Krasznai eszmecsere a brüsszeli folytatásról

A Partiumi Önkormányzati Tanács február 20-án, az EP képviselő-jelöltek indításához szükséges aláírásgyűjtés megkezdése előtt néhány nappal ülésezett Szilágy megye legnagyobb községében, Krasznán, így a választásokra való felkészülés komoly hangsúlyt kapott az egyébként megszokott, regionális érdekképviselettel kapcsolatos témák mellett. Tasnádi-Sáhy Péter tudósítása.

Az ilyenkor szokásos köszöntők után Kelemen Hunor szövetségi elnök vette át a szót a Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei önkormányzati tisztségviselőket tömörítő plénumon, aktuálpolitikai helyzetelemzéssel kezdve a beszédet. Mint elmondta, a szövetség fel volt készülve az ország fejlődését megtorpanásra kényszerítő, jelenleg is húzódó kormányválságra, és elemezte a lehetséges forgatókönyveket az USL koalíció szétesése utáni időszakra.

Az RMDSZ három főbb irány közül választhat egy új helyzet beállta esetén: ellenzékben marad, kormányra kerül, vagy bizonyos feltételekkel kívülről támogat egy többséggel nem rendelkező kormányt.

Kelemen Hunor a legfőbb célnak a legjobb alkupozíciók elérését és megtartását nevezte, mert csak így szavatolható a kisebbségi jogok védelme például az olyan törvények ellen, mint a parlament jogi szakbizottságban elbukott, de a plénum elé még nem került – a nemzetállamot kritizáló politikai formációk betiltására irányuló tervezet (bővebben erről lásd keretes írásunkat).
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-módósításról megfogalmazott véleményét rossznak tartja, mivel a magyarok számára fontos javaslatokat alkotmányellenesnek minősítették; a fejleményeket látva nem hisz a jelenlegi alaptörvény közeli módosításában.

Az EP-választás a legfontosabb A helyzetelemzésről áttérve a következő hónapok kihívásaira a szövetségi elnök az Európai Parlamenti választásokat a 2014-es év több szempontból is legfontosabb feladatának nevezte. Mint elmondta, az elmúlt évek tanúsága szerint a brüsszeli képviselet komoly mozgásteret jelent a romániai magyarság számára az európai – és ez által a nemzetközi – színtéren, valamint a romániai politikum felé is életbevágóan fontos kérdés, hogy a szövetség elérje az 5 százalékos küszöböt, mert a romániai magyarság érdekérvényesítő képességének csökkenését a román pártok azonnal szankcionálnák. Ehhez, számításaik szerint, több mint 400 ezer szavazatra lesz szükség, mivel a jelenlegi helyzet alapján a többi pártnak is érdekében áll a mozgósítás, és még azt sem lehet tudni, hogy Tőkés László, illetve az EMNP milyen megoldás mellett döntenek. Ezért nagyon fontosnak tartja az induláshoz szükséges, március 26-ig leadandó 200 ezer támogató aláírás mielőbbi összegyűjtését. Emellett pozitívumként értékelte az MPP-vel folytatott tárgyalások alakulását, véleménye szerint a két szervezet közel került egy tágabb perspektívákra koncentráló megállapodáshoz.Végezetül szót ejtett a magyarországi választásokról is, mely kapcsán megjegyezte: nem tartja szerencsésnek, hogy RMDSZ-es tisztviselők a regisztrációval kapcsolatos ügyintézésben szerepet vállaljanak, magukra vegyék az ezzel járó felelősséget. Megerősítette, hogy a szövetségnek elsősorban a május 25-i romániai európai parlamenti választásokra kell összpontosítania.

Erdély Európában Winkler Gyula újrázásra készülő EP-képviselő rövid beszámolót tartott az RMDSZ politikusainak az európai színtéren elvégzett munkájáról a hamarosan záruló ciklus vonatkozásában. Elsősorban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy uniós szinten is hallatták a hangjukat a magyar közösséget ért méltánytalanságok ügyében, mint a Mikó-ügy, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának kálváriája, vagy a regionalizációs törekvések. Több ilyen kérdésben is sikerült találkozót szervezni az érintett területek biztosaival.
Emellett fontos feladatuknak tekintették a kétirányú ismeretterjesztést: minden erejükkel igyekeztek ismertté tenni Erdélyt Európában, illetve az Uniót közelebb hozni a romániai magyarsághoz. Úgy fogalmazott, munkájuk eredményeképpen sokkal többen tudják már Európában, hogy él egy kisebb államnyi magyar közösség a Transylvania néven ismert területen. Winkler képviselő az EU népszerűsítésének komoly korlátját abban érzi, hogy

sok politikus felelőtlenül a „Brüsszel ezt követeli”, „brüsszeli nyomásra” címkével visz kellemetlen ügyeket az állampolgárok elé, sokszor teljesen alaptalanul.

Fontos eredményként jegyzi, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszakra előreláthatóan 43 milliárd eurós támogatást sikerült kiharcolni Romániának, ami 40%-kal haladja meg az előző ciklus büdzséjét. Ezt az eredmény némileg beárnyékolja, hogy az előző költségvetésből rendelkezésre álló forrásoknak eddig csak a 30%-át tudta az ország felhasználni, bár a decentralizáció hasznosságát bizonyítandó megjegyezte: az önkormányzatokat érintő Regionális Fejlesztési Operatív Program kétszer hatékonyabban teljesített a központilag menedzselt szektoriális operatív programokhoz képest. Azt viszont Románia sikerének könyvelte el, hogy az ún. „n+3”-as szabály alapján csak Románia és Szlovákia kapott további három év haladékot a bennragadt források felhasználására. Winkler Gyula azt is elmondta, hogy Dacian Cioloº mezőgazdasági EU-biztosnak köszönhetően a közösségi agrárpolitikát is sikerült a kisgazdaságoknak kedvező irányba eltolni a nagybirtokosok ellenében.
Az újabb brüsszeli ciklusra jelentkező képviselő a jelen legfontosabb feladatának az Erdély 2020 fejlesztési terv aktualizálását tartja, jóllehet a 2014-es évvel kapcsolatosan kevés esélyt lát új pályázatok kiírására, mivel ettől a ciklustól kezdve érvényes szabályként a tagországoknak partneri szerződést kell kötniük az Európai Bizottsággal, melyre Románia esetében a tervek szerint nyár előtt nem kerül sor, és a tényleges kiírásokért felelős irányító hatóságokat csak ezt követően lehet felállítani.
Beszédét azzal zárta, hogy az önkormányzati, a bukaresti és a brüsszeli jelenlét együttesen tudják csak hatékonyan szavatolni a romániai magyar közösség zavartalan fejlődését.

Mozgósítás a fő feladat Kovács Péter főtitkár krasznai beszédét azzal kezdte: ő kizárólag munkával, feladatokkal a tarsolyában érkezett. A májusi uniós választásokat már csak azért is nagyon fontosnak tartja, mert a most nyújtott teljesítmény mindenképpen kell a 2016-os sikerek megalapozásához. Ezért a szövetségi elnökhöz hasonlóan hangsúlyozta a támogató aláírások mielőbbi leadásának szükségességét, már csak azért is, hogy adminisztratív akadályai semmiképpen se lehessenek a jelöltek indulásának.

Kovács szerint ahhoz, hogy a kívánt szavazatszám összegyűljön, mindenkinek aktívan részt kell vennie a mozgósításban, hatékonyan el kell juttatni a szövetség üzeneteit a választókhoz, minden törvény adta lehetőséggel élni kell a szavazókedv maximalizálásához.

Helyi gondoktól nyári vágtáig Ezek után az önkormányzati tisztviselők osztották meg tapasztalataikat, problémáikat egymással, illetve a szövetség vezetőivel. Sok településen gondot okoz a közalkalmazottak számának csökkentése, illetve az alacsony bérezés. Előbbi miatt egyre nehezebben tudják ellátni feladataikat, illetve sok – végbement – fejlesztés eredményét sem tudják élvezni, mivel a frissen épült kórházat, napközi otthont nem áll módjukban feltölteni alkalmazottakkal. Az egyetlen megoldás a „kiszervezés” lenne, ami rögtön megnövelné az önkormányzat költségeit az általános forgalmi adó összegével. A már említett nem versenyképes fizetések pedig a tehetséges, fiatal szakemberek megszerzését, megtartását akadályozzák, mivel ők sokkal jobb bérezést érhetnek el a versenyszférában.
Többen problémaként említették azt az új törvényt, mely szerint a mozgáskorlátozottak juttatásainak minimum 25 százaléka az önkormányzatokat terheli, ez egyrészt a bizonytalanságot rejtő megfogalmazás, másrészt a forráshiány miatt okoz gondokat. Ezzel kapcsolatban többen is hangsúlyozták: mindenképpen harcolni kell azért, hogy a jövőben megvalósuló decentralizáció során a növekvő önkormányzati feladatok mellé forrást is biztosítson a kormány a településeknek. Cseke Attila Bihar megyei képviselő a módosított földvásárlási törvény veszélyeire hívta fel a figyelmet, mely szerint az országhatártól számított 30 kilométeres sávban csak a védelmi minisztérium engedélyével lehet földterületet értékesíteni, még akkor is, ha a potenciális vásárló román állampolgár.
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő, megyei ügyvezető elnök zárszóként az egész térséget érintő örömhírrel szolgált: mint bejelentette, idén a – Székely Vágta mellett – a Partiumban is szerveznek előfutamot a Budapesti Nemzeti Vágtához a Nagyváradhoz közeli kőröskisjenői Kings Land lovas klubban, június második hétvégéjén. Szabó képviselő, civilben maga is lelkes hagyományőrző huszár, arra buzdította az egybegyűlt önkormányzati vezetőket, hogy maguk is állítsanak ki lovast a megmérettetésre, mivel a nevezőkről és településeikről rövid ismertető filmet is készít a Duna Televízió, ami remek bemutatkozási lehetőségnek ígérkezik.
Az ülés záróakkordjaként a tavaly Csíkszeredában elfogadott alapszabályzatnak megfelelően módosították a Partiumi Önkormányzati Tanács működési szabályzatát, illetve egy évre soros elnöknek választották Kovács Jenőt, Nagykároly polgármesterét.