megtartott nagyszabású „népünnepélyét”. Vasile Blaga, az ARD társelnöke kijelentette, hogy választási programjuk szerint január 1-jétől 815 lejre emelik a minimálbért a jelenlegi 700 lej helyett, az érvényben lévő 16 százalékos egységes adókulcsot pedig (ami a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra egyaránt érvényes) 12 százalékra csökkentik. Az ARD az Indítsuk újra Románia szívét! jelmondattal vág neki a választási kampánynak, amely hivatalosan november 9-én kezdődik, egy hónappal a parlamenti választások előtt.
Az ARD tömöríti a májusig kormányzó, de jelenleg ellenzékben lévő és Traian Bãsescu államfőt támogató Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), valamint másik két kisebb politikai erőt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot (PNÞCD) és a Mihai-Rãzvan Ungureanu volt miniszterelnök vezette Polgári Erőt (FC).

Mit mutatnak a felmérések? Az kampány hivatalos kezdete előtti utolsó felmérés szerint az államfő júliusi eltávolítási kísérlete után első alkalommal nőtt a szociál–liberálisok támogatottsága. Az IMAS közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy az USL a szavazatok 57,4 százalékát kapná meg, ha most vasárnap tartanák a választásokat. Az Igaz Romániáért (ARD) támogatottsága 16, a Dan Diaconescu Néppárté (PP-DD) 14,9, az RMDSZ-é 6,4 százalékos. Ezek azok a politikai szervezetek, amelyeknek a felmérés szerint a decemberi választásokon sikerült majd átlépniük az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az IMAS mérései szerint az USL szeptemberben 55 százalékon állt. Ez a támogatottsági arány jelentette a mélypontot a kormányzó pártszövetség számára. Az USL-re májusban még 66,6, júniusban 61,4, júliusban pedig 57,1 százalék szavazott volna. Az RMDSZ októberi támogatottsága a szeptemberben mért adatokhoz képest egy százalékkal nőtt. A szövetség az IMAS adatai szerint a helyhatósági választások után 4,3 százalékon állt.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!