„A magyar emberekkel kell összefognunk”

Az Erdélyi Magyar Néppártnak annyi esélye van a 6–3 elérésére, mint a magyar labdarúgó-válogatottnak újra megverni Londonban az angolokat. Ezzel ellensúlyozza az RMDSZ a következő hetekben az EMNP alternatív választási küszöbre épülő kampányát. KOVÁCS PÉTER kampányfőnököt Cseke Péter Tamás a magyar–magyar versenyről, s a választások tétjéről kérdezte.

Végül nem hárompárti, hanem kétpárti lett a magyar–magyar verseny a decemberi választásokon. Ennek előzménye, hogy az RMDSZ vezetői fogadták az MPP vezetőit Kolozsváron. Van-e valami köze ennek ahhoz, hogy Bíró Zsolték elálltak a jelöltállítástól?

Igen, úgy gondolom, ez a találkozó meghatározó módon befolyásolta az MPP jelöltállítással kapcsolatos álláspontját, de végül is nem az a lényeg, hogy miért döntöttek így, hanem az, hogy jól döntöttek. Jól döntöttek, mert minden számítás azt igazolja, hogy csak az RMDSZ-nek van esélye bejutni a parlamentbe, illetve minden, nem az RMDSZ-re leadott szavazat vagy elvész, vagy a román pártokat erősíti. Ezt látták be a Magyar Polgári Párt politikusai, és azt is felismerték, hogy ha komolyan gondolják a hosszabb távú együttműködést a választások után az RMDSZ-szel, akkor most nem mehetnek be egy olyan választási háborúba, amiből vesztesen jön ki az MPP, és az általuk elvitt szavazatok miatt az erdélyi magyar közösség is veszíteni fog.

Miért van az, hogy az MPP vezetői belátták: a jelöltállításuk árt a magyar képviseletnek, az EMNP pedig nem?

Az Erdélyi Magyar Néppárt azért jött létre, hogy kiüsse az RMDSZ-t a parlamentből. Vezetői több mint egy évtizeden keresztül azon dolgoztak, hogy átvegyék a hatalmat az RMDSZ-ben. Amikor ez nem sikerült, létrehoztak egy politikai szervezetet, a Magyar Polgári Pártot, és amikor ebbe is belebuktak, létrehoztak még egy pártot. Egyetlen céljuk hatalomra kerülni, s ha nem indulnak a választásokon, nem tudnak hatalomra kerülni. Csakhogy ez veszélyes számítás, mert vagy oda jutunk, hogy nem lesz parlamenti képviselete a magyar közösségnek, vagy meggyengül ez a képviselet. Ám az EMNP politikusait ez nem érdekli.

Kimerítette az RMDSZ az összes tárgyalási lehetőséget arra, hogy a magyar–magyar verseny elkerülhető legyen?

Az RMDSZ az elmúlt években konkrétan tett azért, hogy legyen magyar összefogás. Ennek egyik eredményeként Tőkés László tagja lett az Európai Parlamentnek. Ezért mi mindig hideget kaptunk, sohasem meleget a politikai ellenfeleinktől. A helyhatósági választások eredményei szerint az emberek úgy ítélték meg, hogy jól döntött az RMDSZ, amikor egyedül indult ezeken a választásokon, s célunk az, hogy ezt igazolják majd vissza a parlamenti választások eredményei is. Számunkra az összefogás azt jelenti, hogy minden magyar ember számára próbálunk biztonságot, elérhető jövőt nyújtani. A magyar emberekkel történő összefogás az igazi szövetség, nem a pártok közötti szövetség.

Négy éve a kampányfőnök helyettese volt, akkor még nem volt közvetlen magyar–magyar verseny. Hogyan módosítja az RMDSZ parlamenti választási kampányát, hogy decemberben 38 képviselői és 40 szenátori választókerületben az EMNP is állított jelölteket?

Ez a kampány mindenképpen más olyan szempontból, hogy van még rajtunk kívül egy olyan politikai szervezet, amely gyakorlatilag ugyanannak a választói rétegnek próbál meg üzenni. Abból a szempontból viszont párhuzamba állítható az önkormányzati választásokkal, hogy az RMDSZ az a szervezet, amely politikai eredményeket is fel tud mutatni, és az eredmények mellé képes reális, megvalósítható célokat kínálni. Nem azt mondjuk, hogy mi küzdünk az autonómiáért, s ha a parlamentbe kerülünk, akkor még jobban fogunk küzdeni az autonómiáért, hanem egymás mellé tudjuk tenni az úgymond nemzeti vonalon elért, illetve gazdasági vonatkozású eredményeinket, és ezekre alapozva tudunk megvalósítható célokat felmutatni.

A választási rendszer ugyanaz, mint négy évvel ezelőtt, a jelölteknek egyéni választókerületekben kell kampányolniuk. Hogyan integrálódnak az egyéni kampányok az országos kampányba?

Kampányunk legalább két szinten zajlik, de háromszintű azokban a megyékben, ahol nagy eséllyel indulnak a jelöltjeink. A legelső szint az országos kampány, az országos arculat és üzenet, a szövetség vezetőinek részvétele a helyi és megyei kampányokban, illetve a megyei és helyi kampányok segítése. Emellett vannak a megyei szintek, illetve bizonyos megyékben a választókerületi szintek. Például Hargita megyében valamennyi jelöltünknek van önálló kampánystábja, amelyeket megyei szinten koordinálunk, és természetesen alá vannak rendelve az országos szintnek. A másik példa Kolozs megye, ahol nem minden jelöltünknek van önálló kampánystábja, de az esélyesebbnek számítóknak igen. Beszterce-Naszód megyében és más szórványmegyékben nincs választókerületi szintű kampánystábunk, csak megyei szintű.

A nagyobb román pártok látványos kampányindító rendezvényen mutatták be valamennyi jelöltjüket. Az RMDSZ nem tartott országos jelöltbemutató rendezvényt. Miért?

Már az önkormányzati választások előtt hangsúlyoztuk: elmúlt annak az ideje, hogy nagy sportcsarnokba, előadóterembe összetrombitáljunk több ezer embert. Nem az ilyen nagy rendezvényekre alapul a kampányunk. Előreláthatóan lesz majd egy országos kampányzáró rendezvényünk, de ez lesz az egyetlen ilyen nagy esemény a kampány idején. Inkább a rétegbeszélgetéseken, a közvetlen találkozókon mondjuk el az üzeneteinket, olyan helyszíneken, ahol párbeszédet is lehet folytatni. A kétoldalú kommunikációra alapozzuk a kampányunkat.

Az RMDSZ kampányszlogenje „Bizalom, biztonság, jövő”. Kissé esetlegesnek tűnt, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök a Szatmár megyei jelöltbemutató rendezvényen, tehát egy helyi eseményen beszélt először erről a jelszóról. Hogyan fog a kampányszlogen országosan mindenhova eljutni?

Először is a kampányhordozókon keresztül: a médiában, nyomtatott lapokban, interneten, audiovizuális sajtóban, fizetett kampányhirdetések révén. A közszolgálati televízióban és a rádióban csak az országos üzeneteinket közvetítjük, a helyi médiában az egyéni jelöltjeinkét is. Ezenkívül az országos üzenetek felkerülnek úgynevezett outdoor kampányhordozókra, plakátokra, óriáspannókra, illetve kampánytárgyakra, golyóstollakra, öngyújtókra. A helyi jelöltjeink nem az országos üzeneteket használják, viszont átvesznek ezekből, s mindenütt meg kell találniuk az egyensúlyt a két típusú üzenet között.

Van-e valamilyen hangsúlyeltolódás a négy évvel ezelőtti kampányhoz képest?

A mozgósításra próbálunk összpontosítani, ugyanis a mérések azt mutatják, hogy a román részvétel magasabb lesz a magyarnál. Ez azt jelenti, hogy hiába szerez az RMDSZ akár százezerrel több szavazatot, mint négy évvel ezelőtt (500 ezer szavazat megszerzése a célunk), ez arányaiban kevesebb szavazatot fog jelenteni a magas román részvétel miatt. Éppen ezért az önkormányzatainkat, polgármestereinket, tanácsosainkat arra „használjuk”, az a feladatuk, hogy biztassák szavazásra a magyar embereket.

Próbálják-e a román szavazókat megszólaltatni?

Igen. Mi az üzeneteinket mindig két síkon fogalmaztuk meg. Az egyik a nemzeti vonal, amely arról szól, hogy mi magyarként hogyan akarunk megmaradni és fejlődni Romániában, illetve megfogalmazzuk azt is, hogyan képzeljük el egyénként, román állampolgárként a jövőnket. Az ország gazdasági fejlesztési régióit sem úgy képzeljük el, hogy az csak a Székelyföldnek legyen jó. Azt szeretnénk, ha a nyolc régió helyett tizenhat olyan régiót alakítanánk ki, hogy az Olténiának, Munténiának is megfeleljen. Az alkotmánymódosításra vonatkozó elképzeléseink, a gazdasági, szakpolitikai célkitűzéseink Románia előrevitelét célozzák, ezért a román szavazóknak is szólnak. A román médiában is ott szeretnénk lenni, román nyelvű plakátjaink is vannak. A Kárpátokon túli jelöltjeinket is arra kértük, hogy ha a megyéjükben a média megkeresi őket, használják ki ezeket a lehetőségeket a román szavazók számára is fontos üzeneteink közvetítésére.

Mi az üzenet azoknak a választóknak, akik négy éve nem a tulipánra ütötték a pecsétet, vagy el sem mentek szavazni?

Az RMDSZ nem csak azokat akarja képviselni, akik a szövetségre szavaztak. Ezt komolyan gondoljuk, és nagyon fontosnak tartjuk. Azoknak, akik nem ránk szavaztak vagy otthon maradtak, azt üzenjük: az RMDSZ megújult, tanult a saját hibáiból. Tudjuk, hogy hol hibáztunk, ezeket a hibákat őszintén vállaljuk. Ezeket a hibákat nem akarjuk a szőnyeg alá söpörni, hanem kiállunk az emberek elé, és megmutatjuk, hogy mit teszünk annak érdekében, hogy javítsunk. Soha ennyi új, fiatal jelöltje az RMDSZ-nek még nem volt, mint a mostani választásokon. Példákat is mondanék: Bihar és Szatmár megyében a három-három befutónak számító kerületből kettőben új jelöltjeink vannak, Kovászna megyében az öt jelöltből három új.

Van-e az RMDSZ-nek gazdasági programja? Korábban bemutatták Kolozsváron az Erdély 2020 operatív fejlesztési programjavaslatot, amely az uniós pénzek lehívásán alapul, ám ez elég elvont dokumentum, kampánycélokra nehezen alkalmas. Az embereket, a vállalkozókat talán jobban érdekelné az RMDSZ adó- és költségvetési politikája.

Én azt mondom, hogy az Erdély 2020 lényege röviden, egyszerűen megfogalmazható: 2014–2020 között Románia körülbelül 30 milliárd euróra számíthat az Európai Uniótól. Az összeg megközelíti Románia éves költségvetését. Az országnak a jelenlegi gazdasági helyzetben szűkösek a belső forrásai a fejlődésre. Ám ha ezt a 30 milliárdot elosztjuk hét évre, akkor évente nagy összeg fordítható gazdasági növekedésre. Ezt a pénzt le kell tudni hívni, be kell vonni a román gazdaságba. Olyan környezetet kell teremteni a gazdasági fejlesztési régiók átrajzolásával, hogy ezekre az uniós pénzekre legyen fogadókészség. Magyarország támogatásával léteznek ilyen-olyan fejlesztési tervek, például a Mikó-terv. Nagyon jó elképzelések, csak pénz nincs mögöttük. Mi az Erdély 2020-ban megmutatjuk, hol van a pénz: az Európai Uniónál 30 milliárd euró. Ami pedig az RMDSZ adópolitikáját illeti: mindenképpen azt szeretnénk, ha a következő két évben megmaradna a 16 százalékos egykulcsos adó. Utána már meg lehet vizsgálni, érdemes-e áttérni a progresszív adózásra. Emellett fenntartjuk, hogy az áfát csökkenteni kell, vissza kell térni a 19 százalékos szintre. A környező országokhoz viszonyítva Magyarországon kívül Romániában a legmagasabb az áfa, ez a befektetőket is elriaszthatja.

A helyhatósági választások előtt több magyarországi politikus nyíltan kampányolt a versenypártok mellett. Számít-e erre most is?

Számítok arra, hogy ismét ellátogatnak Erdélybe, de előreláthatóan nulla hatásuk lesz a kampányra. Az önkormányzati választási kampány idején is felvonultak Erdélyben vezető magyarországi politikusok, ám ez nem látszott a versenypártok eredményein.

Az Erdélyi Magyar Néppárt fő üzenete az, hogy az alternatív küszöb révén két magyar politikai szervezet is bekerülhet a parlamentbe. Mi a válaszuk az EMNP 6–3-ra alapozó kampányára?

Egyetlen mondat a válaszunk: az EMNP-nek annyi esélye van a 6–3 elérésére, mint a magyar válogatottnak újra megverni Londonban az angolokat. Elméleti esélyük van, kimennek a pályára, futballoznak, de a gyakorlati esély nulla. Ezt a mondatot próbáljuk minden magyar embernek elmondani. A minap Sándor Krisztina, az EMNP egyik jelöltje azt mondta Nagyváradon: céljuk az, hogy megkétszerezzék a szavazatszámukat. Az adatok azonban azt mutatják: ahhoz, hogy a néppártiak elérjék az alternatív küszöböt, a 6–3-at, nem kétszer, hanem hétszer annyi szavazatot kell kapniuk, mint amennyit a helyhatósági választásokon szereztek. Az EMNP is tudja, semmi esélye elérni ezt a küszöböt.

Mennyire okoz nehézséget, hogy az EMNP lemásolta az RMDSZ-kampány arculati elemeit?

Úgy vélem, az emberek tisztában vannak a lopás fogalmával. Az EMNP elnöke a lopás tényét el is ismerte, de úgy fogalmazott, hogy kölcsönvették az arculati elemeket. Csakhogy a kölcsönbevétel előtt előbb kölcsön szokás kérni. Az EMNP egyik kampánykiadványában egyébként ellopták az RMDSZ fényképeit. Ezt végül el is ismerték, elnézést is kértek, de a lopás attól még lopás marad. A kérdésre válaszolva: nem hiszem, hogy az arculati elemeink lemásolása befolyásolná a kampányt. Az embereket nem lehet ilyen csirkefogó stílusban átverni.