Fele plusz egy alatt jön a lutri

A helyhatósági választások eredményeiből kiindulva az RMDSZ-nek nincs szüksége arra, hogy összefogjon a másik két politikai szervezettel, ám azok számára is meg kell fogalmaznia üzenetét és ajánlatát, akik júniusban nem a tulipánra szavaztak vagy otthon maradtak – fogalmaz Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára Cseke Péter Tamás interjújában.

A jelöltdossziék leadásának határideje szeptember 10-én lejárt. Mikor fogjuk tudni, kik az RMDSZ jelöltjei a 2012-es parlamenti választásokon?

Október 5-én lezárul a jelöltállítási folyamat. Megyei szervezeteink már szeptember 8-án megkezdték a jelöltek rangsorolását, ez az eljárás elsőként a Beszterce-Naszód megyei szervezetnél zajlott le. Október 5-én, az utolsó napon is van több ilyen rangsoroló ülés. Tehát az erdélyi megyékben aznap fogjuk tudni, kik a jelöltek. A Kárpátokon túli megyékben, ott, ahol nincs szervezet, illetve a külföldön élők számára fenntartott választókerületekben, a Magyar Ifjúsági Értekezlet segítségével, utólag töltjük fel a jelöltlistákat.

Hány körzetben indít jelöltet a december 9-i parlamenti választásokon az RMDSZ?

Valamennyi körzetben, ez 450 jelöltet jelent.

Hogyan történik a jelöltek rangsorolása?

Az RMDSZ alapszabályzata szerint a Megyei Küldöttek Tanácsa vagy a Területi Küldöttek Tanácsa – attól függően, hogy megyei vagy területi szervezetről van szó – végzi a rangsorolást. Ez kétféleképpen történik. Az egyik módszer szerint valamennyi választókerületre külön megméretkeznek a jelöltek. Megnézik például, hogy az egyes számú választókerületekbe kik jelentkeztek, s ezeket a jelöltaspiránsokat rangsorolják. A gyakrabban alkalmazott módszer azonban az, hogy rangsorolják a jelentkezőket, és aki az első helyre kerül, annak van az első számú opciója annak a választókerületnek a kiválasztásában, amelyben indulni szeretne. Nyilván, a rangsor végén álló jelöltaspiránsoknak már csak azok a választókerületek jutnak, ahonnan kisebb az esély bekerülni a parlamentbe. Ennek a rangsorolásnak a figyelembevételével a Megyei Állandó Tanácsok összeállítják a jelöltlistát, majd elküldik a Szövetségi Állandó Tanácshoz. A végső döntés a SZÁT-ot illeti meg, de ez négy évvel ezelőtt is így volt. Ez a testület természetesen figyelembe veszi a megyei szervezetek által előterjesztett listákat.

A szabályzat szerint azokban a megyékben, ahol több területi szervezet működik, a rangsorolást megyei szinten tartják. Ezt hogyan kell elképzelni?

Hargita és Máramaros megyében van több területi szervezetünk. Ezekben a megyékben összeül egy „ad-hoc”, csak ebből az alkalomból összehívott küldöttgyűlés, amely elvégzi a rangsorolást. Ebben a testületben a területi szervezetek a magyarság számaránya, illetve a választásokon elért eredmények függvényében delegálnak küldötteket.

Mi történik a Kárpáton túli megyékben?

Ahol van megyei szervezet, a megyei szervezet terjeszti fel a SZÁT-nak a jelöltek listáját. Ahol nincs, ott eleve a SZÁT állítja a jelölteket.

A jelöltnek több feltételt is kell teljesítenie ahhoz, hogy az RMDSZ színeiben indulhasson a választásokon. A román nyelv megfelelő szintű ismerete például kötelező. Ezt hogyan tesztelik?

Nem tesztelik. Ha valaki képviselő akar lenni, olvassa el a kritériumokat, és ha úgy gondolja, hogy nem tud jól románul, az ne jelöltesse magát.

Előfordult-e már olyan eset, hogy egy adott megyében kevesebb volt a jelentkező, mint a szavazókörzetek száma? Mi az eljárás ilyen esetekben?

Ilyen helyzet a szórványmegyékben szokott előfordulni. Ennek egyik oka, hogy szórványmegyében nehezen találni olyan embert, aki vállalja a 99 százalékban esélytelen megméretkezést, és azt, hogy a kampányban dolgozzon. Mert a jelöltség nem csak arról szól, hogy csak úgy odatettünk valakit, az illetőnek kampányolnia is kell. A másik ok, hogy mi olyan jelölteket keresünk, akik potenciálisan helyt tudnak állni a parlamentben. Láthattuk 2008-ban is: a választási törvény rulett. Még az olyan szórványmegyékben is, ahol számítunk képviselőre – Arad, Brassó és Máramaros –, kiszámíthatatlan, hogy melyik választókerület lesz a befutó hely. Ezért a jelöltjeinknek olyan képességekkel kell rendelkezniük, hogy ha bejutnak a parlamentbe, akkor meg tudjanak felelni a küldetésüknek. Ha a megyei szervezetek nem állítanak megfelelő számú jelöltet, a listát a SZÁT pótolja.

A december 9-i választásokat a 2008-ban is használt választási törvény alapján szervezik. Négy éve olyan RMDSZ-jelöltek is bekerültek a parlamentbe, akik erre nem is számítottak. Meg lehet-e mondani e pillanatban, hogy melyek azok a körzetek, ahol száz százalékban bejut az RMDSZ-jelölt?

Hét megyében tudtunk beazonosítani elméletileg biztos parlamenti mandátumot jelentő választókörzeteket. Hargita és Kovászna megye körzetei (kivéve a maroshévízi és bodzafordulói körzeteket), Maros megyében a megyeszékhely egyik képviselői és egyik szenátori körzete, a Nyárád-mentén két képviselői körzet és egy szenátori körzet. Kolozs megyében Kalotaszeg képviselői körzete jelent befutó helyet, Szilágy megyében Seres Dénes jelenlegi képviselő és Fekete Szabó András jelenlegi szenátor körzetei, Szatmár és Bihar megyében két-két képviselői és egy-egy szenátori befutó hely van. Emellett a már említett három szórványmegye, Arad, Brassó és Máramaros biztosíthat egy-egy képviselői helyet, csak teljességgel kiszámíthatatlan, hogy melyik kerületekből. Emellett Bihar megyében, Nagyváradon volna még egy képviselői választókerület, ahonnan Pethő Csilla jelenlegi képviselő jutott be a parlamentbe. Ez is elég kiszámíthatatlan. Ugyanakkor számítunk egy befutó képviselői helyre a külföldön élő román állampolgárok számára fenntartott kerületekből is. Kötő József képviselő 2008-ban a Közel-Kelet és Afrika körzetéből jutott mandátumhoz.

Az RMDSZ szempontjából melyek az előnyei és melyek a hátrányai a választási törvénynek?

A törvény legnagyobb előnye, hogy érvényesül az arányosság elve. Vagyis ha mi országosan megkapjuk a szavazatok hat százalékát, az mandátumban is hat százalékban fog visszaköszönni. Egy komplikált kiszámolási rendszerrel kapunk annyi szavazatot, hogy a már említett három szórványmegyéből is legyen egy-egy képviselőnk. Ennek a törvénynek a kiszámíthatatlanság a legnagyobb hátránya. Ha valaki nem ér el kerületében legkevesebb ötven százalék plusz egy szavazatot, utána már jön a lutri. A megyékből a visszaosztási rendszer miatt a harmadik, negyedik helyről is be lehet kerülni a parlamentbe. Tehát a szórványmegyékben nem tehetjük azt meg, hogy a legnagyobb támogatottságú jelöltünket indítjuk a biztosan mandátumot eredményező választókerületben, mert ilyen kerület nincs.

Hány képviselői és szenátori mandátumra számít a december 9-i választások után?

Négy évvel ezelőtt huszonkét képviselői és kilenc szenátori mandátumot nyertünk. Arra számítunk, hogy nagyságrendileg meg tudjuk őrizni ezt a mandátumszámot.

Kik azok a jelenlegi képviselők és szenátorok, akik már nem pályáznak újabb mandátumra?

Tudomásom szerint néhány kivétellel a 2008-ban mandátumot nyert RMDSZ-es honatyák mindegyike pályázna újabb mandátumra. Kivételek: Bokor Tibor szenátor, aki időközben Kézdivásárhely polgármestere lett, Édler András képviselő, akit a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara elnökévé választottak, Gyerkó László szenátor, aki bekerült a versenytanácsba, Lakatos Péter, aki a számvevőszék vezető testületének tagja lett, illetve Kötő József, aki már bejelentette, hogy nem pályázik újabb mandátumra. Képviselőink egyike, a Kolozs megyei Pálffy Mózes időközben elhalálozott.

A választási törvény szerint bekerülhet a parlamentbe az a párt is, amelynek hat képviselői, illetve három szenátori körzetben sikerül mandátumot szereznie. Mennyire alapoz az RMDSZ erre az alternatív küszöbre?

Romániában 18 kisebbség van, s mindegyiknek ül egy-egy képviselője a parlamentben. Különbséget lehet tenni a hat és fél százalékos és az egyszemélyes képviselet között. Az RMDSZ-ben fel sem merült, hogy az alternatív választási küszöbre alapozzon. Minden erővel azon fogunk dolgozni, hogy az öt százalékot érjük el. Csak akkor tudunk meghatározó szereplői lenni a bukaresti politikai életnek, ha megfelelő súllyal vagyunk ott a parlamentben.

A többi magyar politikai szervezet részéről elhangzottak javaslatok a választásokon történő együttműködésre. Szász Jenő MPP-elnök a szlovákiai MKP mintájára pártszövetség bejegyzését, és úgynevezett „magyar nemzeti válogatottat” indítványozott. Ezt hogyan kommentálja?

A nemzeti válogatottba nem a harmadik ligából hozzák a játékosokat, hanem az első ligából. Ez hirtelen a válaszom Szász javaslatára. Tudni kell, hogy a választások előtti összefogás jogi akadályokba ütközik. Két párt választási koalíciója esetében már nyolc százalékos a parlamenti küszöb. Három párt esetében még több. Tehát kizárt, hogy egy magyar pártkoalíció bejusson a parlamentbe. A hatszázalékos magyarság nem biztosíthat nyolc vagy akár ennél több százaléknyi szavazatarányt. Láttuk, hogy az újonnan bejegyzett magyar politikai szervezetek elvéreztek a helyhatósági választásokon. Az MPP megbukott négy évvel ezelőtt és idén is, illetve a vadonatúj Erdélyi Magyar Néppárt is megbukott, messze saját várakozásai alatt teljesített. Miért gondolják azt, hogy egy újabb jogi konstrukció, egy nemzeti válogatottnak nevezett valami sikert érne el? Ha az elmúlt huszonkét évben az RMDSZ sikeres tudott lenni, miért nem lehet az RMDSZ-szel tovább menni? Elmondtuk, hogy szeptember 8. és október 5. között bárki jöhet és megméretkezhet az RMDSZ belső testületeiben. Ha az illető személy megnyeri a rangsorolást, hátterétől függetlenül a jelöltünk lesz. Ezt nevezem én összefogásnak.

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke azt mondta, ha az RMDSZ nem ül le tárgyalni, akkor az „erdélyi magyar jobboldal” alakít majd egy kisebb választási szövetséget. Mennyire tart az RMDSZ egy ilyen választási ellenféltől?

Először is: sohasem értettem, miért nevezik magukat az erdélyi jobboldal képviselőinek, amikor az RMDSZ a programjában, tevékenységében és az európai pártcsaládokhoz való hovatartozásában egyértelműen jobboldali politikai szervezet. Tehát ha egy párt az RMDSZ-szel szemben határozza meg saját magát, és magáról azt mondja, hogy jobboldali, azt nem jelenti azt, hogy az RMDSZ nem jobboldali. Amikor én erdélyi magyar jobboldalról hallok, ennek természetszerűen része az RMDSZ is. Ám a kérdésre válaszolva: ha a számokat nézzük, az RMDSZ az önkormányzati választásokon a magyar szavazatok közel 90 százalékát megkapta a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok alapján. Ilyen értelemben nincs szüksége arra az RMDSZ-nek, hogy összefogjon a másik két magyar politikai szervezettel a választások előtt. Arra viszont szüksége van, hogy legyen üzenete, megoldása azon szavazók számára, akik a másik két pártra szavaztak, és azok számára, akik otthon maradtak. Nem csak azt a 86 százalékot akarjuk képviselni, akik a helyhatósági választásokon ránk szavaztak, hanem mindenkit megpróbálunk képviselni. Mindenki számára fel akarjuk mutatni a megvalósításainkat. Én az összefogást minden erdélyi magyar emberrel képzelem el, nem az EMNP-vel és az MPP-vel.

Az önkormányzati választások után több területi szervezetben felmerült a tisztújítás szükségessége. Rendben van-e minden a választások előtt az RMDSZ-szervezetek háza táján?

Nincs minden rendben a területi szervezeteknél, de most nem sorolnám fel a problémás szervezeteket. Egy helyi és egy területi szervezetnél – ahol az önkormányzati választásokon elért eredményekből kiindulva felmerült a váltás szükségessége – megtörtént a váltás, megtartották a tisztújításokat. Gyergyószentmiklóson elveszítettük a választásokat, azóta új elnöke van a szervezetnek. Nagybánya területi szervezet szintjén rosszul szerepeltünk, azóta új, fiatal elnöke van a szervezetnek. Tehát beindult egy folyamat, aminek nem szabad leállnia. Ám abban az időszakban, ami még hátravan a választásokig, a jelenlegi erőkkel kell továbbmennünk, nem azzal kell foglalkoznunk, hogy úgymond nagytakarítás legyen a szervezeteknél. Ahol megtörtént a váltás, azt üdvözöljük, ám ahol nem, ott a tisztújításnak már csak december 9-e után kell megtörténnie. Ám arra hangsúlyosan oda kell figyelnünk, hogy ahol nincs eredmény, ott váltani kell.