Magyar himnusz jeges fogadtatással

„Botrányos, vérlázító!” – ilyen jelzőkkel tálalta a román nyelvű sajtó, hogy a múlt év végén, december 18-án Csíkszeredában lejátszott román–magyar válogatott jégkorongmérkőzés előtt a román válogatott – elsöprő többségükben magyar – tagjai némán hallgatták végig a román himnuszt, viszont a magyar csapattal együtt énekelték a magyar himnuszt, és a mérkőzés végén a székely himnuszt is elénekelték, amely spontán módon tört fel a lelátókon. Az esemény visszhangja azóta sem csitult, s elsikkadt az a tény, hogy a román válogatott történelminek mondott, 4–1 arányú győzelmet aratott ellenfele fölött.

A román sajtó és az ügyben megszólalók – köztük a hazai sportélet kiválóságai – felháborodásának az adta az „alapozását”, hogy a himnuszbotrány előtt néhány nappal kitudódott: magyar csapattársai megverték egy csíkszeredai edzőtáborozáson az U16-os (tizenhat éven aluliak) jégkorong-válogatott egyetlen román tagját. Az áldozat, Cosmin Marinescu szerint december elsején egyik csapattársa, Antal Alfréd magyarul sértegette. Válaszul arra kérte a magyar társait: ha közölni akarnak vele valamit, akkor azt Románia nemzeti ünnepén románul tegyék meg, mert „amúgy is” mind románok. „Ekkor az összes csapattársam azt kiabálta, hogy nem románok, és csúnyán beszéltek Romániáról. Lekapcsolták a villanyt, a zuhanyzóba tuszkoltak, és elkezdtek csapkodni a vizes törülközőkkel” – nyilatkozta Marinescu. Az eset után a román fiú kiszállt a csapatból, édesapja pedig levélben számolt be a történtekről a Romániai Olimpiai Bizottságnak.

Utóbbi ügyben hivatalból vizsgálatot indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács, a Román Olimpiai és Sportbizottság (COSR) etikai bizottsága pedig meghatározatlan időre kizárta az U16-os jégkorong-válogatottból azt a három játékost, aki Cosmin Marinescut bántalmazta.

A himnuszbotrány óta a felnőtt válogatott egyik tagja, Péter Levente – bevallása szerint – állandó fenyegetéseknek van kitéve, amiért az ominózus mérkőzésen a román helyett a magyar himnuszt énekelte. Ráadásul azt is kiderítették, ki a barátnője, és már őt is fenyegetik.

Az ügyben nem hallgatott az Új Jobboldal (Noua Dreaptã) sem: a magyarellenes, szélsőséges szervezet tagjai az év végén több erdélyi városban „Állítsátok meg a román hoki elmagyarosítását!” feliratú plakátokat ragasztgattak ki. Csíkszeredában az RMDSZ területi szervezetének, illetve Korodi Attila parlamenti képviselő irodájának ajtajára is jutott belőlük.

A történteket a sajtó és az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság (ANST) is elsősorban Tánczos Barnán, a Román Jégkorongszövetség elnökén kérte számon. Az esetről cikkező román nyelvű média előszeretettel közölte azt a képet, amelyen a szövetség vezetője egy kifeszített székely zászló mellett pózol a csíkszeredai jégpályán helyi hokisok társaságában. Doina Melinte, az ANST elnöke hivatalos magyarázatot kért a himnuszbotrányra Tánczos Barnától.

Legyen már vége. Doina Melinte az Erdélyi Riportnak elmondta, megkapta a Román Jégkorongszövetségtől kért magyarázatot, ám nem tartja kielégítőnek a válaszukat. „Nem nevezném magyarázatnak. Olyasmik állnak a válaszban, hogy a szövetség vezetői háttal álltak, amikor a román válogatott tagjai a himnuszt énekelték, így az sem látták, ki énekelt és ki nem” – nyilatkozta lapunknak. Az ANST elnöke mindazonáltal azt szeretné, „ha végre lezárulna a román sport történetének ez a fejezete”. Szerinte a történtek főszereplői is tisztában vannak azzal, hogy Romániában élnek és a jégkorongsport finanszírozója a román állam. „A válogatott tagjainak nem lenne szabad megfeledkezniük arról, hogy nemzetiségüktől függetlenül Romániát képviselik a mérkőzéseiken, a himnusz pedig a trikolórok himnusza” – jelentette ki. Doina Melinte ugyanakkor cáfolta azokat a korábbi sajtóértesüléseket, miszerint a történtek miatt az ANST a jégkorong-szövetség anyagi támogatásának megvonását fontolgatja. „Az idei költségvetést még nem osztottuk szét, ám fel sem merült, hogy a jégkorongozóknak ne jusson belőle. Nem kell néhány hokis eltévelyedése miatt az egész sportágat sújtani, annál is inkább, mert szerintem az érintettek is belátták, hogy hibáztak” – mondta a román sporthatóság vezetője.

Legalább felfigyeltek a hokira. Tánczos Barna szerint az ominózus mérkőzésen megadták a tiszteletet mind a két csapatnak, s ezt közölték magyarázatukban az ANST-nek is. A játék elkezdése előtt eljátszották mindkét himnuszt, a végén pedig újra a román himnuszt, és felhúzták a román zászlót is. „Mindenkinek a szíve ügye az, hogy melyik himnuszt énekeli” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. Hozzátette, a székely zászló Hargita és Kovászna megye hivatalos lobogója. „Biztos vagyok benne, hogy ha Botoºani, Suceava vagy Cãlãraºi zászlaját tűztük volna ki, az senkit nem zavart volna” – jegyezte meg. Szerinte a román válogatott magyar tagjai tisztelettel és becsülettel képviselték Romániát. „Ugyanakkor ők székelyföldi jégkorongozók és székelynek érzik magukat, és a székely himnuszt évtizedek óta éneklik a csíkszeredai műjégpályán. Ezt nekik, nem hiszem, hogy valaha valaki is meg tudná tiltani” – jelentette ki.

Tánczos szerint az ifi korongozó Cosmin Marinescu bántalmazási ügye irányította a román sajtó figyelmét Csíkszeredára, ekkor fedezték fel, hogy a jégpályán elhangzik a székely himnusz is. „Megpróbáltak olyasmiből nemzetiségi ügyet kreálni, ami évek óta nem volt téma” – jegyezte meg a jégkorongszövetség elnöke. Szerinte Cosmin Marinescu öltözői esete olyan ügy, ami ha két dinamós vagy steauás játékos között történt volna meg, akkor nem lett volna téma. „A román hokis csupán a szokásos beavatási szertartáson esett át. A tizenöt éves magyar gyerekek viszont nem tudatosították magukban azt, hogy mindezt december 1-jén teszik, így nem sejthették, hogy mi lesz a játékból” – magyarázta Tánczos, aki nem hiszi, hogy Cosmin Marinescu magyar csapattársai romángyűlöletből cselekedtek volna.

A szövetség elnöke szerint a történtek hozadéka, hogy a közvélemény figyelme a jégkorongra irányult. „Így végre rájött mindenki, hogy még létezik román hoki. A kiváló eredményeinkről hiába tájékoztatjuk a sajtót, az eddig senkit se érdekelt” – mondta Tánczos Barna.

Neveltetés kérdése is. A román labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya, Jenei Imre elítéli a csíkszeredai jégpályán történteket. „Én magyar vagyok, de román állampolgár, és tiszteletben tartom a román törvényeket és a románok érzékenységét. Így kellene eljárniuk a székely hokisoknak is” – mondta az Erdélyi Riportnak a neves edző. Szerinte a székelyföldi játékosoknak mentségükre szolgál az, hogy alig ismerik a román nyelvet, és a román himnusz szövegét sem tudják. „Ám ha nem is tudják a román himnuszt, legalább a magyar himnusz alatt hallgathattak volna. Szüleiknek pedig tudniuk kéne: gyermekük csak úgy érvényesülhet ebben az országban, ha megtanulja az állam nyelvét” – jegyezte meg. Jenei Imre emlékeztetett arra, hogy amikor a bukaresti Steaua edzője volt és a csapat a budapesti Honvéd otthonában játszott, csak románul nyilatkozott a magyarországi sajtónak. „Azt mondtam a budapesti újságíróknak, négyszemközt szívesen beszélek velük magyarul, de edzőként Romániát képviselem” – magyarázta lapunknak.

Ez a székely valóság. „Van egy székelyföldi valóság, s ezzel most szembesült a román nyelvű sajtó” – vélekedik a történtekről Korodi Attila Hargita megyei képviselő. Szerinte a csíkszeredai jégkorongmérkőzéseken a lelátókon ülők „megélik magyar énjüket”, és a magyar vagy a székely himnusz eléneklése nem a románok ellen irányul. „Ez nem román államiságról, hanem az érzelmekről szól” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. A politikus elmondta, jól ismeri a hokiválogatott tagjait. „Nekik fontos, hogy jól szerepeljenek a román színekben is. Akkor van baj, ha munkájukat nem értékelik” – jelentette ki.

Korodi ugyanakkor rossz viccnek nevezte, hogy a COSR a Marinescu-ügy miatt kizárt három játékost az U16-os válogatottból. „Ami az öltözőben történik, az az edző felelőssége. Szerencsétlenül járt el a bizottság, amikor így akart példát statuálni” – vélekedett a képviselő.