Két voks, két nap, egy cél

Sajátos megoldást választottak a kormánypártok arra, hogy a módosított alkotmány már az új államfő mandátumára is érvényes legyen: a májusi EP-választásokkal egy időben tartanának kétnapos népszavazást az alaptörvény módosításáról. Cseke Péter Tamás RMDSZ-es politikusokat és szakértőket kérdezett a forgatókönyv megvalósíthatóságáról.

Már az idei első vezetőségi ülésén megszabta a 2014-es politikai év menetrendjét a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL). Társelnökei, Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő és a liberális felsőházi elnök, Crin Antonescu kemény tempót diktálnak, amely stratégiaváltásra kényszeríti az ellenzéki pártokat, elsősorban az RMDSZ-t. Legfontosabb bejelentésük, hogy a májusi európai parlamenti választásokkal egy időben szerveznék meg az alkotmánymódosításról szóló népszavazást, amely ráadásul két napig tartana. Így nem várnák meg az év végét, amikor érvénybe lép a referendum érvényességi küszöbét harminc százalékra csökkentő módosítás, az ötven százalékos részvételi küszöb meghaladásában reménykedve próbálják elfogadtatni az alaptörvényt. Hivatalos indoklás szerint azért, hogy a módosított alkotmány már a decemberben megválasztott új államfő mandátumára is érvényes legyen.
Az alkotmánymódosításról szóló referendum és az EP-választások összekapcsolása azért állítja nehéz helyzetbe az RMDSZ-t, mert a brüsszeli mandátumok megszerzésének esélye szorosan összefügg a román szavazók választási részvételével. A magyar szavazók eddig hagyományosan a románoknál jóval nagyobb arányban vettek részt az EP-választásokon, így sikerült az erdélyi magyaroknak 2007-ben és 2009-ben is a számarányuknak megfelelő kettő helyett három képviselőt juttatniuk Brüsszelbe. A két eltérő típusú szavazás összekapcsolásával azonban a románok szavazási kedve is nőhet.

Az RMDSZ ellenzi az árukapcsolást Vélhetően ez is állhat annak a hátterében, hogy az RMDSZ elnöke kivitelezhetetlennek tartja és nem támogatja a választási árukapcsolást. Kelemen Hunor szerint az alkotmánymódosító népszavazás érvénytelen lesz, mert lehetetlen elérni ötven százalékosnál nagyobb részvételt, a tervezett kétnapos voksolást pedig nem lehet úgy rászervezni az EP-választásokra, hogy szombaton is legyen szavazás, mert az sértené a kampánycsendet. Az RMDSZ politikailag sem tartja hasznosnak az árukapcsolást. A szövetségi elnök szerint „illene” figyelembe venni azt az európai ajánlást, amely azt kérte a tagállamoktól: ne szervezzenek az EP-választásokkal egy időben más típusú szavazást, hogy az EU jövőjével kapcsolatos kampánytémák ne szoruljanak háttérbe. Az USL vezetői ugyanakkor azt is megígérték, hogy az alkotmánymódosításnál az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a véleményét is figyelembe veszik, de még el sem küldték nekik a tervezetet – emlékeztet Kelemen Hunor.

Valószínűtlen forgatókönyv? Székely István sem biztos abban, hogy az USL forgatókönyve megvalósul. Az RMDSZ főtitkár-helyettesi tisztségét is betöltő politológus az Erdélyi Riportnak elmondta: szerinte a módosított alkotmány szövegtervezetének véglegesítése az EP-választásokig az USL számára nem jelenthet akadályt, ám e két típusú szavazás összekapcsolása technikai kérdéseken elbukhat. Ilyen lehet például a Kelemen Hunor által emlegetett kampánycsend kérdése. Székely szerint még akkor sem biztos, hogy sikerül elérni az ötven százalékos részvételi küszöböt, ha két napon át tartják a referendumot. Emlékeztetett arra, hogy az EP-választások önmagukban legfeljebb a szavazók harminc százalékát csábíthatják az urnákhoz. „Az alkotmánymódosítás szintén nem olyan téma, ami növelné a szavazási kedvet” – tette hozzá. Szerinte a referendum egy nappal történő meghosszabbítása és az EP-választásokkal történő összekapcsolása emeli ugyan valamelyest a részvételi arányt, de ez kevésnek bizonyulhat, mert ezt az arányt az állandó választói névjegyzék alapján számolják ki. Ebben a jegyzékben szerepelnek az igen nagy számban állandó romániai lakhellyel rendelkező, ám külföldön élő román állampolgárok, akik nem mennek el szavazni. „Spekulációk azok az állítások, hogy a népszámlálási adatoknak bármi közük is lenne a részvételi arány kiszámításához” – magyarázta Székely István, aki szerint az USL-nek a Romániában ténylegesen élő szavazókorú állampolgároknak nem az ötven, hanem akár a hatvan százalékát kell mozgósítania ahhoz, hogy a referendum sikeres legyen.
A politológus szerint az USL azért ötölte ki ezt a forgatókönyvet, mert tavaly sorozatosan megbuktak fontosabb kezdeményezéseik. A decentralizációs törvény volt egyetlen fontos projektjük, amit a választóknak fel tudtak mutatni, ám idén ezt a jogszabályt is „megsemmisítette” az alkotmánybíróság. „Az USL ebből a helyzetből próbál valahogy kitörni az EP-választások és az alkotmánymódosításról szóló referendum összekapcsolásával” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy a Traian Bãsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás azért nem volt érvényes, mert a Demokrata Liberális Párt bojkottra szólította fel a híveit.

Ha azonban az alkotmányról szóló referendumot összekapcsolják az EP-választásokkal, akkor a PDL már nem szólíthatja bojkottra a szavazókat, mert az katasztrofális lenne számára az EP-választások szempontjából. „Ez a logikája a két típusú szavazás összekapcsolásának” – fogalmazott Székely István.

Már most sem állunk jól Kiss Tamás szerint a két típusú szavazás összekapcsolásától függetlenül is csökkent már a különbség a román és a magyar részvételi szándék között az EP-választásokon. A maszol.ro-nak nyilatkozó szociológus emlékeztetett arra, hogy a 2007-es és 2009-es választásokon az RMDSZ-nek (a versenytől és az összefogástól függetlenül) úgy sikerült három mandátumot szereznie Brüsszelben, hogy a magyarok a románoknál jóval nagyobb arányban mentek el szavazni. Akkor ezt a különbségeket az okozta, hogy a magyarok sokkal inkább bíztak az EU-ban a románoknál. „Ez azért is volt, mert az RMDSZ 15 évig azt sulykolta a magyar választók fejébe, hogy a kisebbségi jogok megoldásában és az egyenjogúsági küzdelemben mérföldkő lesz az uniós csatlakozás.

Emellett a magyarok a románokhoz hasonlóan azt asszociálták az EU-val a csatlakozás előtt, hogy itt beláthatatlan időn belül az életszínvonal németországi szintre fog emelkedni”

– magyarázta Kiss, aki szerint ez más európai kisebbségek – a saját párttal rendelkező bulgáriai törökök vagy a litvániai lengyelek – esetében is így volt. A szociológus szerint az idei EP-választáson már távolról sem lesz akkora a különbség a román és a magyar részvétel között, mert az utóbbi időben az EU-val szembeni bizalom a magyarokban nagyobb mértékben csökkent, mint a románokban. Ezt a folyamatot felgyorsította a RMDSZ által benyújtott kisebbségjogi európai polgári kezdeményezés kudarca is.

Winkler: félrevezetik a választókat Nehéz helyzetbe hozza az USL által kiötölt árukapcsolás a kampányban az RMDSZ leendő EP-jelöljeit is. Minden bizonnyal köztük lesz az újrázásra legesélyesebbnek tartott Winkler Gyula is, aki az Erdélyi Riportnak elmondta: az Európai Parlament strasbourgi ülésén rövid felszólalása is volt már ebben az ügyben. „Elmondtam, személyesen sem támogatok és az RMDSZ sem támogat egy ilyen elképzelést. A legfontosabb érvem a Velencei Bizottságnak az az ajánlása volt, hogy az európai parlamenti választásokat a nemzeti kormányok ne vonják össze más fajta konzultálásokkal” – tájékoztatott az EP-képviselő. Elismerte ugyan, hogy a Velencei Bizottság ajánlását nem köteles figyelembe venni az USL, de szerinte megvan a logikája. „Különösen most, amikor különböző nemzeti frontok, euroszkeptikusok, uniógyűlölők, idegengyűlölők és más szélsőségesek szövetségre léptek Európában, és esélyük van megnövelni mandátumszámukat az EP-ben, nagyon fontos lenne európai témákról beszélni” – jelentette ki Winkler, aki szerint az alkotmánymódosításnak se válna javára az összekapcsolás. Úgy vélte: az USL ötletének hátterében az állhat, hogy a pártszövetségnek megvezetett szavazókra van szüksége.

„Ha együtt tartják a két típusú szavazást, a polgár azt sem érti meg, mi a lényege az alkotmánymódosításnak, és azt sem, hogy mi a tétje ma Európában az EP-választásnak” – magyarázta.

Ha mégis összekapcsolják a két szavazást, akkor EP-jelöltként Winkler a kampányban az RMDSZ kampánystratégiájához fog igazodni. „Ez a stratégia pedig attól függ, milyen lesz az alkotmánymódosítás szövegtervezetének a végső változata” – magyarázta.