Legfelsőbb koalíciós viszály

A miniszterelnök és az államfő közti politikai egyezség eredményeként várhatóan Laura Codruþa Kövesi volt legfőbb ügyész kerülhet júniustól a korrupcióellenes ügyészség élére, ám ez a kompromisszum majdnem a Szociál-Liberális Szövetség végét jelentette. Cseke Péter Tamás háttéranyaga.

Több mint fél éves huzavona után először mutatkozik reális esély arra, hogy – várhatóan június elejétől – megszűnjenek az ideiglenességi állapotok a román Legfőbb Ügyészség és a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élén. Ügyvivő igazságügyi miniszterként a kormányfő elindította a vádhatóság új vezetőinek a kinevezési procedúráját, amely a törvény szerint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) véleményezése után az államfő aláírásával ért véget. A kinevezések tétjét mutatja, hogy a kérdésben Victor Ponta még politikai ellenfelével, Traian Bãsescuval is hajlandó volt egyezségre jutni, sőt szembement a szövetséges liberálisok akaratával, illetve azzal a brüsszeli elvárással, hogy a főügyészek jelölése átlátható folyamat révén történjék.

A kompromisszum: Kövesi személye Az államfővel kötött kompromisszumot és a liberálisok ellenkezését kiváltó tényezőt Laura Codruþa Kövesi személye jelentette, akit a kormányfő a DNA élére javasolt. Románia volt legfőbb ügyésze korábban, 2007-ben Monica Macovei akkori igazságügyminiszter javaslatára vette át a vádhatóság vezetését, és a jelenlegi kormánypárti politikusok – elsősorban a liberálisok – az államfő emberének tartják. Munkáját azonban Brüsszel pozitívan értékelte: a román igazságügy helyzetéről szóló jelentéseiben az Európai Bizottság minden alkalommal méltatta az előrelépéseket, amelyeket a Legfőbb Ügyészség Kövesi mandátuma alatt az elmúlt hat évben elért.
Ponta kompromisszumkészségének éppen az a magyarázata, hogy a kinevezési procedúra végén az államfő áll. Traian Bãsescunak törvény szerint a CSM véleményezésétől függetlenül jogában áll elutasítani az igazságügyminiszter által javasolt főügyészjelölteket. Megtette ezt februárban is, amikor az igazságügyi tárca előző vezetője, Mona Pivniceru egy sokat vitatott versenyvizsga eredményeként – a CSM által egyébként alkalmatlannak nyilvánított – Tiberiu Niþut és Ioan Irimiét javasolta legfőbb ügyésznek, illetve a DNA vezetőjének. Akkor az államfő arra hivatkozott, hogy a Pivniceru által meghirdetett szelekciós eljárás nem motiválta a jó szakmai képességű ügyészeket a versenyvizsgán való részvételre. Így a miniszterelnök tisztában volt azzal: csak olyan javaslatokat tehet, amelyek elnyerik Traian Bãsescu tetszését.
Az államfő korábban nem rejtette véka alá: azt szeretné, ha a legfőbb ügyészség és a DNA volt korábbi vezetői, tehát Kövesi és Daniel Morar helyet cserélnének. A legfőbb ügyész első helyettesi tisztségét betöltő Morar nevét azonban a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) politikusai – élükön Victor Pontával – testületileg elutasították. Az út a kompromisszum felé akkor nyílt meg, amikor az államfő váratlanul bejelentette: alkotmánybírónak nevezi ki a sokat bírált ügyészt, aki június 8-tól kezdi meg mandátumát a taláros testületben. Röviddel ezután szivárgott ki a sajtóba az a forgatókönyv, miszerint valójában kompromisszum született Traian Bãsescu és Victor Ponta között: a Legfőbb Ügyészség élére a korábban már elutasított Tiberiu Niþu kerül, a DNA-t pedig Laura Codruþa Kövesi vezeti. Ezt utóbb egy tévés interjúban a miniszterelnök meg is erősítette. „Az államfő is tett egy gesztust azzal, hogy lemondott Daniel Morarról, és én is teszek egy gesztust Kövesi jelölésével” – jelentette ki.

Közel állt a szakadáshoz az USL A körvonalazódó kompromisszum hatalmas felzúdulást váltott ki a liberásokban. A kormányfőt a liberálisok szövetségese, Dan Voiculescu politikus-üzletember hírtelevíziójában kérdések kereszttüze várta, ám Ponta hajthatatlannak bizonyult. Mindössze egy napra ingott meg: a főügyészjelöltjei nevesítése előtt, április 2-án konzultált a CSM ügyészi részlegének tagjaival, akik közölték, hogy szintén nem értenek egyet a politikai komprosszumokkal, és ragaszkodtak a versenyvizsga alapján történő kinevezésekhez. A bírói tanácstól távozóban a kormányfő még azt nyilatkozta a sajtónak, hogy meggyőzték az ügyészek érvei, és a versenyvizsga meghirdetését a liberálisok által javasolt új igazságügyi miniszterre bízza, ám másnap reggel mégis megtette javaslatait a főügyészek személyére.
Elemzők és a sajtó azóta is vitatják, mi okozhatta Victor Ponta egy napig tartó elbizonytalanodását, illetve azt, hogy végül mégis érvényesítette az eredeti szándékait. A miniszterelnök a történteket azzal magyarázta: a CSM ügyészségi részlegének egyik tagja, Daniel Morar magatartása győzte meg arról, hogy szelekciós eljárás nélkül nevesítse jelöltjeit. A legfőbb ügyész első helyettese ugyanis a kormányfő bírói tanácsnál tett látogatása napján egy esti tévéinterjúban világossá tette, azzal sem ért egyet, hogy a DNA élére Laura Codruþa Kövesi kerüljön, mert még soha nem dolgozott a korrupcióellenes ügyészségen. „Nem tudnám passzívan szemlélni, hogy a jelölések Daniel Morar monopóliumát képezzék” – fogalmazott a miniszterelnök, amikor április 3-án megtette jelöléseit.
A Morar magatartásáról szóló érvek nem győzték meg a liberálisokat, akik már éppen készültek megnevezni igazságügyiminiszter-jelöltjüket. Elnökük, Crin Antonescu az USL vezetőségének rendkívüli összehívását sürgette, és sajtótájékoztatón bírálta a miniszterelnököt. Bár többször is hangsúlyozta, hogy nem érdeke az USL szakadása, nem titkolta, hogy a kormányzó pártok között igen nagy feszültséget okozott Victor Pontának az az eljárása, hogy még csak nem is konzultált a liberálisokkal a jelöltek nevesítése előtt. Szemére vettette a kormányfőnek, hogy megszegte az USL választóinak tett ígéretét, amikor „Bãsescu emberét” jelölte a DNA élére. A pártszövetség vezetőségi ülésén azonban már lecsillapodtak a kedélyek, és a konfliktus váratlan módon azzal zárult, hogy a liberálisok lemondtak az igazságügyi minisztériumról és nem kértek más tárcát. Ezzel gyakorlatilag szabad kezet adtak a miniszterelnöknek, aki elismerte: Antonescuék eljárása még számára is meglepetés volt.

Bãsescu kiállt Ponta mellett Az ügyben jó taktikai érzékkel utolsóként szólalt meg az államfő, aki kiállt Victor Ponta mellett az ügyészségi vezetők jelölése körül kialakult koalíciós vitában. Traian Bãsescu sajtóértekezletén kijelentette, hogy a törvények értelmében az ügyészségi vezetők kinevezéséért az őket jelölő igazságügyi miniszternek és a kinevezésüket aláíró államfőnek kell viselnie a politikai felelősséget, így Victor Ponta – az igazságügyi tárca ideiglenes vezetőjeként – törvényesen és helyesen járt el, amikor pályázat kiírása nélkül megnevezte jelöltjeit. Rámutatott: megállapodott Pontával a pályáztatás mellőzéséről, mert szerinte helytelen lenne egy vizsgáztatási rendszer mögé bújni, amikor a kinevezésekért politikusoknak kell vállalniuk a felelősséget. A Ponta által jelölt ügyészségi vezetők kinevezése ügyében a CSM véleményezése nyomán dönthet az államfő, ám a szakmai testület csak május végére tűzte napirendre a jelöltek meghallgatását.

Eckstein: Ponta kényszerhelyzetben volt A szenátus jogi bizottságának volt elnöke és az államfő korábbi tanácsadója szerint a miniszterelnök kényszerhelyzetben hozta meg azt a döntését, hogy Traian Bãsescuval kompromisszumra jutva megtegye javaslatait a főügyészség vezetői tisztségeire. Eckstein-Kovács Péter jogász az Erdélyi Riportnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a legtöbb vádhatósági vezetőnek, köztük a legfőbb ügyészséget irányító Daniel Morar mandátuma lejárt. Az igazságügyminiszteri tisztséget is betöltő kormányfő ugyanakkor törvényesen is járt el, mert az előírások szerint a miniszter javasolja, a CSM véleményezi, és az államfő nevezi ki a főügyészeket. Eckstein szerint Victor Ponta annak a brüsszeli igénynek akar megfelelni, hogy a vádhatóság élére olyan személyek kerüljenek, akiket az ügyésztársadalom is, a kormány is és az államfő is elfogad. „Végső soron az Európai Bizottságnak sem az az érdeke, hogy X-et vagy Y-t nevezze ki az államfő, hanem az, hogy a román igazságszolgáltatás bűnüldözéssel megbízott szerve, az ügyészség ténylegesen törvényesen és beavatkozás nélkül működjön” – magyarázta. A volt szenátor ugyanakkor elismerte, még nyitott kérdés, hogy a CSM szakmailag alkalmasnak találja-e majd a Ponta által javasolt személyeket, és „nagyon rossznak tartja”, hogy a törvény szerint a bírói tanács véleményezését a döntéshozók nem kötelesek figyelembe venni. „A román törvények sajátossága, hogy egy szakmai testület véleményezhet ugyan, sőt bizonyos kérdésekben kötelessége a véleményezés, ám a szava nem ér semmit” – fogalmazott. Eckstein azt is elismerte, van abban ráció, hogy a megfelelő főügyészeket szelekciós eljárással válogassák ki, és a DNA élére olyan személy kerüljön, aki a korrupcióellenes vádhatóságnál dolgozik. „Számomra azonban, aki pragmatikusabb ember vagyok, elegendő, ha a törvényes feltételeket betartják a kinevezésekkor” – összegzett a politikus. Arra a felvetésünkre, hogy mit szól majd ehhez az Európai Bizottság, Brüsszel ugyanis korábban ragaszkodott az átlátható szelekciós folyamat révén történő kinevezésekhez, Eckstein kijelentette: az Európai Bizottságnak csak ajánlásai voltak. „Az én szimatom azt mondja: ha a bírói tanács pozitívan véleményezi a jelölteket, akkor Brüsszel úgy fogja tekinteni, hogy ez olyan megegyezés, ahol minden klappol” – tette hozzá.

„Nem kellett volna kiteregetni a szennyest” Frunda György jogász, volt szenátor, Victor Ponta személyes tanácsadója jónak nevezte, hogy az államfő és a miniszterelnök kompromisszuma révén megszűnik a bizonytalan, átmeneti periódus a vádhatóságok élén. „Az a legrosszabb, ha hosszú időn keresztül nincs hivatalos, törvényi előírásokat teljesítő vezetője az intézménynek, úgyhogy szerintem a kormányfő helyesen járt el” – mondta az Erdélyi Riportnak. Frunda abban sem lát kivetnivalót, hogy Ponta politikai ellenfelével, Traian Bãsescuval jutott kompromisszumra ebben az ügyben. „Normális államban például egy törvény elfogadása előtt az államfő, a parlament vezetői és a miniszterelnök néha találkoznak és egyeztetnek. Nyugaton ez előfordul hetente” – jelentette ki. A volt szenátor csupán azt kifogásolja a kormányfő eljárásában, hogy nem egyeztetett a liberálisokkal a döntése meghozatala előtt. „Akárhogyan nézzük, a liberálisok és a szociáldemokraták szövetségben vannak, így elvárható az, hogy egyeztessenek” – vélekedett. Frunda ugyanakkor elítélte azt, hogy az USL vezetői kiteregették a szennyest. „Antonescunak és Pontának nem kellett volna a nyilvánosság előtt vitáznia. Ez olyan, mintha a feleségemmel az utcán vitatnám meg a házasságunk problémáit. Zárt ajtók mögött kellett volna megvitatni a döntést” – magyarázta. Szerinte Romániának most az az érdeke, hogy az országnak stabil kormánya legyen, az USL egyben maradjon. „Az RMDSZ érdeke nyilván az lenne, hogy minél hamarabb kormányra kerüljön, de meggyőződésem, hogy az államfő ebben nem lesz partner” – tette hozzá arra felvetésünkre, hogy az RMDSZ politikai szempontból jól járna az USL szakadásával. Frunda ugyanakkor védelmébe vett Laura Kövesi vitatott jelölését. „Románia volt legfőbb ügyészéről valóban senki sem fogja lemosni, hogy Traian Bãsescunak az embere. Ugyanakkor én nem láttam részéről még olyan vádiratot, amely politikai indíttatású lett volna, ezért szerintem Kövesit nem lehet az államfő emberének nevezni” – mondta a jogász-politikus.