Különalkut kötöttek a kisebbségek

Kiemelnék a kisebbségi törvényből és új jogszabályba foglalnák a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői a szervezeteik intézményi hátteréről szóló előírásokat. Az RMDSZ álláspontjáról Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettest kérdezte Cseke Péter Tamás.

Mit is szeretnének tulajdonképpen a nemzeti kisebbségek képviselői?

A kisebbségek frakciója egyezséget kötött a Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) egy olyan törvény elfogadásáról, amelyben csak bizonyos sajátos érdekeik szerepelnének és egyetlen olyan előírás sem, amelyet nem tudnak elfogadni a kormánypártok. Tervezetükben egyetlen gyakorlati kisebbségvédelmi kérdés sem szerepel, csak a kisebbségi szervezetek intézményi, jogi hátterét szabályozza, illetve annak a kormányzati hatóságnak a hatásköreit, amely főutalványozóként pénzt juttat ezeknek a szervezeteknek.

Az RMDSZ-t is győzködik, hogy támogassák ezt a tervezetet. Mi a válaszuk erre?

Ezt a javaslatot mi semmiképpen nem tudjuk elfogadni, hiszen a kisebbségi törvénynek elsősorban a kisebbségek jogállásáról, jogairól kellene tartalmaznia különféle biztosítékokat. Garanciákat arra, hogy egyrészt nem történnek visszalépések a már elfogadott törvények esetében, másrészt pedig kilátásba helyezze azoknak a jogoknak az érvényesítését, amelyek a kisebbségi és regionális nyelvek már ratifikált chartájában szerepelnek, beleértve a kulturális autonómiát is. Számunkra elfogadhatatlan egy olyan törvény, amelyet kisebbségi törvénynek neveznek, de másról szól.

Frakcióvezetőjük, Varujan Pambuccian szerint ezt a törvényt már nem kisebbségi törvénynek hívnák. Ha ez valóban így van, akkor sem támogatna egy ilyen új jogszabályt az RMDSZ?

Valóban előjöttek azzal az elképzeléssel, hogy a kisebbségek szervezeteiről és a kisebbségi szervezetekkel foglalkozó kormányzati hatóságról szóló előírásokat új törvénybe foglaljuk. Egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtünk. Látni szeretnénk, hogyan nézne ki ez az új jogszabály, amely már nem a kisebbségi törvény, hanem valami más lenne. A tárgyalásokat már elkezdtük erről a kisebbségek frakciójával. Egyébként a kisebbségi szervezetek egymás között is vitáznak erről az új tervezetről, még nem gondolták végig. Segítettünk nekik abban is, hogy rájöjjenek a nagy sietségben elkövetett tévedéseikre. Miután kikristályosodott az álláspontjuk, áttanulmányozzuk a tervezetüket, és a végső szót az RMDSZ vezetősége mondja ki arról, támogatjuk-e ennek az új törvénynek az elfogadását vagy sem.

Az „eredeti” kisebbségi törvény, kiüresített formában előbb a plénum elé, majd ismét az emberjogi bizottsághoz került vissza. Elképzelhető, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül az USL és a kisebbségek frakciója áterőlteti a parlamenten?

Már most az történt, hogy az emberjogi bizottság elnöke, a roma kisebbség képviselője olyan jelentést küldött a plénumnak a tudtunk nélkül, amivel mi nem tudtunk egyetérteni. A bizottság ezt a jelentést igazából nem tárgyalta, pontosabban úgy tárgyalta, hogy a testület a hiányzások miatt nem volt határozatképes. Az elmúlt hónapokban egyébként soha nem ülésezett úgy a bizottság, hogy tagjainak legalább a fele jelen legyen. Azt kell mondanom, hogy ebben kell reménykednünk: a bizottság egyhamar nem lesz határozatképes, így a „kilúgozott” kisebbségi törvényt sem lehet elfogadni.