Milyen cipőben járnak a szomszéd magyarok?

A Kárpát-medencei magyarságot érintő választásokról, régióátszervezésekről, az európai jövő lehetséges útvonalairól tartottak előadást meghívottak, tanárok, diákok a II. Erdélyi Politikatudományi Konferencián, Kolozsváron. A választásokat elemző szekcióban elhangzottakat Kustán Magyari Attila rögzítette.

Az első alkalommal még úttörőként hozták tető alá a konferenciát, a másodikkal hagyományt teremtenek, és a jövőben be szeretnék vonni a különböző intézményeket, karokat – mondta köszöntőjében Szabó Tamás főszervező a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Politikatudományi Szakbizottsága, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Intézetének Magyar Tagozata, a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Társaság és a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága által szervezett találkozón.
A Kárpát-medencei választások kapcsán László Róbert választási szakértő, a Political Capital Institute munkatársa a magyarországi helyzetet ismertette – előadását és a vele készült interjút következő lapszámunkban közöljük.

Szlovákiában a kettős identitás terjed. A tavalyi szlovákiai eseményekről Rákoczi Krisztián politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa beszélt. Előbb a 2010-es szavazások utáni bő másfél éves korszakot vázolta, amely során előre hozott választásokat kellett kiírni. A három évvel ezelőtti eredmények gyenge többséggel bíró kormányt adtak, így már az első pillanattól látni lehetett, hogy Iveta Radicová kabinetje nemigen számíthat négyévnyi vezetésre.
A kívánt reformok sorra elbuktak, bohózattá fajult a legfőbb ügyész megválasztása, s egy ingatlan panama is hozzájárult a hitelvesztéshez. 2011 karácsonya előtt korrupciós és lehallgatási botrány robbant ki, a Gorilla-ügy, s az emiatti tüntetések nyomán új választásokat írtak ki. A tavaly márciusi voksolás előtti kampányban a gazdasági kérdések domináltak, Rákoczi Krisztián szerint a magyar kártyát ezúttal nem húzták elő a pakliból. A Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia párt győzött, a Most-Híd szlovák–magyar párt negyedikként jutott be a parlamentbe, míg a Magyar Közösség Pártja nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt.
A két pártot elemezve Rákoczi kiejtette, hogy a Most-Híd sikerében annak is szerepe volt, hogy elnöke, Bugár Béla országos szinten népszerű ember, olyannyira, hogy a kilencvenes évek elején a harmadik legnépszerűbb politikus volt, akit államfőként láttak volna az emberek – „Bugár a Híd DNS-e”, ahogyan találóan megjegyezték róla. A párt mostani sikereihez az is hozzájárult, hogy számos szlovák nemzetiségű állampolgár rá szavazott: míg az MKP logójára mindössze 3,3 százalék szlovák ütött pecsétet 2012-ben, a Híd-Mostot 43,7 százalékos arányban támogatták. Ennek kapcsán az előadó megjegyezte, ez a jelenség azt mutatja, hogy Szlovákiában egyre szélesebb az a réteg, amely kettős identitással bír. A két párt együttműködéséről az egyeztetés megkezdődött, egyelőre azonban gyerekcipőben jár; mindössze járási szinten látni némi változást.
Miután a parlamenti berendezkedés megtörtént, Fico korábbi ígéretei ellenére szinte azonnal bejelentették, hogy a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi poszt megszűnik – végül kormánybiztosi pozícióvá alakították. A kisebbségi kultúrák finanszírozására szánt összeg mintegy húsz százalékkal csökkent, év végén a Selye János Egyetem visszaminősítését is kilátásba helyezték, egyelőre azonban megkegyelmeztek neki: akkreditációját 2014-ben felülvizsgálják.

Csökkenő jogok Szerbiában. Herner-Kovács Eszter kutató, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a szerbiai eseményekről tájékoztatott. A szintén tavaly zajló választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség mellett egy Mindannyian Együtt elnevezésű, kisebbségeket tömörítő koalíció is indult; országos listájának 69 képviselőjelöltje közül 14 volt magyar, a többi bosnyák, horvát és szlovák kisebbségi jelölt volt. A kisebbségi koalíciónak egyetlen mandátumot sikerült szereznie, egy bosnyák képviselő személyében; a Vajdasági Magyar Szövetség öt embert küldhetett a parlamentbe, 1,83 százalékos eredménnyel.
Választási csalás nagy arányban fordult elő, erre a bejutó VMSZ is panaszkodott, szerintük több tízezer szavazat tűnt el tőlük. A tiltakozás idővel elült, azonban a hónap elején bejelentették, hogy a szabadkai történéseket felülvizsgálják.
A választások után mind a Szerb Haladó Párt, mind a Szerbiai Szocialista Párt koalíciós tárgyalásra hívta a VMSZ-t, az viszont ellenállt a csábításnak, tekintetbe véve a Demokrata Párttal való korábbi együttműködést.
Tartományi szinten a VMSZ mellett a már említett kisebbségi koalíció, valamint a 2009-ben alakult radikális Magyar Remény Mozgalom indult; korábban a Magyar Fordulat Koalícióról is szó esett, ez a VMSZ-szel szemben álló négy magyar pártot tömörítette (a radikálisokkal együtt), ez az ötlet azonban elhalt.
Az előadó a választások utáni fejleményekről is beszámolt: a Dacic-kormány megalakulása után rögtön megszületett az az alkotmánybírósági döntés, amely a Vajdaság autonóm hatásköreivel kapcsolatosan sok rendelkezést törvényellenesnek nyilvánított, az összes szerb párt támogatásával. Kétséges tehát, fejtette ki Herner-Kovács Eszter, hogy az autonomista fordulat, aminek az új szerb alkotmány óta tanúi lehettek, folytatódni fog a jövőben, a csekély jogkörökkel bíró Magyar Nemzeti Tanácsot is alkotmányellenesnek nyilváníthatják.

Gyenge képviselet Ukrajnában. Darcsi Karolina kutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudomány Tanszékének oktatója, a Lehoczky Tivadar Tudományos Intézet munkatársa a tavaly lezajlott ukrajnai választásokról tartott előadást. Az eseményt olyan körzetmódosítások előzték meg, amelyek a magyarság számára kedvezőtlennek bizonyultak: a magyarok még abban a régióban is, amelyben a legnagyobb arányban élnek, mindössze a lakosság egyharmadát teszik ki. A helyi, mindössze 150 ezres kisebbséget képviselő két párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nem jutott be a parlamentbe, viszont fölöttébb érdekes módon próbálkoznak az ukrán pártok: magyarosított nevekkel, magyar nyelvű plakátokkal és szórólapokkal, piros-fehér-zöld színeket alkalmazó plakátokkal jelentkeznek, a felmérések szerint szerény, de mégis valós eredménnyel.
Gajdos István, az UMDSZ elnöke a végül győztes Régiók Pártjával kötött megállapodást, így a lista 74. jelöltjeként bejutott a parlamentbe. Érdekesség, hogy egy hellyel előtte bukovinai román kisebbségi politikus, Ion Popescu neve szerepelt.
Az ukrajnai kisebbségeket érintő nyelvtörvényt egyébként már meghozták, de egyrészt még nem hajtották végre, másrészt számos vezető beosztású politikus kijelentette, hogy azt csak az oroszokra szeretnék kiterjeszteni. Az ország a nemzetközi nyomás ellenére sem hajlandó kedvezményeket nyújtani a kisebbségek számára, a magyarok képviseletét pedig gyengítette, hogy nem egységesen indultak a választásokon.