Lesz-e székely népszavazás?

„Egyetértenek-e Kovászna megye határainak módosításával? Egyetértenek-e Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozásával és azzal, hogy Kovászna megye ehhez tartozzék?” – erre a két kérdésre kellene válaszolniuk 2012. március 11-én a háromszékieknek a Kovászna Megye Tanácsa által novemberben kiírt népszavazáson. A határozat tervezetét a megyei önkormányzat MPP-frakciója még júliusban iktatta, miután az államfő kilátásba helyezte Románia közigazgatási térképének átrajzolását. A kezdeményezés folyamatos politikai viták tárgya volt a polgáriak és az RMDSZ között, míg végül – módosított formájában – megszavazta a testület. A történet nem ért még véget: a népszavazás kiírásáról szóló határozatot György Ervin prefektus megtámadta a bíróságon, s ezért az MPP a fejét követeli.

Kulcsár-Therza József: az RMDSZ valljon színt „Az RMDSZ finoman szólva nem rajongott a kezdeményezésünkért” – számolt be a népszavazásról szóló határozat előtörténetéről az Erdélyi Riportnak Kulcsár-Therza József. Kovászna Megye Tanácsa MPP-frakciójának elnöke (a párt megyei szervezetének vezetője) emlékeztetett arra, hogy a tervezet iktatása óta próbálkoztak annak napirendre tűzésével, ám az RMDSZ-frakció ezt eleinte megakadályozta. „Végül azonban sarokba szorultak, és nem volt más lépésük” – magyarázta a fordulat okát a politikus. Tájékoztatása szerint kezdetben Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök arra hivatkozott, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke sem hajlandó ebben a kérdésben egyeztetni az MPP-frakcióval. „Az egyik tanácsülésen végül azt mondtam Tamás Sándornak: valljon színt a népszavazás kérdésében. Halogatta még két hónapig a választ, s végül a szeptemberi ülésen ígéretet tett arra, hogy egy hónap múlva a megyei tanács napirendre tűzi a határozattervezetet. Így végül napirendre került, s meg is szavazták” – mondta Kulcsár-Therza József.

Az MPP-frakcióvezető szerint a tervezet elfogadása után rövidesen kiderült, hogy formai okokból jogilag támadható. Ekkor javasolták az RMDSZ-nek, hogy vonják vissza a határozatot, korrigálják a hibákat, majd fogadják el újra, immár a javított változatban. „Tamás Sándor azonban azt mondta: nem vonunk vissza semmit, menjünk előre. Ezt végül mi is elfogadtuk” – számolt be Kulcsár-Terza. Magyarázata szerint abban bíztak, hogy Kovászna megyének „magyar és RMDSZ-es” prefektusa van, aki nem fogja megtámadni a határozatot. „Úgy képzeltük, Tamás Sándor és a prefektus egyeztettek ebben a kérdésben, tehát nem lesznek problémák a határozattal” – magyarázta.

György Ervin prefektus mégis megtámadta a határozatot, ezért az MPP lemondásra szólította fel. „Szerintünk a prefektus jogi szempontból is indokolatlanul járt el. Elvártuk volna tőle, hogy ne tegye meg ezt a lépést” – mondta Kulcsár-Terza.

Tamás Sándor: MPP-s fércmunka Tamás Sándor megyei tanácselnök és megyei RMDSZ-elnök szerint az MPP már kezdetektől kampánycélokból állt elő a kezdeményezéssel. „A polgáriak választások előtt politikai kardként előrántották a székelyföldi népszavazás kérdését. Ezt tették 2008 végén, 2009 elején is, amikor tizenhárom községben írattak ki népszavazást. Ezeket sorra megtámadta a prefektúra, s az önkormányzatok elveszítették a pereket. Az MPP ezután egy darabig hallgatott, ám látván azt a mélysüllyedést, amelybe Szász Jenőék sodorták a pártjukat, most megpróbálnak kapálózni” – mondta a politikus.

A tanácselnök mindemellett úgy véli, valóban szükség van arra, hogy a romániai demokráciában teret nyerjen a népszavazás gyakorlata. Hozzátette: az RMDSZ is fontosnak látta „a politikai diskurzus” elkezdését a Székelyföld kérdéséről, mert ez szerinte előbb-utóbb eredményre vezethet. Szemléltetésként elmondta: tíz évvel ezelőtt még hazaárulásnak számított Romániában a székelyföldi régióról beszélni, ehhez képest ma már román politikusok – többek között Elena Udrea fejlesztési miniszter – is elismerik, hogy a Székelyföld „igenis létezik”, és ezt a régiót az elmúlt nyolcvan évben tudatosan elsorvasztották.

Ezért végül az RMDSZ is támogatta a népszavazás kiírását, ha az MPP-féle határozattervezetet több pontban is módosítják. „Nem lehet az, hogy mindenféle egyeztetés nélkül letesznek egy fércmunkát az asztalra, és azt mondják, hogy álljunk melléje” – magyarázta Tamás Sándor. A tanácselnök szerint az RMDSZ „nem tartotta elegánsnak”, hogy az MPP által javasolt, népszavazásra bocsátandó egyik kérdés a többségében románok lakta Bodzaforduló vidéke Kovászna megyéről való leválasztására vonatkozott. Ezt a kérdést kiiktatták a tervezetből.

Kérdésünkre, hogy a megyei tanács miért nem fogalmazta át a népszavazásról szóló határozattervezetet, amikor kiderült, hogy jogilag a módosított formájában támadható, Tamás Sándor kijelentette: „azt javasoltam, hogy lépjünk egyet előre, és ezzel egyetértett az RMDSZ és az MPP-frakció is”.

A tanácselnök nem tartja indokoltnak György Ervin lemondatását vagy leváltását amiatt, hogy megtámadta a bíróságon a határozatot. „György Ervin a létező törvények alapján járt el” – mondta a politikus.

György Ervin: a munkámat végeztem György Ervin prefektus formai és tartalmi okokra hivatkozva támadta meg a népszavazás kiírásáról szóló határozatot. Az egyik kifogása az, hogy a referendumot csak a tanácselnök vagy a tanácstagok legalább egyharmada kezdeményezheti, a javaslatot azonban csak kilenc tanácstag terjesztette elő. A prefektus érvei szerint a tervezetet közvitára kellett volna bocsátani, és fel kellett volna benne sorolni azokat a településeket, ahol megszervezik a referendumot. A határozat szerinte tartalmilag sem helytálló, mert egy létező megye határainak módosítására csak az államfő vagy a parlament írhat ki népszavazást.

„Demokráciában bárki bárkinek a lemondását követelheti, de én csak a munkámat végeztem” – kommentálta az MPP bírálatait az Erdélyi Riportnak a prefektus. György Ervin szerint a kérdést meg is lehetne fordítani. „Olyan tervezetet kellett volna kidolgozniuk, amely jogilag támadhatatlan” – jelentette ki.

Borboly inkább törvényt módosítana Az MPP kiterjesztené a népszavazást Hargita és Maros megyére is. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba szeptemberben elutasította kezdeményezésüket, mondván, hogy a „Székelyföld közigazgatási kérdéseire vonatkozó népszavazásnak nem most van itt az ideje”. Novemberben a politikus üdvözölte azt, hogy Kovászna Megye Tanácsa módosította a referendum kiírásáról szóló MPP-javaslatot, mert így már „alkalmas eszköz lehet a székely autonómiatörekvések támogatására”. Azt továbbra sem támogatta, hogy a háromszéki mintára népszavazást írjanak ki Hargita megyében is. „Konzultációra van szükség, hogy a lakosság tudja, hogy miről szavaz” – fogalmazott Borboly, aki szerint módosítani kell a referendumokat szabályozó törvényen úgy, hogy a közigazgatási határok módosításának kérdésében kiírt népszavazások kötelező érvényűek legyenek.