Kilépés helyett lemondás

Az RMDSZ kormányon marad, ám Kelemen Hunor visszalép kormányzati tisztségeiről, és a szövetség államfőjelöltje lesz. Két kérdésre lapzártánk után kapunk csak választ: ki lesz az utódja a kulturális miniszteri tisztségben és a kormányfőhelyettesi poszton? Cseke Péter Tamás RMDSZ-es politikusokat kérdezett a Szövetségi Állandó Tanács ülése után.

Már csak két dilemmára kell választ adniuk az RMDSZ vezető politikusainak ahhoz, hogy viszonylag nyugodt szívvel mehessenek nyári vakációra. A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) tagjainak július 17-én nevesíteniük kell az államfőjelöltet, és azt a személyt, aki utódja lehet Kelemen Hunornak a kormányfőhelyettesi, valamint a kulturális miniszteri tisztségben. A szövetségi elnök ugyanis egy koalíciós válság lezárásaként bejelentette lemondását mindkét kormányzati posztról, és egy darabig úgy tűnt, az RMDSZ testületileg ellenzékbe vonul.
Kelemen Hunor döntésének és a koalíció válságának előzménye, hogy az RMDSZ konzultálása nélkül a román külügy révén Románia is kérte belépését abba a luxemburgi perbe, amelyet a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés beterjesztői indítottak a kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság ellen az Európai Unió bíróságán. Bukarest Brüsszel pártjára állt ebben a perben, és ezzel a kormányban részt vevő RMDSZ-szel szemben foglalt állást. Kelemen Hunor a kezdeményezők polgári bizottságának egyik alelnökeként a luxemburgi bíróságon zajló per egyik felpereséből a román kormány miniszterelnök-helyetteseként alperes is lett. Ezt a helyzetet a politikus „tudathasadásos állapotnak” tartotta, ezért a bírósági folyamodvány visszavonását kérte a kormánytól. A koalíciós partnerrel közölte: ha nem teljesítik a kérését, vállalhatatlannak tartja a közös kormányzást. Titus Corlãtean külügyminiszter lépését azzal indokolta: Románia meg akarja előzni, hogy az EU Bíróságának joggyakorlata révén uniós hatáskörbe kerüljenek a tagállamok szuverenitását érintő olyan kérdések, mint a kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. Az ügyben a külügyminiszter mellé állt Victor Ponta, aki az RMDSZ-nek azt üzente: bízik abban, hogy Kelemen Hunorék nem lépnek ki a kormányból, ugyanakkor leszögezte, a román állam politikája nem lehet alku tárgya. Végül Kelemen és Ponta asztalhoz ült, és utóbbi javaslatára kompromisszum született: Románia nem vonja vissza a benyújtott keresetét, de nem tartja már azt fenn a per során mindaddig, amíg a román parlament a kisebbségek és független szakértők bevonásával ki nem alakít egy álláspontot a Minority SafePack ügyében. Ezt a kompromisszumot Kelemen Hunor az RMDSZ kormányon maradása szempontjából elfogadhatónak tartotta, ám a „tudathasadásos állapotot” feloldani már csak lemondással tudta. Ezért összehívta a SZÁT-ot dönteni az esetleges ellenzékbe vonulás kérdéséről, és az RMDSZ operatív döntéshozó testületének ülésén jelentette be a kormányzati tisztségeitől történő visszalépését is.

Sajtósok hada a Majális utcában A SZÁT-ülést hatalmas várakozás előzte meg a sajtó részéről, rég nem volt annyi újságíró a kolozsvári szövetségi elnöki hivatalban, mint július 11-én. Előző este szinte mindenki fogadott volna arra, hogy a testület az RMDSZ kormányból való kilépése mellett dönt. Ezt a lépést egyrészt az valószínűsítette, hogy Kelemen Hunorék szinte semmit nem tudtak elérni hatalmi pozícióból mindabból, amit a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek: nem oldódott meg a MOGYE magyar tagozatának és a közösségi szimbólumok használatának ügye, nem nevezték ki a Maros megyei magyar prefektust és késik Vass Levente egészségügyi államtitkári kinevezése is. Emellett a külügy megtagadta Budapesttől új magyar konzuli irodák megnyitását, majd a PSD a koalíciós szerződést megszegve hátba döfte az RMDSZ-t azzal, hogy belépett Brüsszel mellett a luxemburgi perbe. A kormányból való távozás forgatókönyvét erősítette az is, hogy időközben Victor Pontának olyan parlamenti többséget sikerült kialakítania, amellyel az RMDSZ ellenzékbe vonulása esetén is könnyen kormányozni tud: a magyar érdekképviselet szavazatait ugyanis a Cãlin Popescu Tãriceanu szenátusi elnök vezette új liberális párt, illetve populista Dan Diaconescu Néppárt törvényhozói pótolhatják. Emiatt elterjedté vált az a nézet is, hogy a koalíciós válságot valójában a PSD provokálta ki, hogy a közelgő elnökválasztás előtt a nacionalista választók szavazatának megőrzése reményében szabaduljon az RMDSZ-től. Ezt a forgatókönyvet cáfolta, hogy a koalíciós válságot feloldó javaslat éppen a miniszterelnöktől származott.

Kelemen államfőjelölt lesz A SZÁT ülése után Kelemen Hunor bejelentette, az RMDSZ elfogadja Victor Ponta kompromisszumos javaslatát és kormányon marad. „Többször is elmondtam már az elmúlt napokban, számomra elfogadhatatlan az, hogy ugyanabban a perben felperesként és alperesként is jelen legyek. Ez egy személyes döntés, amelyet elsősorban azért hoztam meg, mert számomra ez a korrekt álláspont” – indokolta lemondását a miniszter. Az Erdélyi Riport megtudta: az ülés résztvevői nem örültek Kelemen Hunor lemondásának. „Többen mondták, hogy jelenléte a kormányban nagyon fontos, meghatározhatja a kormányzati csapat teljesítményét. Ám emberileg a lépését megértették, nagy volt a szolidaritás a szövetségi elnök mellett” – nyilatkozta lapunknak a SZÁT egyik tagja.
Az ülésen abban is mindenki egyetértett, hogy Kelemen utódjának a miniszterelnök-helyettesi tisztségben politikai súllyal és tapasztalattal rendelkező személynek kell lennie, aki a kulturális tárca vezetésére is alkalmas. A két posztot ugyanis nem lehet szétválasztani: a kormány összetételéről szóló parlamenti határozat szerint a művelődési minisztérium az RMDSZ-é, a tárca vezetője pedig egyben miniszterelnök-helyettes is. Utódjáról Kelemen csak annyit mondott: nevekről még korai beszélni. Újságírói kérdésre válaszolva pedig leszögezte: Markó Béla nem kerülhet szóba, mert a volt szövetségi elnök – aki korábban volt már kormányfőhelyettes – jelezte, többé nem vállal kormányzati tisztséget.
„Tényleg nagy dilemma előtt állunk, mert Markón kívül nincs olyan politikus, aki alkalmas lenne mind a két posztra. De ahogy Kelemen Hunort ismerem, van már egy név a tarsolyában” – nyilatkozta lapunknak az ülés egyik résztvevője. A SZÁT egy másik tagja viszont azt mondta a Riportnak: Markó jelölése „nem egy lefutott ügy”, a szenátor ugyanis nem adott választ az ülésen arra a kérdésre, hogy vállalná-e a kormányzati szerepet. Egy biztos: július 17-én a SZÁT Kelemen utódjáról is dönteni fog.
Forrásaink szerint ekkor jelentik be azt is, hogy az RMDSZ elnöke lesz a szövetség államfőjelöltje. Július 11-i ülésén a SZÁT testületileg felkérte Kelemen Hunort, hogy vállalja el a jelölést. A politikus nem adott határozott választ a felkérésre, ám úgy tudjuk, hajlik az igenre. „A kormányból való visszalépésével előkészítette a terepet az elnökválasztási kampánynak” – magyarázta lapunknak az RMDSZ egyik vezető politikusa.
Bár a sajtó előzőleg arról írt, hogy az RMDSZ-t megosztja a kormányon maradás kérdése, a SZÁT ülésén a testület tagjainak nagy többsége ellenezte az ellenzékbe vonulást. „Az ülés azért húzódott el, mert türelmesen megvártuk, amíg mindenki elmondja a véleményét. Két-három politikus mondta azt, hogy most hátrább kellene lépnünk, de ők sem kérték egyértelműen, hogy menjünk szembe a kormánnyal” – nyilatkozta az ülés egyik résztvevője. Elsősorban a SZÁT székelyföldi tagjai kérdőjelezték meg a kormányon maradást. „Valóban a többségtől eltérő véleményem volt ebben a kérdésben. Ám az ülésen egyetértettünk abban, hogy mindenki szolidaritást vállal a kormányon maradásról szóló döntéssel, és nem tárja ellenvéleményét a sajtó elé” – mondta megkeresésünkre az egyik székelyföldi politikus.

Végezzék a dolgukat A kormányon maradás mellett kiálló SZÁT-tagok azonban szívesen vállalták névvel is az álláspontjukat. Amikor szembesítettük őket azzal, hogy a PSD szinte semmit sem teljesített az RMDSZ együttműködési megállapodásban is rögzített kéréseiből, a lapunk által megkeresett politikusok mindegyike a választási évre, illetve arra hivatkozott, hogy alig több mint száz napja írták alá a koalíciós szerződést, az eltelt idő rövid a mérleg elkészítéséhez.
Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke az Erdélyi Riportnak elmondta: az ülésen arról beszélt, hogy „ha nem maradsz a pályán, akkor nem tudsz eredményt felmutatni”. Szerinte a kormányra lépéskor tudvalevő volt, hogy az idei évet jelentősen meg fogja határozni az államelnök-választás. „Az a lényeg, hogy mit tudunk ebből a helyzetből kihozni, a kormányon maradásunk hasznára van vagy sem a magyar közösségnek” – magyarázta.
Hegedüs Csilla három álláspontot is képviselt a SZÁT-ülésen. Az RMDSZ Nőszervezete alelnökeként kifejtette: fontos kormányon maradni, mert a közösség érdekeit így lehet a legjobban képviselni. „Viszont azzal egyetértettünk, hogy valamilyen módon szankcionálni kell a koalíciós partnert azért, ahogyan a Minority SafePack ügyében eljárt” – mondta az Erdélyi Riportnak. Személyes álláspontjaként kifejtette: az államtitkárok elég nehéz körülmények között dolgoznak a kormányban. „Választási év van, az eredményeket sokkal nehezebben érjük el, akadozik a rendszer. Mindezek ellenére fontos, hogy ne nélkülünk hozzák meg a döntéseket” – tette hozzá. Hegedüs konzultált több RMDSZ-es államtitkárral is, akiknek álláspontját szintén tolmácsolta a SZÁT-ülésen. „Azt üzenték: több projektet előkészítettek a költségvetés-kiegészítésre, és reménykednek abban, hogy ezek egy része megvalósulhat” – mondta Hegedüs.
Biró Rozália szerint a romániai magyar nemzeti közösség érdekeit csak kormányon lehet igazán hatékonyan képviselni. A Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke ezt fejtette ki a SZÁT ülésén is. „Elmondtam, hogy a koalícióban kell maradnunk, mert a Minority SafePack-kel kapcsolatos román álláspontot csak a dialógus útján lehet árnyalni, a parlament bevonásával” – tájékoztatta az Erdélyi Riportot a nagyváradi politikus.
Póka András György, a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács elnöke elmondta: konzultált más RMDSZ-es önkormányzati vezetőkkel, és arra jutottak, az önkormányzati képviseletnek hasznára válik, ha az RMDSZ kormányon marad. Kalotaszentkirály polgármestere szerint látványos eredményeket nem hozott az RMDSZ-es önkormányzatoknak az, hogy a szövetség kormányra került, ám ennek a fő oka az, hogy országos szinten kevés a pénz. „Ha az RMDSZ nem lenne kormányon, akkor a magyarok lakta települések önkormányzatainak még ennyi se jutna” – jegyezte meg. Emlékeztetett arra, hogy július végén költségvetés-kiegészítésre készül a kormány. „Államtitkáraik, minisztereik végezzék a dolgukat, segítsék több pénzhez jutni az önkormányzatainkat. Megkockáztatom, hogy a kistelepüléseken élő RMDSZ-szavazókat jobban érdekli a patakszabályozás, a csatornázás sorsa, mint a Minority SafePack-é” – fogalmazott a polgármester.