„Pontáéknak nincs gazdaságpolitikájuk”

Az Erdélyi Riport folytatja az „új” RMDSZ-es képviselőkkel és szenátorokkal készített interjúsorozatát. Cseke Péter Tamás ezúttal Végh Sándor Szilágy megyei szenátort, a pénzügyi és költségvetési bizottság tagját kérdezte a parlamenti munkáról és a Ponta-kormány gazdaságpolitikájáról.

Korábban prefektus is volt. Több RMDSZ-es képviselőhöz és szenátorhoz hasonlóan a közigazgatásból került a parlamentbe. Mit jelentett ez a váltás?

A törvényhozás valóban más jellegű tevékenység, mint amit alprefektusként, majd prefektusként végeztem. Egy kis időbe telt, amíg megszoktam a munkát a szakbizottságokban, a plénumban. Ám egyértelműen előnyt jelentett számomra, hogy korábban a közigazgatásban dolgoztam, fel tudtam használni ilyen irányú ismereteimet.

Mérnöki végzettsége van, a költségvetési és a pénzügyi szakbizottságban tevékenykedik. Miért esett a választása erre a testületre?

Úgy éreztem, hogy a pénzügy közel áll hozzám, hiszen a bizottságban össze tudom kapcsolni a közigazgatási szükségleteket a pénzügyi lehetőségekkel. Tizenöt évig egy kereskedelmi cégnél dolgoztam, ahol pénzügyi dolgokkal foglalkoztam. Ez is egy érv volt arra, hogy ezt a bizottságot válasszam.

Volt egyáltalán érdemi vita korábban a bizottságban a költségvetési törvényről?

Nemigen volt vita. A kormánypártok sorra elvetették a javaslatainkat. Az RMDSZ mintegy nyolcvan módosító indítványt terjesztett elő a költségvetési törvényhez, köztük olyan javaslatokat is, amelyek nem csak az erdélyi magyar közösséget érintették. Ilyen volt például az észak-erdélyi autósztráda befejezésére szánt összeg előteremtésére. Nyilván, Szilágy megyei szenátorként ez nekem szívügyem. Amúgy erről a sztrádáról szinte az összes politikus azt mondja, be kell végre fejezni az építését, de nem tesznek érte semmit. Az RMDSZ együtt próbált fellépni ebben az ügyben több erdélyi kormánypárti politikussal, de érveinket a parlamenti többség nem hallgatta meg. Azt próbáltuk elérni, hogy legalább a hatvan százalékban már elkészült Bors-Berettyószéplak szakaszt lehessen befejezni ebben az évben, de ezt sem sikerült elérnünk.

Miért nem sikerült meggyőzni a kormánypártokat a sztráda befejezéséről?

Volt egy találkozója az RMDSZ-frakcióknak a miniszterelnökkel költségvetési kérdésekről. Victor Ponta itt azzal érvelt: egyszerűen nincs rá pénz. Ennek a következménye az, hogy a román állam készül felbontani a szerződést a kivitelező Bechtel vállalattal.

Ön szerint mikorra várható az észak-erdélyi autópálya befejezése?

Én egyszer már csalódtam ebben az ügyben. Alprefektusi kinevezésemkor, jó néhány évvel ezelőtt egy rádiós riporter ugyanezt a kérdést tette fel nekem. Akkor azt válaszoltam: remélem, alprefektusi mandátumom végén már autópályán tudok eljutni Zilahról Budapestre. Ez nem valósult meg, most már nem is merek jóslatokba bocsátkozni.

Tapasztalata szerint az USL kétharmados többség mennyire enged teret egyáltalán a vitáknak?

A parlamenti többség valamennyi területen érvényesíti az akaratát. Mondanék még egy példát. Az RMDSZ-frakció módosította volna a gazdák megadóztatásáról szóló kormányrendeletet, mert ez szerintünk hátrányosan érinti a mezőgazdaságból élőket. Tánczos Barna kollégámmal együtt érveket soroltunk a pénzügyi és a mezőgazdasági bizottság együttes ülésén, és azt a választ kaptuk: „igazatok van, de nem lehet”. Ezt a választ kapjuk az USL-től más szakterületeken benyújtott indítványainkra is.

Milyennek tartja a Ponta-kormány gazdaságpolitikáját?

A Ponta-kormánynak szerintem nincs gazdaságpolitikája. Nincs koncepciójuk, nincs egy irányelvük, a nagy ködben próbálnak haladni előre. A választási kampányban fűt-fát ígértek, azt mondták, a Boc-kormány rosszindulatból nem volt bőkezűbb. Most saját bőrükön tapasztalják, hogy nincs pénz, és kapkodva megpróbálnak megadóztatni mindent, amit csak tudnak, ennek pedig csak a lakosság látná kárát.

Ha most kormánypárti politikus volnék, azt mondanám: igen, de mi 9 százalékra csökkentjük a kenyér áfáját. Erről mi az álláspontja?

Ez egyelőre csak ígéret. Én szívemből örülnék, ha ez sikerülne, még akkor is, ha sokan vitatják az intézkedés gazdasági hatásait. A szándék az, hogy visszaszorítsák a feketepiacot a malomiparban. Meglátjuk, ez sikerül-e.

Az idei év legfontosabb tétje az alkotmánymódosítás és az ország közigazgatási átszervezése. Az USL többször is biztosította a közvéleményt arról, hogy nincs szándékában erőszakkal keresztülvinni az akaratát, hanem széles körű társadalmi közvitát kezdeményez mindkét kérdésről. Lesz-e ön szerint valós vita az alkotmánymódosításról és a régiókról?

Ha az USL megőrzi az egységét és a teljhatalmát, akkor nagyon kevés esélyt látok arra, hogy ebben a két kérdésben teret engedjen az ellenzék elképzeléseinek is.

Az RMDSZ készített szakmai anyagokat a régiós átszervezésről. Ön szerint mi az oka annak, hogy a román pártok nem állnak elő hasonló szakmai anyagokkal?

Az USL félretájékoztatással kezdte Románia közigazgatási átszervezésének folyamatát. Azt állította, erre az EU kötelezi az országot. Emiatt senki sem foglalkozott azzal, hogy ezt az egészet érdemes-e egyáltalán végigvinni. Emellett azzal ámítják az embereket, hogy a régiók közigazgatási jogkörökkel történő felruházása megoldja az uniós pénzek lehívásának kérdését is. Ez téves felfogás, nem fog ettől pénz még a csapból is folyni. Ha a jelenlegi fejlesztési régiók, közigazgatási hatáskörök nélkül, valóban végeznék a munkájukat, akkor talán lehetne növelni az uniós pénzek lehívásának hatékonyságát. A törvényes keret megvan rá, csak alkalmazni kéne. Egyébként számos európai országban nem alakítottak ki közigazgatási régiókat, még sincs gond a pénzek lehívásával.

Mi lenne a legjobb Szilágy megye szempontjából?

Szilágyság akkor járna a legjobban, ha megmaradna a jelenlegi megyerendszer úgy, hogy a megyék vegyenek át hatásköröket a központi hatalomtól. Ha ez semmiképp nem lehetséges, akkor mindenképpen kisebb régiókat kellene kialakítani.

Ha pedig kisebb régiók jönnének létre, akkor Szilágy megyének Kolozsvár vagy Nagyvárad vonzáskörzetébe kéne tartoznia?

A Szilágyság minden téren Szatmár és Bihar megyéhez áll közelebb. Ez a három megye gazdaságilag is kiegyensúlyozott régiót tudna alkotni. Ha a Kolozsvár központú Észak-Nyugat Régió – melyhez Szilágy megye is tartozik – adatait nézzük, azt láthatjuk, hogy Kolozs megye gazdasága exponenciálisan nőtt, a többi megye pedig leszakadt.

Az utóbbi hetekben feszültségek jelentkeztek a román-magyar kapcsolatokban, elsősorban székelyföldi események miatt. Ezek mennyire hatottak a Szilágy megyei etnikumközi kapcsolatokra?

Különösebben nem változott semmi a Szilágyságban ezen a téren. Ezek mesterségesen keltett feszültségek voltak, hogy eltereljék a figyelmet a gazdasági problémákról. Szilágy megyében soha nem voltak valós magyar-román feszültségek.

Milyennek látja most az RMDSZ együttműködését a demokrata liberálisokkal? Hát a Dan Diaconescu féle Néppárttal?

A PDL-vel bizonyos kérdésekben együtt szavazunk, de nincs megállapodásunk arról, hogy minden téren azonos álláspontot képviseljünk. A PPDD frakcióját pedig a nyájszellem jellemzi. Kiadják nekik az ukázt szavazás előtt, és azt sem tudják, miről szavaznak, de nyomogatják a gombokat.

Az utóbbi napokban nagy vitát kavart, elsősorban az USL-ben a főügyészek kinevezése. Ebben a kérdésben az RMDSZ nemigen szólalt meg. A kormánypártok belügyének tekintették ezt a kérdést?

Az alkotmány szerint a főügyészeket az igazságügyi miniszter javasolja, a Legfelsőbb Bírói Tanács véleményezi, és az államfő nevezi ki. Nekünk az az álláspontunk, hogy a törvény előírásait kell betartani. Azt mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy mielőbb szűnjenek meg az ideiglenességi állapotok a vádhatóság élén.

A főügyész-kinevezések körüli vita után ismét hangsúlyosan felmerült az a lehetőség, hogy szakad az USL. Ön szerint ez mennyire reális lehetőség?

Az USL szándékai szerint legalább a jövő évi államfőválasztásig egyben kíván maradni. Én azonban úgy látom, ez nem biztos, hogy sikerül nekik. A legutóbbi események is azt mutatják, hogy ebben a párszövetségben igen komoly feszültségek vannak, és csak idő kérdése, hogy mikor fog robbanni.