Kormányközelben az RMDSZ - koalíciós ajánlatot tett Victor Ponta Kelemen Hunornak
2012. 12. 10. 15:49Az első hivatalos részeredmények szerint öt százalékon felüli szavazataránnyal bejutott a parlamentbe az RMDSZ, s máris újra kormányozni készül, ezúttal a decemberi választások abszolút győztese, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) oldalán. Az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjei összességében 1 százalék alatti eredményt értek el. Munkatársaink összeállítása.
Néhány ellenzékben töltött hónap után ismét kormányra kerülhet az RMDSZ, ugyanis a decemberi választások után öt százalék fölötti eredménnyel (lásd keretes írásunkat) újra bekerült a parlamentbe, és Kelemen Hunor már urnazáráskor koalíciós ajánlatot kapott a megmérettetésen abszolút győztes Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökétől, Victor Ponta kormányfőtől. A miniszterelnök a koalíciós kényszert azzal magyarázta, hogy alkotmánymódosítást is lehetővé tévő, tehát kétharmados parlamenti többséggel szeretne kormányozni.
Az USL és az RMDSZ egyezkedései már hétfőn, az első hivatalos részeredmények közlése után elkezdődtek. Az alkut azonban veszélyezteti, hogy a baloldali pártszövetség liberális szárnya morogva fogadta Victor Ponta koalíciós készségét. Az USL másik társelnöke, Crin Antonescu hétfő hajnalban leszögezte: egyelőre nem lehet arról beszélni, hogy koalíciós tárgyalásokra hívták volna az RMDSZ-t. Az első tárgyalási fordulót ennek ellenére Victor Ponta és Kelemen Hunor az Erdélyi Riport lapzártájakor megtartották.
Kovács Péter: 18 mandátum biztos a visszaosztások előtt Tizennyolc
RMDSZ-es jelöltnek sikerült abszolút győzelmet szereznie a
választókerületében, így biztosan parlamenti mandátumot nyertek –
tájékoztatta az Erdélyi Riportot lapzártakor Kovács Péter főtitkár.
Hargita megyében négy képviselője (Kelemen Hunor, Korodi Attila,
Moldován József és Antal István) és két szenátora (Verestóy Attila és
Tánczos Barna), Kovászna megyében három képviselője (Markó Attila,
Márton Árpád és Fejér László) és két szenátora (Králik László és Olosz
Gergely) lesz az RMDSZ-nek, akárcsak eddig. „Háromszéken elvesztettük
Orbaiszéket, ami egyértelműen az EMNP indulásának tulajdonítható, mert
az EMNP és az RMDSZ szavazatai 23 év után együttesen meghaladták volna
az 50 százalékot” – jelentette ki a főtitkár. |
Kelemen: a legkeményebb kampányon vagyunk túl. Az urnazárás utáni első sajtónyilatkozatában Kelemen Hunor azzal indokolta tárgyalási készségét, hogy Romániának stabilitásra van szüksége. „Elfogadtuk Victor Ponta meghívását, mert a jövőre tervezett alkotmánymódosításról és a közigazgatási reformról megvannak az elképzeléseink” – mondta a szövetségi elnök az RMDSZ Csíkszeredában berendezett választási központjában.
A politikus az exit poll felmérésekre – melyek öt százalékot jósoltak urnazáráskor az RMDSZ-nek – utalva kijelentette: „El kell mondanom, hogy mi nem egy öt százalékos politikai párt vagyunk, hanem egy olyan politikai szervezet, amely a romániai magyar közösséget képviseli”. Kelemen szerint ezért az RMDSZ felelőssége „száz százalékos” minden olyan magyar ember iránt, aki vasárnap elment szavazni és a szövetségre szavazott, és minden olyan magyar ember iránt, aki nem tulipán jelét választotta vagy nem jutott ma el az urnákhoz. Kelemen elmondta, az elmúlt huszonhárom év legkeményebb választási kampányán van túl a szövetség. Bár az eredmények még nem véglegesek, és részletesebb eredményekre legközelebb csak kedden számítanak, a politikus optimista. „Ugyanúgy ott lesz a szövetség képviselőházban, mint a szenátusban” – fogalmazott. Úgy értékelte, szükség van arra, hogy a megszerzett jogokat a szövetség megerősítse, újabb jogok megszerzését tűzze ki célul, és a nehéz gazdasági helyzetben a munkahelyteremtésre, a gazdasági reformra, és az adópolitika megváltoztatására fordítsa a figyelmet.
Kovács: Toró helyett bocsánatot kérnék. Kelemen Hunor Csíkszeredában tartott beszédében nem üzent a választásokon egy százalék alatti eredményt elérő Erdélyi Magyar Néppártnak. Megtette ezt azonban Kovács Péter főtitkár. „Ha én most Toró T. Tibor lennék, elnézést kérnék a magyar emberektől, amiért félrevezettük őket” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak. Kovács szerint az RMDSZ-nek igaza volt, amikor a választások előtt azt hangoztatta, hogy nulla esélye van a néppártnak mandátumszerzésre, és minden szavazat, ami nem az szövetséget támogatta, az a román képviseletet erősítette. „A számok azt mutatják, hogy mi harminc napig az igazat mondtuk ebben a tekintetben. Az EMNP félrevezette a magyarokat, s nagyon jól tudta, hogy megtéveszti a szavazókat. Ezért Toró T. Tibornak, az EMNP elnökének bocsánatot kellene kérnie a magyaroktól. Nem is tudom, hogy tud az emberek szemébe nézni" – jelentette ki a politikus.
Antal „felpofozná” az EMNP-seket. Kovács Péternél is keményebben fogalmazott a választások éjszakáján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki elsősorban az orbaiszéki képviselői hely elvesztését fájlalta. „Tele vagyok indulatokkal. Legszívesebben két nagy pofont adnék az EMNP-seknek, akik nem nyertek egyetlen kerületben sem. Akinek van testvére, az tudja, hogy vannak pillanatok, amikor felpofoznánk azt, akire haragszunk, de ők mégiscsak testvéreink, és a testvérviszályt fel kell oldani. A következő hetekben, hónapokban arra kell törekednünk, hogy a kistestvért jobb belátásra bírjuk”, – mondta a politikus.Markó Attila, a Mikó-per egyik elítélte a választások éjszakáján könnyes szemekkel köszönte meg a rá adott szavazatokat, amelyek parlamenti mandátumhoz juttatták. „Földivé lettem mindannyitokkal”, nyilatkozta a kisebbségügyi államtitkár.Utaltak az EMNP kudarcára RMDSZ Maros megyei székházában is, ahol a választások éjszakáján Kelemen Atilla megyei elnök, Markó Béla, Kerekes Károly, Lokodi Edit, Frunda György, Balogh József és Csép Andrea álltak a sajtó elé. Valamennyien köszönetet mondtak a magyar választóknak és mindazoknak, akik az RMDSZ szavaztak a bizalmat. Markó Béla szintén köszönetet intézett a választókhoz, akiknek a bizalma annak a 23 éves munka eredménye, amelyet az RMDSZ kifejtett – mondta. „Nehéz kampány után vagyunk, nagy erőfeszítéseket tettünk a mozgósításért, nehéz körülmények között kampányolt az RMDSZ, hiszen volt egy másik magyar párt, amely mindent megtett, hogy csökkentse az RMDSZ támogatottságát, ami nem sikerült neki” – értékelte Markó Béla a választásokat.
BEC: 5,31, illetve 5,40 százalékon az RMDSZ A képviselőházi szavazatoknak 5,31, a szenátusi voksoknak pedig 5,40 százalékát szerezte meg az RMDSZ a Központi Választási Iroda (BEC) hétfő délelőtt 10 órakor, 81,49 százalékos feldolgozottságnál közzétett adatai szerint. A magyar érdekvédelmi szövetségre a képviselőházban 322,188-an, a szenátusban 327 827-en szavaztak. A december 9-i parlamenti választások főlényes győztese a Szociál-Liberális Szövetség (USL), amely az alsóházban a szavazatok 58,63 százalékát, a szenátusban pedig a voksok 60,03 százalékát szerezte meg. Második helyen az Igaz Románia Szövetség (ARD) végzett, a demokrata-liberálisok köré csoportosuló pártszövetség a képviselőházban 16,69 százalékos, a felsőházban pedig 16,95 százalékos eredményt ért el. Az előrejelzések szerint harmadik helyen Dan Diaconescu Néppártja (PP-DD) végzett, a tévémogul populista alakulata a szavazatok 13,53 - 14,18 százalékát szerezte meg az első hivatalos részeredmények szerint. Az Erdélyi Magyar Néppártra (EMNP) 40 867-en szavaztak a képviselőházi kerületekben, ami országos szinten a szavazatok 0,67 százalékára volt elég. A felsőház esetében az EMNP tízezerrel több (50 125) szavazatot kapott, ami 0,82 százalékos arányt jelent. Országos szinten 41,62 százalékos részvételt mértek, ez közel hár százalékponttal nagyobb a négy évvel ezelőtti adatnál. |
„Nem lehet tovább hazudni” Csupán harmincegynéhány szavazat hiányzott a választókerület megnyeréséhez Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke esetében, egy olyan körzetben, ahol a magyarok aránya ötven százalék alatti. Ugyan a végleges eredmény beszélgetésünk idején még nem született meg, a kerület mandátumát visszaosztásból az ARD jelöltje kaphatja meg. A politikust arra kértük, foglalja össze a választás tanulságait.
„Ez volt az RMDSZ legnehezebb megmérettetése ez idáig. Román oldalon egy négytagú pártszövetség, illetve a másik oldalon egy teljesen szétesett ellenzék indult neki úgy, hogy az államelnök a népszavazás után megnyirbált tekintéllyel próbálta segíteni volt pártját. A román közeg szempontjából valami elleni szavazatként is felfogható ez a választás, az RMDSZ szempontjából pedig a pozitív üzenetet lépésről lépésre a negatív kampány felé vitte el az EMNP fellépése. Tehát nem a programok, viták jellemezték ezt a versenyt, hanem személyeskedő üzenetek. Ezt tetézte az időjárási faktor is, amely az erdélyi beágyazódottságú indulók helyzetét nehezítette meg. Ennek köszönhetően a Demokrata Párt is, az RMDSZ is kevesebb embert tudott mozgósítani. Ezt mi is éreztük a saját bőrünkön, a hófúvások közepette a törzsszavazóink egy része, elsősorban a vidéken élő, idősebb személyek nem indultak útnak, templomba se mentek, nemhogy szavazni. Ennek ellenére sikerült elérni a parlamenti küszöböt, ami nagyon fontos eredmény.
Néhány tanulságot mindenképpen levonnék a történtekből. Egy: nem lehet tovább hazudni. Ez volt az ikszedik választás, amikor Bihar megyében is bebizonyosodott, hogy az EMNP elindulása egyetlen dolgot jelent a közösségnek: román mandátumot. Ez nem véletlen, nem kérdőjelezhető meg, ez tény. Kettő: az is bebizonyosodott, hogy minden híresztelés ellenére az RMDSZ-en kívül más magyar szervezetnek esélye sincs bejutni a parlamentbe.
Most arra kell készülni, hogy lehetőleg kormányzati szerepkörből a közösségi prioritásokat képviseljük. Akkor, amikor alkotmánymódosításra kerül a sor, régióátszervezésre, jobb nekünk, ha az RMDSZ kormányon van, mint ha a kétharmados többséget akár a PD-vel, akár a DD-vel, akár e pártokból megvásárolt emberekkel alkossa meg az USL.”
Gergely Balázs: nagyot nőtt a szavazótáborunk Az EMNP-sek lapzártánkig nem reagáltak az RMDSZ-es politikusok kijelentéseire. Gergely Balázs, az EMNP alelnöke urnazárás után az Erdélyi Riportnak azt nyilatkozta: az önkormányzati választásokhoz képest óriási eredményt értek el, nyár óta a szavazóbázisukat megháromszorozták. A politikus ez exit poll felmérésekre alapozta állítását, az egyik közvélemény-kutató cég ugyanis 1,2 százalék fölött mérte a Néppártot. „A négy parlamentbe bekerült politikai szervezett mellett mi vagyunk az egyetlen párt, amelyet 1 százalék fölött mértek" – mondta Gergely Balázs.
Toró T. Tibor pártelnök már visszafogottabban nyilatkozott. A választások éjszakáján kijelentette, az EMNP jelöltjeinek valószínűleg nem sikerült hat képviselői és három szenátori választókerületben első helyen végezni, így vélhetően nem sikerült átlépni az alternatív parlamenti küszöböt. Toró T. Tibor hozzátette, mindez azonban csak a szavazatszámlálás befejezése után válik bizonyossá. A pártelnök azonban azt is eredménynek könyvelte el, hogy az exit poll felmérések egy százalék fölötti EMNP eredményt jeleznek. „Felkerültünk a román nagypolitika térképére” – állapította meg az elnök. Hozzátette, már a részleges eredmények is körvonalazzák, hogy az EMNP több szavazatot kapott, mint a nyári önkormányzati választásokon. Valószínűsítette, hogy azok is az EMNP-re szavaztak, akik az önkormányzati választásokon a Magyar Polgári Pártot (MPP) támogatták.
Tőkés visszarendeződést emleget. Tőkés László szerint a parlamenti választások eredményei posztkommunista visszarendeződést jeleznek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT)elnöke, az EMNP védnöke az MTI-nek elmondta, a Budapesti rendszerváltó politikai vonallal ellentétben Bukarestben a restaurációs politikai vonal látszik győzedelmeskedni. Az európai parlamenti képviselő sajnálatosnak tartotta, hogy RMDSZ máris bejelentette a tárgyalási készségét a „posztkommunista visszarendeződés képviselőivel”.
Tőkés úgy véli, az EMNP-nek rendelkezésére áll a következő négy év ahhoz, hogy olyan győzelmet érjen el, amilyet a Fidesz ért el a két évvel ezelőtti parlamenti választáson.
Dâncu: Ponta karácsonyig kormányt alakíthat Kérdéseinkre Vasile Dâncu szociológus, a Metro Media Transilvania közvélemény-kutató cég vezetője válaszolt Hogyan kommentálja a vasárnap esti exit poll felmérések adatait? Hány százaléki mandátum lehet az USL-nek jósolt 55-58 százalékos szavazati arányból? A Szociál-Liberális Szövetség várhatóan olyan aránytalanul nagy győzelmet arat, amilyenre rég nem volt példa a rendszerváltás utáni választásokon. Ez azonban nem gond, hiszen nálunk az 51 százalékos eredményű pártok is úgy viselkednek, mintha a szavazatok száz százalékát szerezték volna meg. Vagyis a győztes mindent visz, senkivel sem hajlandó megosztani a politikai prédát. Az USL nagy nyomásra számíthat a civil társadalom részéről. Nagyok lesznek az elvárások. Mielőbb eredményeket kell majd felmutatnia, mintha nem hatalmas politikai tőkéhez, hanem egy kiapadhatatlan pénzforráshoz jutott volna a választások révén. A költségvetési források azonban ugyanazok maradnak akkor is, ha az USL 50 vagy 75 százalékos győzelmet arat. Lesz még egy gondjuk a szociálliberálisoknak: minél nagyobb egy kormánykoalíció, annál több éhes szájat kell etetnie, s nyilván most a kormányhoz kapcsolódó politikai klientúrára és az érdekcsoportokra gondolok. Másfelől Victor Pontának és Crin Antonescunak nincs amiért panaszkodnia: minden hatalmat megkaptak, és a továbbiakban felelősek azért, ami történik az országgal. Hogyan vélekedik arról, hogy Victor Ponta már a győzelmük kihirdetésekor koalíciós tárgyalásokra hívta Kelemen Hunort? Miért van szüksége az USL-nek az RMDSZ-re? Ez stratégiai lépés volt Ponta részéről. Kissé túl gyors, kockázatos lépés. Számításai egyelőre nem is váltak be, hiszen Kelemen még nem mondott igent a koalícióra, csak a tárgyalásokra. Már támadják is az USL-n belül, elsősorban a liberálisok a kormányfőt emiatt. Az is lehet, hogy Ponta csak tesztelni akarta a liberálisokat, akik nem állták ki teljes egészében ezt a próbát. Ha én lettem volna Kelemen Hunor helyett, kockáztattam volna, azonnal igent mondok a koalícióra, még akkor is, ha tudom, hogy kemény tárgyalások következnek. Így Ponta egyedül maradt a javaslatával a liberálisok és az alkalmi nacionalisták kereszttüzében, s megtörténhet, hogy arra kényszerítik, vonja vissza az RMDSZ-nek tett koalíciós ajánlatát. Úgy gondolom, a kormányfő valóban alkotmánymódosításra készül az RMDSZ segítségével, és egyúttal Európának is üzen. Nagy bátorságra vall, hogy a győzelem éjszakáján megtette ezt a lépést, remélem, nyerni fog e nyitottsággal. Az eddigi tapasztalatok szerint az RMDSZ kormányzati részvétele javára vált az országnak. Jó lenne, ha Kelemen Hunorék nem hagynák sokáig kinyújtott kézzel Pontát. Sokan ugyanis máris rácsaptak erre a kézre. Lesz egyáltalán Ponta-kormány? Várhatóan mit lép majd az államfő? Basescu nem hosszabbíthatja meg a politikai válságot, nemigen tehet mást, Victor Pontát nevezi majd ki miniszterelnöknek. Az USL gyakorlatilag kétharmados többséget szerzett, nagyon nehéz ezt a hatalmat kikezdeni. Elég gondot jelentenek számára a választók elvárásai. Szerintem Traian Bãsescu támaszt majd néhány feltételt a miniszterek személyével és az ország prioritásaival kapcsolatban, és karácsonyig megalakul a Ponta-kormány. Az lenne a racionális, ha ez így történne. |
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!